Nemes fehér csillag: a havasi gyopár

Dédszüleim fotóalbumában van egy lepréselt havasi gyopár: szépen beragasztva, kisimítva, az elmúlt több mint 110 évben semmit sem veszített bársonyosságából. Ez a kis virág nem jelent itt semmit, mintha csak egy szép kis ideillő dekoráció volna a fiatal, álmodozó lány képe mellett.

De ezt a virágot a vőlegénye küldte neki, mégpedig a dél-tiroli harcmezőkről, valamikor az első világháború idején. A kivételesség szimbólumát láthatjuk benne, a szerelmes szív adta figyelmességet.

Az már csak plusz üzenete a havasi gyopárnak, hogy azokban az években a német Néppárt és a Tiroli Néppárt Német Szövetség/Havasi Gyopár néven indult a parlamenti választásokon, ahol a tiroli autonómia volt a tét.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Mert ez a virág sem úszta meg, hogy különféle politikai és társadalmi bonyodalmak a zászlójukra tűzzék.

Számos európai országban népszerű jelkép: a női vadászok és a vadászfeleségek „védelmezője”, a német hadsereg hegyi vadászainak jelképe, a Dél-Tiroli Néppárt (SVP) címernövénye, a svájci hadsereg tábornokainak rangjelzése.

Svájc nem hivatalos virágának tekintik, és a Havasi gyopár-kalózok (Edelweisspiraten), a náciellenes fiatalok is eme egyszerű növény mögé sorakoztak fel. Mindemellett még hihetetlen bonyodalmakba is keveredett a havasok ékessége, bár ő szerencsére mit sem tudott, és azóta sem tud róla, hogy évszázadokon átívelően mennyiszer vették szájukra és tették mozgalmak jelképévé.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Európában az 1860-as évektől kezdődő és egyre népszerűbb alpesi turizmus indította el a havasi gyopár kultuszát. Erre rátett egy lapáttal az is, hogy Erzsébet királyné, a közkedvelt Sisi – mint a természetért és a hegyekért rajongó úrhölgy – pompás hajzuhatagában is szívesen viselte ezeket kis ragyogó fehér virágokat hajékszerek formájában. Addig a havasi gyopár békésen nőtt a hegyoldalakon, nem bántotta senki, a hegyi emberek nem ismerték gyógyító hatását, nem használták a mindennapjaikban.

A városlakók idealizált képet festettek a hegymászásról, a természetjárásról, a hamar népszerűvé vált turizmusnak viszont kapóra jött egy ilyen törékeny, ám életerős alpesi virág. A havasi gyopárban megtalálták a tökéletes logót: tömören, egyértelműen és szívhez szólóan fejezte ki a turizmussal kapcsolatos ideákat. Hogy teljesen legyen a havasi gyopárra épített brand, az 1873-ban alakult Német-Osztrák Alpinista Szövetség az emblémájának választotta.

Fotó: 123RF 

Váratlan ismertséget hozott e kis virág számára. Szükség volt viszont arra, hogy még több kivételes tulajdonsággal ruházzák fel, így lett nem csak kivételes, hanem szinte elérhetetlen. Hiszen ahhoz, hogy valaki ráleljen egy ilyen különleges virágra, ahhoz csúszós, meredek hegyoldalakat kell megmászni az erre vállalkozónak, és halált megvető bátorságról kell tanúbizonyságot tennie.

A hegycsúcsok szerelmesei összekapcsolták a hófehér hegycsúcsokat, amelynek az oldalában nő a havasi gyopár a tisztasággal, a mindenek felett álló természettel, és ez szöges ellentétben állt a szennyezett városok dolgozó tömegével.

Az alpinisták a virágra leselkedő veszélyt láttak a XIX. század alkonyán fellendülő turizmusban. Úgy vélték, a turizmus megjelenése, az új divat a virágkereskedelmet is fel fogja lendíteni, és ha a polgári kertekben is lehet majd látni vadvirágokat, az elértékteleníti őket. Aggódtak, hogy az az idealizált kép, amit gondosan felépítettek és amely körüllengte a havasi gyopárt, egyszerre szertefoszlik, ha bárki hozzájuthat megfizethető áron egy-egy növényhez, palántához.

Fotó: 123RF  

A növények védelmezőinek harca árulkodik a polgárság eszméiről, arról, hogy a demokratizálódó világban elveszíthetik előjogaikat. Egyes szerzők a „lecsúszott proletárokhoz” hasonlították a természetes élőhelyüktől távol nyíló vadvirágokat.

Hidegháborús hadszíntérré vált az alpesi táj, ahol a szerencsétlen havasi gyopár akaratlanul osztályharcba keveredett. 

Közben természetesen ugyanúgy tündökölt az arra járók gyönyörűségére.

Fotó: 123RF   

Ennél sokkal kedvesebb történetekben is fel-feltűnik a havasi gyopár: a Romy Schneider főszereplésével játszott Sissi-trilógiában, ahol a fiatal császár is nagy bátorsággal tép egy virágot szerelme jeléül. A muzsika hangja című klasszikus hollywoodi musical pedig egy hazafias szerelmi vallomás a kietlen kőszirtek őslakójáról, a havasi gyopárról. Asterix és Obelix a népszerű képregényben Helvéciába indul a kizárólag a magaslatokon fellelhető, ritka virágért, és izgalmas kalandokba keverednek közben.

A havasi gyopár eredetileg a sztyeppéken volt honos, és évezredek alatt vándorolt nyugati irányba.

Fotó: 123RF   

A Kárpátok, az Alpok 1800 méter feletti, mészkősziklás fennsíkjain találhatunk rá. Arasznyi magasságú, párnácskákat alkotó növény, levelei lándzsa alakúak, filcszerűen szőrösek, bársonyosak. Közülük éppen csak kidomborodnak a csillag formájú virágok. Fészkes virágzata 8-10 sárga virágocskából áll, amely 5-15 fénylő, fehér fellevelet visel.

A csillogó fehérséget a felületét borító szőrök légbuborékai okozzák, amelyek visszaverik a beeső fényt, védik a növényt a kiszáradástól, és odavonzzák a megporzókat. Így alkalmazkodik a rideg körülményekhez.

Fotó: 123RF   

A havasi gyopár nyár közepétől szeptember végéig nyílik, ha leszakítjuk, akkor is szép marad, és szárítva is megőrzi szépségét, amit bizonyít az albumomban található példány is. Letépni viszont ezek ellenére is szigorúan tilos, eredeti élőhelyein különböző módokon büntetik e törvényt megszegőket.

A kertészetek ajánlása szerint ültethetjük viszont sziklakertbe, akár magról, akár palántáról.

Hazánkban azért ne fűzzünk nagy reményeket a havasi gyopár termesztésének, mert kevés helyen tudunk olyan körülményeket biztosítani, ahol tényleg jól fogják magukat érezni, és igazi örömünket fogjuk benne lelni.

Megfelelő fekvésű sziklakertben azonban megpróbálkozhatunk vele. De talán izgalmasabb, ha nem próbáljuk meg kertünkbe szelídíteni, hanem felkerekedünk egy szép nyári napon, és nekiindulunk meglátogatni a Kárpátok és az Alpok kivételes kincsét, a havasok zord ormainak ékkövét, például egy alpesi arborétumba vagy a Máramarosi –hegység Nemzeti Parkjába.

Nyitókép: 123RF