Miért (ne) ültess bambuszt a kertedbe?

Ez az örökzöld fűféle a Távol-Keletről került Európába. Az arasznyi, kis kedves talajtakaróktól egészen a már erdőt formáló, négy-öt méter magasra megnövő fajtákig sokféle megjelenési formája létezik. A szára vagy törzse akár 20 cm vastag is lehet, zöld, sárga vagy vörösbe hajló árnyalatokban pompázhat.

Levélzetének színe és mintázata szerint is válogathatunk a fajták között. Alphonse Karr, kedvenc íróim egyike (Utazás a kertem körül) egy hűvösebb éghajlaton virágot is hozó, közepes méretű bambuszfajta keresztapja. A növény arany törzsével és arany-zöld csíkos leveleivel igazán méltó a névadóhoz!

A kínai kertkultúrában különleges szerepe van a bambusznak, mert nemcsak a növény küllemét, magasságát, terebélyességét, színét veszik számításba a kert megtervezésekor. Nagy figyelmet fordítanak a fajták kiválasztásánál arra is, hogy miként susognak a levelek a szélben, hogyan dobolnak egymáson az ágak, az egymáshoz ütődő törzsek, milyen hangokat keltenek az esőcseppek a leveleken, a kert téli összhangját hogyan emeli a hóban hintázó örökzöld levéltömeg.

A bambuszt őshazájában számtalan módon használják fel. Kora tavasszal kis hegyes rügyeit megeszik, párolva, sütve kerül a tányérba. Leveleit a pandák előszeretettel fogyasztják. A növény szárát, leveleit a textilipar használja, de készül belőle horgászbot, íj, bútor is. A vastagabb, 11-15 cm átmérőjű, erős törzseket Ázsiában épületek állványozásánál alkalmazzák.

Itthon ilyenről ne álmodozzunk, mert hazai körülmények közt a bambusz jó, ha eléri az öt centiméteres vastagságot. Talajban nem válogatós, de előnyben részesíti a jó tápanyag-ellátottságú, nedvesebb földet. Szereti a napsütést, de árnyékban is megél. Ha a bambusz mellett döntünk, ültetését bízzuk szakemberre!

A gyökérzetet gondosan a földbe ásott bambuszszegéllyel, gyökércsapdával kell körülbástyázni. Ebben elég egyetlen kis repedés, rés, és a bambusz megállíthatatlanul utat tör magának. Egy fickós növény, a föld alatti rizómájával feltörheti a járdát, kiszúrhatja a szigetelést, tönkreteheti a díszburkolatot. A gyökérrendszer tíz-tizenöt méterre is képes elérni, és ha nem vagyunk résen, átveszi a hatalmat a kert felett. Éppen ezért alaposan meg kell gondolni, mielőtt bambusz telepítésébe fogunk: vajon kordában tudjuk-e tartani, nem bosszúság lesz-e a vége? Néhány kertészeti portál a rendszeres és totális vegyszeres gyomirtó-kezelést ajánl a bambusz túlszaporodása ellen, de a tudatos kertészkedőnek nem ez az üdvözítő megoldás.

A körültekintően telepített bambuszkertben legyen állandó társunk a metszőolló, a kézifűrész, amelyekkel a törzseket ritkítjuk. A szorgalmasan levágott ágaiból virágkarók, kerti támrendszerek készülhetnek, a lehullott lombbal télen növényeket takarhatunk be. Kreatív kezek pedig varázsolhatnak belőlük pompás dekorációkat is.

A vastag törzsek könnyen fűrészelhetők. Lehet néhány törzsdarabból egyszálas váza – mert az minden otthonban szükséges. A fűrészelésnél ügyeljünk arra, hogy a váza alja egyenes legyen, és a törzs szárcsomója, a nódusz a darabka aljára essen, mert így lesz a bambuszszár zárt, így tartja meg a vizet.

A feldarabolt bambuszszárak fiatalos, modern, keleties hangvételű alkotások készítésére ihletik az alkotó embert. Az egymás mellé állítgatott bambuszdarabkák hozzá passzoló tálon, egy dekoratív asztaldísz alapját képezhetik. A tálba öntsünk vizet, mert a bambusz és a víz szinte elválaszthatatlanok. Néhány virág, levél vagy egy apró leveles inda, és készen is van egy látványos, lelket lecsendesítő, békés sugalló kompozíció.

A bambuszdarabokkal szépen keretezhetünk tükröt, képet. Ha van kéznél egy üres sajtos doboz, erre ragaszthatjuk a képet, majd körben, szorosan egymás mellé rögzítsük ragasztópisztoly segítségével a zöld bambuszdarabkákat. Így készült nemrég egy falikép az egyik legjobban sikerült bambuszfestményemből.

Ha bambusz-vágyunkban egy szerencsebambuszt látnánk szívesen, azért jó ha tudjuk, hogy e vízkultúrában nevelt növény valójában a fehérszélű sárkányfák egyike, tehát a szerencsebambusz valójában nem bambusz.