Védett növényeink: a ligeti szőlő

A Vitis sylvestris 1988-ban kapta meg az őt megillető védettséget – ma már 50 000 Forintban mérik értékét. Levelei 5–10 cm átmérőjűek, 3–5 karéjúak: vállöblük széles és nyitott. Őszi lombszíneződése vöröses, apró zöldes virágai a levélhónalji bugákban nyílnak, és

bogyói fél centiméteres (de maximum egy centi) átmérőjűek, ibolyakékek. 

Mészkedvelő faj, ligeterdők és más nyirkosabb erdők lakója, egy Pontusi-mediterrán flóraelem. Idehaza viszonylag sok területről jelentették előfordulását: a Zempléntől és Börzsönytől kezdve, a Visegrádi-hegységen, a Pilisen és a Budai-hegységen át egészen a Kelet-Mecsekig. Feljegyezték már állományait a Villányi-hegységben és Belső-Somogyban vagy a Zselicben is, de a Szigetközből és a Mezőföldről is adtak már hírt róla.  

Fotó: 123RF 

A ligeti szőlőt a bortermő szőlő (Vitis vinifera) alfajának is tartják, és

könnyedén összetéveszthető az alanynak használt és főleg ártereinken elvadult amerikai eredetű sziklai és parti szőlővel (Vitis rupestris, Vitis riparia) is, és ez jelenti számára a legnagyobb veszély is.

A ligeti szőlő megmaradt kárpát-medencei populációi ugyanis erősen veszélyeztetettek az inváziós észak-amerikai Vitis fajok térhódítása következtében, emellett az intenzív erdészeti tevékenység és az élőhelyek degradációja okoz még problémát számukra.

 

Egyedszámuk mára annyira lecsökkent, hogy védelmük nélkül teljes kipusztulásukkal számolhatunk.

Összefüggő természetes élőhelyi területeikkel ma már csak a dél- és délkelet-európai folyók mentén, valamint a Fekete-tenger környékén találkozhatunk. 

Nem véletlen, hogy 1995-ben a Természetvédelmi Világszövetség, az IUCN listájára is felkerült a faj.

Fotó: 123RF  

A legújabb hazai vizsgálatok szerint összesen 135 egyed él Magyarországon ártéri területen, 69 pedig más vidékeken. Sajnos az elmúlt évtizedekben világossá vált az is, hogy

a ligeti szőlő hajlamos elkapni a termesztett szőlő betegségeit, és egyazon kártevők támadásának van kitéve, ezért ellenálló képessége folyamatosan gyengül.

A filoxéria is komoly problémát okozott az állományokban, amit egyedül az ártéri példányok vészeltek át- hiszen a filoxéria nehezen viseli az akár több hónapon át is tartó vízborítottságot. 

Bár az ehető vadnövények közé sorolják, a ligeti szőlő védett növény, ezért nem gyűjthető hazánkban. Bár hozzá kell tennünk, hogy

élvezeti értéke nem olyan nagy: bogyói kisebbek, savasabbak, kevésbé édesek, sőt inkább fanyarok.

A biodiverzitás megőrzésében sokkal fontosabb szerepet töltenek be, ezért nem érdemes sem gyűjtenünk belőle, sem kárt tennünk benne, hiszen nemcsak a madarak számára jelentenek táplálékot, hanem számos más faj számára is. Nem beszélve arról azokról az ökoszisztéma szolgáltatásokról, amelyeket otthon, védelem és búvóhely gyanánt ad életközössége számára.

Ha tehát olyan vidékekre tévedünk, ahol feltételezhetően ligeti szőlő indái magasodnak az ég felé, akkor csak gyönyörködjünk monumentalitásában, és őrizzük meg értékeit a természet számára!

Nyitókép: 123RF