Védett növényeink: a szirti fanyarka

A fanyarka az elmúlt években igen kedvelt kertészeti fajjá vált, ugyanis nemcsak ehető termései teszik vonzóvá, hanem beporzóbarát mivolta és kiemelkedő díszítő értéke is. Fontos azonban kiemelnünk, hogy a kertekben nem a most bemutatásra kerülő szirti fanyarka a legelterjedtebb fanyarka-féle, hanem annak közeli rokona, a nagyobb virágpompával rendelkező kanadai fanyarka (Amelanchier canadensis).

Mostani írásunk főszereplője,

a szirti fanyarka leginkább sziklák, sziklagyepek, bokorerdők és karszterdők növénye.

Fotó: Wikipedia

Idehaza természetes környezetben a Gerecse, a Vértes, a Bakony, a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység területeiről jelentették populációit. Általában két méter körül alakul a végleges magassága, de találkozhatunk akár háromméteres példányokkal is. Alapvetően cserjeként vált ismertté, de némi hozzáértéssel és kitartással szép, formás koronájú kis fává is nevelhető, ha a lelkes kerttulajdonos időt és energiát áldoz rá.

Hajtásai fiatalon fehéren molyhosak, később azonban kopasszá válnak, és vörösesbarna színűek lesznek. Pár centiméteres levelei elliptikusak és csipkésen fűrészes szélűek, virágai 5 tagúak, keskeny és szálas szirmúak, fürtökben nyílnak, fehér színűek. Termése fél- és egy centiméter körüli, éretten kékesfekete színű almácska. Virágzása áprilistól várható, terméseit nyáron szüretelhetjük.

Fotó: Wikipedia / Sten Porse

Régebbi botanikai leírásokban találkozhatunk számos elnevezésével: bogyófürtként, kövikörteként, kövinaspolyaként, és szirti körteként is hivatkoznak rá. Érdekessége, hogy viszonylag régóta – a feljegyzések szerint 1596 óta – ültetik kertekben is, kertészeti szempontból a mai napig kis jelentőségű faj.

Erőssége, hogy igen jó szárazságtűrő, tág tűréshatárú és jól alkalmazkodó faj, amely szerteágazó ökoszisztéma-szolgáltatásaival gazdagítja környezetét. Beporzók ezreit segíti a túlélésben, és termései a madarak kedvelt táplálékai.

Fotó: Wikipedia / I.Sáček

Termései ráadásul nemcsak a körülöttünk élő állatok számára hasznosak, hanem emberi felhasználásukat tekintve is kifejezetten ígéretesek:

a szirti fanyarka gyümölcse lédús, édes és aromás ízű, nyersen is ehető, de készíthetünk belőle kompótot, lekvárt, szörpöt is. Gazdag C-vitaminban, található benne A- és P-vitamin, vas, réz, kobalt, csersav és almasav is.

A termés fogyasztása jó hatással van a véredények falára, erősíti az immunrendszert, csökkenti a vérnyomást, gyulladásgátló hatással rendelkezik, és bélműködést serkentő hatása is ismert. Sőt, termése mellett levele és kérge is tartalmaz hatóanyagokat, ezen felül pedig a kiöregedett, kivágásra váró növény is hasznot hoz a házhoz: fáját dísztárgyak készítésére is használják, annak kivételesen szép erezete miatt.

Fotó: Wikipedia / Tigerente

Érdemes tehát megismerkednünk vele, és beszereznünk pár tövet a szirti fanyarkából (vagy közeli rokonainak valamelyikéből) – természetesen csakis hivatalos úton, faiskolákban vagy kertészetekben vásárolva. A szabadon termő tövek kiásása, megrongálása, veszélyeztetése szigorúan tilos, a törvény bünteti.