Védett növényeink: Szársomlyó ritkasága, a rozsdás gyűszűvirág

Ha a rozsdás gyűszűvirág igazán jól érzi magát, akkor akár a másfél méteres magasságot is elérheti. Egy különleges esztétikumú növény, aminek dús virágzata július-augusztusban, másodvirágzás esetén még októberben is díszítheti a tájat. Tőlevelei keskenyek és lándzsások, az erek mentén gyapjasodók. Virágzatának tengelye kopasz, a virágok alakja rövid gömbös-harangra emlékeztet- nyitott torokkal. A párta színe sárgás-rozsdabarna, belül sűrűn gyapjas-bozontos.

Fotó: Wikipedia / Ghislain118 

Egy közömbös vagy inkább mészkedvelő növényről van szó, amit az északi kitettségű lejtősztyepréteken, cserjésekben, valamint gyertyános tölgyesekben és annak szegélyeiben találhatunk meg.

Idehaza a Mecsekalján, a Villányi-hegységben, Nagyharsányban a Szársomlyón, Villányban a Templom-hegyen, a Baranyai-dombvidéken, a Dráva-síkon és a Mohácsi-síkon jegyezték fel állományait.

Hazánkban először Nendtvich Tamás jegyezte fel Baranya megyében. Leveleit már felfedezése után nemsokkal a gyógyszeripar is bekebelezte: mivel sok szívglükozidot tartalmaznak, értékes gyógyszeralapanyagnak számítanak. Bár a vele rokon gyapjas és piros gyűszűvirág kiváltotta a gyógyszeriparnál, a fajnak sajnos már idejekorán meg kellett küzdenie az állománycsökkenés jelenségével, ezért már a kilencvenes évek elején megmentéséért küzdöttek. „A budakalászi Gyógynövénykutató Intézetben dolgozó dr. Dobos Éva és munkatársai a rozsdás gyűszűvirág termőhelyén hatóanyagvizsgálat alapján kiválasztott egyedek hajtáscsúcsából készítettek csíramentes tenyészeteket, amelyekben hormonos kezelés hatására négy hét alatt tíz-tizenkét új hajtás jelent meg. Ezeknek több mint kétharmada hormonmentes táptalajon való továbbtenyésztés után két hét alatt meggyökeresedett. Ezután üvegházba kerültek, ahol a túlélési arányuk 98 százalékos volt.

Fotó: Wikipedia / Zeynel Cebeci

A laboratóriumban létrehozott növényeket nemcsak kísérleti célra használják, hanem egy részüket vissza is telepítik őshonos előfordulási helyükre” 

– olvashatjuk a korabeli sajtóban.

Gyűszűvirágok – Fotó: 123RF 

Ha netán találkozunk vele, fontos tudnunk, hogy

mint minden gyűszűvirágfaj, a rozsdás gyűszűvirág is mérgező. Bármely részének elfogyasztása súlyos fájdalmakat és hányást okozhat, a levelekkel történő érintkezés pedig allergiás reakciót válthat ki.

Mivel magánkertekbe is beszerezhetők szaporítóanyagai, gyermekek és háziállatok mellé nem ajánlott ültetni belőle. Ha mégis úgy döntünk, hogy kertünkbe telepítjük, akkor azzal számolnunk kell, hogy hajlamos a tetvesedésre, és érzékeny a lisztharmatra és a peronoszpórára is.

Gyűszűvirág – Fotó: 123RF  

Ha magot vásárolunk, januártól vethetjük vetőtálcára, de a magokat ne takarjuk! Kifejezetten lassú eredésű és növekedésű faj, legyünk hát türelmesek! A palántákat kiszoktatás után érdemes csak elültetni szabadföldben, és az első időszakban érdemes gondoskodnunk a csigavédelemről is!  

A rozsdás gyűszűvirág érdekessége, hogy magja állítólag akár 100 évig is megőrzi csíraképességét.

Fotó: Wikipedia / Ghislain118 

Igazán jól a félárnyékos, tápanyagdús, nedves, de jó vízelvezetésű talajban érzi jól magát, de a mérsékelten napos helyeken is elél. Érdemes növényvédelemmel ellátnunk: társítsuk jószomszédokkal! Ha viszont nem kertünkben, hanem túráink során gyönyörködünk benne, akkor jól jegyezzük meg:

igazi növényritkaságról van szó! Élettere egyre szűkül, leggazdagabb lelőhelyén, a nagyharsányi Szársomlyón a kőbányászat fenyegeti, és sajnos virágzáskor feltűnő fürtjeit csokorvirágnak gyűjtik.

Még mindig előfordul, hogy leveleit drognak szedik vagy tövét kertbe telepítés céljából gyűjtik: ez mind tilos és büntetést von maga után! A kiemelten védett fajok közé tartozik, ezért a fentiek be nem tartását a Büntető Törvénykönyv akár elzárással is büntetheti.

A rozsdás gyűszűvirág kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett fajunk, ezért mindenképpen vegyük komolyan védelmét! 

Nyitókép: Wikipedia / Zeynel Cebeci