Védett növényeink: virágzik a magyar kikerics

Általában tíz centiméter magas, hagymagumójából két ívesen széthajló tőlevelet fejlesztő növényünk a magyar kikerics, amely fehéres-rózsás vagy halvány ametiszt-ibolya színű virágaival ékszerdobozzá varázsolja élőhelyeit. Virágzására január és március között számíthatunk a sziklagyepekben és pusztafüves lejtők területein. 

Ma ismert egyetlen hazai élőhelye a Szársomlyó, ahol a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága hetente öt alkalommal indít szakvezetéses túrát az érdeklődők számára. A Szársomlyó-hegyen két populációja is élt, de a nagyharsányi állomány a kőbányászat áldozata lett. A Szoborpark felett tenyésző populáció azonban szerencsére életerős és fenntartható – a természetvédelem szakemberei kiemelt figyelmet fordítanak megőrzésére.

Szársomlyón lencsevégre kapott magyar kikerics – Fotó: Wikipedia / PAvdK 

A hegy többi részén a juhok legeltetésének évtizedeiben még tömegesen is találkozhattak vele, de mára már csak szórványosan fordul elő ezeken a területeken.

Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy a legelő állatok jelenléte mellett volt nagyobb az állomány, azonban ha belegondolunk abba, hogy nemzetségének minden faja, így a magyar kikerics is mérgező, akkor már érthető, hogy a juhok miért nem fogyasztottak belőle.

A magyar kikericset a hazai növényfajokhoz képest igen későn fedezték fel: a feljegyzések szerint bár Kitaibel Pál hazánk kiváló botanikusa és növénykutatója 1799 augusztus 27-én bejárta a Szársomlyót, nem jegyezte fel a növényt (ami nem meglepő, hiszen ez az időszak kívül esik virágzási idején).

Fotó: Wikipedia / Meneerke bloem 

Leírására egészen 1867-ig kellett várni, amikor is Janka Viktor hobbi botanikus február 18-án megtalálta a Harsányi hegyen. 1882-ben mint önálló fajt, Colchicum hungaricum néven vezették be a magyar botanikába, de Jávorka Sándor megtartotta a Colchicum hungaricum Janka nevet, a megtalálóra emlékezve. 

A történészek szerint a Colchicum név a hajdani Colchis városra utal, ahol a legenda szerint egy Medea nevű királylány ennek a növénynek főzetét használta méregként.

A növény erősen mérgező kolhicint tartalmaz. Ez az alkaloida a sejtmagra kifejtett hatásáról ismert, a kromoszómaszám megsokszorozódását lehet előidézni vele. Ezen tulajdonsága miatt

a kolhicin a növénynemesítésben használt vegyület, mert nagyobb, szívósabb, gyorsabban növekvő és általában kívánatosabb növényeket eredményez.

Nem ismeretlen azok számára sem, akik köszvény vagy szívinfarktus elleni gyógyszereket szednek, hiszen ezeknek is gyakori alapanyaga, ám mivel túladagolása súlyos következményekkel járhat, komolyan kell venni, hogy mérgező.

Fotó: 123RF  

1993-as sajtótermékekben olvashatunk a magyar kikerics pénzérmére való felkerüléséről: „Márciustól folyamatosan új pénzérme sorozat kerül forgalomba, mely a múlt rendszer jelképeit ábrázoló pénzérméket váltja fel. A sorozat négy tagjának hátlapján a tervezők Magyarországra jellemző virág- és madármotívumokat helyeztek el, így az új kétforintoson a magyar kikerics, az ötforintoson a nagykócsag, a húszforintoson a magyar nőszirom, az ötvenforintoson a kerecsensólyom látható”– olvashatjuk a híradásokban.

Fotó: 123RF 

És bár ma már nem fizetünk a kikerics képével díszített érmékkel, enélkül is tudnunk kell, hogy a magyar kikerics ritkasága, történelmi öröksége és jégkorszakot is túlélő szívóssága bőven elég ahhoz, hogy kellő óvatossággal és tisztelettel, megbecsüléssel közelítsünk felé. Ha a Szársomlyón járva találkozunk egy-egy példányával, mindenképpen csak messziről csodáljuk meg, és ennek az élménynek a képét őrizzük meg emlékezetünkben.

Nyitókép: 123RF