Kult

Az írózsenik titokzatos élete: 5 életrajzi film a világ legnagyobb alkotóiról

Már egészen kiskoromban azt képzeltem, hogy az írózsenik önmagukból táplálkoznak: lassanként hámozzák le magukról a bőrt, hogy a csontig hatoló lényeghez érjenek, és mindenki számára átérezhetővé tegyék. Számomra ez az irodalom. A mestermű kritériuma. A magnum opus. A teljesség igénye nélkül öt életrajzi filmet hoztam a világ legnagyobb alkotóiról, hogy az írózsenik titokzatos életének egy szeletébe betekintést nyerjünk.

Minden írónak más rejtőzik ott belül, mindegyikőjüknek más a története, de egy dologban, meg merem kockáztatni, egyetértenek: őszinteség nélkül nem megy, az öncenzúra gátat szab a lényegnek. Neil Gaiman mondta egyszer, hogy „a fikció az a hazugság, mely igazat mesél”, és ha belegondolunk, minden mestermű mögött megbújik maga a művész is, kinek élete talán rejtélyesebb és különlegesebb, mint életművük története, a főhősük karaktere. Ilyenekből mutatok most párat.

Salinger (2017)

Kezdjük is egy ikonikus, nemzedékformáló alkotóval, J. D. Salingerrel, a világ egyik leghíresebb könyve, a Zabhegyező írójával. Salinger életéről, mesterművének történetéről 2017-ben egy életrajzi-dráma készült Danny Strong rendezésében.

Hogy a világsikernek tűnő életrajz mellé hogy kerül a „dráma” szó? Mi sem egyszerűbb. J. D. Salinger legfőbb ellensége a népszerűség volt. Nemcsak hogy félt, egyenesen rettegett tőle, nem készült fel a világhírnévre. Az idegen világban nemcsak magát és az útkeresését érezte idegennek, de a népszerűséget is: fuldoklott benne, akárcsak Holden Caulfield, a Zabhegyező kulcsfigurája az életben. Menekült, rejtőzött, ahol csak tudott, a saját életének és sikerének a foglya volt. Az állandósult bujkálás és menekülés még a házasságát is tönkretette. Legjelentősebb életműve, melybe az idegennek ható világban és a háborús években kapaszkodott, végül a „gazdája” ellen fordult, és legnagyobb ellenségévé vált.


Barátból ellenség, világhírnévből egyszemélyes börtön – ez J. D. Salinger élettragédiája, amire ő maga sem volt felkészülve. Utolsó 45 évében egy betűt sem publikált, az interjúkat teljességgel elutasította, rejtőzködő életmódot élt. A Salinger, eredeti címén Rebel in the Rye a művész fiatalkoráról, magánéletéről és a Zabhegyező megszületéséről szól.

Sylvia (2003)

Egy másik írózseni, aki a filmtörténetet megihlette, Az Üvegbúrát papírra vető Sylvia Plath volt, akinek  különleges életéről korábban cikket is írtunk. A tehetséges, nagyreményű, ám súlyosan depressziós, öngyilkosságot is megkísérlő költő-íróról 2003-ban készült egy életrajzi film, mely különös házasságának történetét mutatja be: igencsak bonyolult, szakmai egyenlőtlenségekben, féltékenységben és önkeresésben gazdag kapcsolata volt férjével, Edward (Ted) Hughes brit költővel.



Bár a film a költő-író szerelmi életére fókuszál, fontos tudni, hogy Sylvia kivételes érzékenysége nemcsak a házasságában mutatkozott meg, hanem tehetségében is: szenzitivitása alkotófolyamatának egyik legmarkánsabb alapanyaga volt. Ami az egyik oldalon áldás, a másikon lehet átok: fokozott érzékenysége ugyan bravúros irodalmi alkotások megszületését tette lehetővé, de ellehetetlenítette a mindennapokban, nem tudott beilleszkedni a világba. Sylvia Plath egész életében csak küzdött. Önmagával, a férjével és a rendszerrel. 1963-ban, 31 évesen öngyilkos lett.

A J. K. Rowling-sztori (2011)

Ki ne ismerné a Harry Potter könyvsorozat megszületésének történetét? Mégis érdekes, kellemes hétvégi kikapcsolódás lehet a 2011-ben debütált A J. K. Rowling-sztori című film. A nehéz gyermekkor, elfuserált házasság, depresszió, pénztelenség, munkanélküliség és a hajszálon függő hajléktalanság mellé egy valag fantázia társul, hogy a mindennapok poklát a „képzeletjátszma” legalább egy kicsit elviselhetőbbé tegye Rowling számára. A való életből, pontosabban a kudarcok tengeréből az írásba menekült, ahogy tette azt J. D. Salinger, Sylvia Plath és még számos másik ezer író is. Az ikonikus Harry Pottert eleinte egy tucat kiadó elutasította, nem láttak benne sem fantáziát, sem jövőt. Ami pedig ezután következett, az már történelem.

