Tudod mi fán terem az üzdészet? Lehet, hogy neked is szükséged volna rá!

Lippai János Posoni kert című munkájában is ír róla, „ganéjos ágy”-nak nevezi. Ezekben az időkben azonban még nem ismert szélesebb körű alkalmazása:

általános termesztésben történő felhasználásáról csak a 19. század közepén olvashatunk.

Olyan növények termesztése során volt ajánlatos, mint például a dinnye – az 1843-as Magyar Gazda 35. számában így írnak róla: „Ez ágy úgy készítetik, hogy az ágyból a' föld egy vagy másfél lábnyira kiásatván, a kiásott hely szálas ganéjjal megtöltetik, ’s jól letipratik; mire a kihányt föld ismét a ganaj fölé borítatik, ’s igy az ágy egy vagy másfél lábbal felemeltetik. Illy módon a’ föld felemeltetvén, s megpuhitatván, a víznek szivárgás engedtetik lefelé, a’ ganéj pedig alúlról a’ palántáknak meleget nyújtván, ezek a puhított földben gyökereiket kényelmesen széteresztve, a tenyésztő örömére szem látomást növekednek”. 

Fotó: 123RF 

Tóthfalusi Miklós A magyar gazda, mint kertész című 1847-es munkájában jelenik meg a klasszikus melegágyi termesztés kezdetleges formáinak leírása, amit „üzdészetnek” neveztek.

Az üzdészet „azon mesterkedés, miszerént a növényzési életműködés űzőbe vétetvén, ez által különösen némelly becsesebb növényeknek, a természetesnél korábbi kifejlődése s haszonvehetősége eszközöltetik” 

– írja a szerző. Azaz az üzdészet, a melegágyi nevelés nem másra ad lehetőséget, mint a növények korábbi termesztésére, ezzel a termések korábbi betakarítására, a természetes folyamatok előrébb hozására, és a magból kikelő növények első, legérzékenyebb növekedési szakaszának támogatására.

Fotó: 123RF 

Az üzdeládákat vastag fenyőfából készítették, méghozzá úgy, hogy az egyik oldaluk magasabb volt, és a tetejükre ablakkeretbe rögzített üveglapokat raktak. Ekkoriban az átlátszó üveg helyett a zöld üveg használata volt divatban – úgy vélték, hogy ez segít megvédeni a növényeket a nap káros hatásaitól. A gazdák olyan leleményesek voltak, hogyha nem állt rendelkezésükre üveg, akkor egész egyszerűen zsiradékkal átitatott, és így áttetszővé váló papírt használtak a melegágyak lefedésére.

Idehaza leginkább a földbe ásott melegágyak örvendtek nagy népszerűségnek, amelyeket a következőképpen alakítottak ki: „Miután az alkalmas területet kiválasztottuk, nagyságát a reá rakandó melegágyak száma szerint kiszámítottuk, kiásatjuk az első árkot 1 m szélesség és 33 cm mélységben. Az árokból kiásott föld a melegágyaknak szánt terület túlsó részére, azaz azon hely mögé hordatik, hol az utolsó árok fog kiásatni. Ez megtörténvén, az árokba körülbelül 66 cm magas melegágyat készítünk, félig friss, félig régi melegágyakból készült trágyából. Most kiásatik a második árok az előbbitől 66 cm-nyi távolságban, ennek földje az imént készült trágyarétegre hányatik s képezi ennek termőrétegét. Ezen második árokba szintén úgy és annyi trágyát rakunk, mint az előbbenibe, földet rá a harmadik árokból veszünk, s így folytatjuk az utolsó árokig, melynek feltöltésére készen áll az első árokból oda hordott föld. Már most fölrakhatók az üzdeládák s miután bensejökben elegyengettük a földet, az ablakok is” – olvashatjuk a Konyhakertészeti Füzetekben. 

Fotó: 123RF   

A melegágyas termesztés tehát mindenki számára ajánlott, hiszen mind a palántanevelés, mind a korai termesztés során nagy hasznát vehetjük. Melegágyat számtalan formában tervezhetünk és építhetünk, de pár alapszabályt érdemes betartanunk, ha azt szeretnénk, hogy valóban jól funkcionáljon.

Az első, amit érdemes tudnunk, hogy minél mélyebben van a melegágy a földben, annál kevésbé okozhat kárt a fagy növényeinkben. A melegágyakat érdemes napos, déli fekvésre terveznünk, és legalább 60 cm mélységben kiásnunk. A trágyával történő feltöltés legalább 40 cm vastag legyen, és telepítéskor alaposan locsoljuk és döngöljük be a leterített trágyaréteget.

Fotó: 123RF 

A trágya kulcsfontosságú a melegágy életében: ez biztosítja a szükséges hő elérését – az ideális hőmérséklet egy melegágyban minimum 18 fok.

Amikor a trágyaréteggel végeztünk, az ágyást feltöltjük földdel, és fölé helyezzük keretünket vagy fadobozunkat, amelyre rögzítjük az üvegablakokat. Fontos, hogy a kialakítás során előre gondoljuk át, hogyan fogunk dolgozni a melegágyakban, és mi az a kialakítás, ami a lehető legkönnyebbé teszi munkánkat.

Fotó: 123RF  

A melegágyakhoz komposztot, konyhai hulladékot és zöldhulladékot is használhatunk trágya helyett, de ebben az esetben tudnunk kell, hogy az ezekben zajló folyamatok nem termelnek annyi hőt, mint a trágyával töltött ágyások.

A melegágy használatával kapcsolatban érdemes tudnunk, hogy az itt történő zöldségtermesztés és palántanevelés napi gondozási feladatok elvégzéséhez kötött, hiszen naponta ellenőrizni kell a melegágy hőmérsékletét – főleg abban az esetben, ha az tavasszal közvetlen napsütésnek van kitéve. Ez azért fontos, mert a fiatal növények könnyebben megéghetnek.

Fotó: 123RF  

A szellőztetés is nagyon fontos, és a megfelelően erős növényállomány neveléséhez arra is figyelnünk kell, hogy áprilistól egyre rendszeresebb időközönként levegyük az üveget növényeink fölül. A pangó víz elkerülésére mindenképpen ügyelnünk kell, ezért az öntözés inkább gyakrabban, kisebb adagokban történjen.

Ma már számtalan melegágyas szerkezet elérhető a piacon, kedvünkre válogathatunk. Azonban ha van odahaza pár kallódó léc és a szomszédtól üveg is beszerezhető, akkor magunk is megcsinálhatjuk.

Nyitókép: 123RF