Hemingway és Gellhorn (2012)

Most őszinte leszek: Hemingway hektikus életútjából elképesztő életrajzi filmet lehetett volna készíteni, ám a Hemingway és Gellhorn mintha csak ízelítőt adna a világhírű tollforgató mindennapjaiból. Kedvcsinálónak tökéletes, de a lényeg hiányzik, mert csupán egy apró szeletét mutatja be Hemingway életének, ami egyébként egészen drámai, már-már meghökkentő volt Gellhorn előtt is. Az író négyszer nősült, túlélt két repülőbalesetet, rendszeresen vadászott vadállatokra Afrikában, bikaviadalokra járt Spanyolországban, katonaként és haditudósítóként is dolgozott a háború alatt. Arra is volt példa, hogy ökölvívóként kereste meg a napi betevőt. Az élete tele volt extrém szenvedélyekkel, de a mindennapjaiból az alkohol, a nők és az írás sem hiányzott. Bár tény, előfordult, hogy hosszú hónapokon át egy betűt sem vetett papírra, ezt sokszor kompenzálta: előfordult, hogy két napon át mást sem csinált, csak írt, írt és írt. 55 évesen, 1954-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.



A Hemingway és Gellhorn c. film Martha Gellhornnal, a híres újságíróval folytatott szerelmi történetét mutatja be. Végigkíséri megismerkedésük és hektikus, öt éven át tartó házasságuk történetét. A válás után egy ideig még kereste a szerencséjét az életművész, de az önpusztító hedonizmussal tarkított mindennapjaiból végül nem találta a kiutat. 1961-ben saját fegyvertárában öngyilkos lett.

Tolkien (2019)

A Gyűrűk ura egy olyan tűpontos precizitással megalkotott mestermű, hogy sokakban felmerült a kérdés: ki áll a mű mögött? Ki az az ember, akinek ilyen komplex világ pattan ki az elméjéből? Milyen lehet a való életben? Gyermekkora, szerelmi élete? Vajon ha egy író zseniálisat alkot, akkor az magában hordozza azt is, hogy az alkotó maga zseniális? Egyáltalán elválasztható-e egy mű a szerzőjétől?



A 2019-ben megjelent Tolkien részben választ ad a kérdésekre: a várakozásokkal ellentétben nem a Gyűrűk Ura eredettörténetét mutatja be, hanem az író fiatalkorának első három évtizedét. Ez az időszak azért fontos, mert az ekkor szerzett élmények, tapasztalatok formálták Középfölde híres történetét. A 112 perces játékidőbe jut minden: szerelem, háború, egyetemi évek, gyermekkor, baráti szövetség. De a fő vezérvonal, amelyre J. R. R. Tolkien életét végigkísérte, az a szenvedély: megszállottan rajongott a nyelvekért, a nulláról épített fel egy teljesen idegen nyelvet, amelyet végül a világ a tündék nyelveként ismert meg. Szeretettel ajánlom a Tolkien c. filmet, mert betekintést nyújt a tollforgató titkos életébe: megértjük, hogyan formálódott ki lépésről lépésre az immár világhírű képzeletbeli világ, amit 13 hosszú éven át írt. 

Nyitókép: Hemingway és Gellhorn, HBO

 Ajánljuk még:

A LEGIGAZABB HIHETETLEN TÖRTÉNETEK: 5 KIHAGYHATATLAN FILMFELDOLGOZÁS
„LEGYEN KIRUGDALT, KITAGADOTT, CÉDA, CSAK A SZIVÉBE LÁTHASSAK BE NÉHA” – 8 MAGYAR VERS A SZERELEMRŐL
„VAJDASÁGINAK LENNI A SEMMI ÉS A MINDEN EGYSZERRE” – INTERJÚ TERÉK ANNA KÖLTŐVEL

Ha a hó el is olvad, télies hangulatunk megőrzésére szuper, hófödte filmeket ajánlunk!
Télen, amikor kint igazán hideg van, mindenkinek jólesik otthon bekuckózni a meleg szobában és nézni valami jó filmet egy hosszú nap után. Sajnos nem sok hó esik mostanában, pedig a legtöbben nagyon vágyunk rá, hogy legalább egy-két napra olyan legyen a tél, mint régen. Összeválogattam néhány filmet, ami szerintem remek téli hangulatot tud nyújtani a nézőknek. Lesz bennük sok-sok hó, izgalom, romantika, téli sportolás és időjárás-előrejelzés a legkülönösebb módokon.