Rögtön az elején viszont kezdjük két olyan növénnyel, melyeket most még NE gyűjtsünk! Bár már szépen pirul a galagonya és a csipkebogyó termése, a gyűjtéssel mégis érdemes egy-két hetet várni, amikorra teljesen beérnek. Szeptember végén, októberben viszont feltétlenül érdemes lesz ezen kissé szúrós bokrok terméseit szüretelni, hiszen gyógyhatásuk mellett számtalan finomság is készíthető belőlük.
A már puha, érett gyümölcsök betakarítását már elkezdhetjük, a téli tárolást jól bíró, utóérő fajtákat azonban még a fákon hagyhatjuk, hosszú, meleg, napos ősz esetén ezek szüretét akár novemberig is halaszthatjuk. Ezzel kapcsolatban egy szomorú, de szakmailag mégis érdekes történetet hallottam a minap: egy ma már idős honvéd a II. háború poklából késő decemberben keveredett haza. A máskor szépen gondozott gyümölcsösét a háború miatt nem tudta gondozni, a régi, szilaj fák azonban így is bőven termettek. A nyári és ősz eleji gyümölcsök már menthetetlenek voltak, a máskor télire gondosan elrakott almák és körték azonban még akkor is fent voltak a fán!
A fagyott gyümölcsök a decemberi betakarítást követően még hónapokig élvezhető állapotban maradtak!
Hírlik, hogy az ország egyes részein már el is kezdődött a szőlő szüret! Ha van rá lehetőség, érdemes szőlőmagot gyűjteni, mivel a benne lévő magolaj rendkívül sok értékes és gyógyító hatóanyagot tartalmaz, vérhígító és immunerősítő hatása is bizonyított. Ha gyűjtés helyett vásárolnánk a szőlőmagot vagy a belőle készült lisztet, figyeljünk oda, hogy csak teljes értékű, még ki nem préselt terméket vegyünk, az olaj kipréselését követően visszamaradt olajpogácsában, ezért az ebből készült őrleményekben is nagyságrendekkel kevesebb hatóanyagot találunk!
A gyümölcsök sorát zárjuk a bodzabogyóval. A nyersen enyhe hashajtó hatással bíró termés a főzés során megszelídül, a mindenfelé megtalálható cserje gyümölcsből nagyon finom lekvárt is főzhetünk!
Javában virágzik még a fehér és a fekete üröm, mely növények kiemelkedően magas arányban tartalmazzák az emésztést is segítő különféle keserűanyagokat. A magyar táltoshagyományokban is használt növénnyel azonban érdemes nagyon óvatosan bánni, már egy kis adag is kifejezetten erős keserű ízt ad a belőle készült teának, ételnek.
Az Észak-Amerikából behozott aranyvessző gyűjtési időszakának már a végén járunk. Ha még találunk a virágzás elején járó példányokat, szárítmányukat különféle vese- és húgyúti problémák kezelésére is használhatjuk.
Az őszi-téli megfázások köhögéses tüneteinek enyhítésére egyre többen használják a lándzsás útifű szirupját. Kevesebben tudják, hogy a növényt szárítva vagy pálinkában áztatva is felhasználhatjuk, utóbbi esetben belőle kifejezetten erős hatású tinktúrát készíthetünk.
Ezek mellett a kellős közepén vagyunk a sörkészítésben is nélkülözhetetlen, teaként nyugtató hatású komlótoboz gyűjtési időszakának. Az erősen illatos tobozokat zörgő állapotban gyűjtsük, a megfeketedett darabokat azonban már ne szedjük le.
Meglepő, de a majorannát és a bazsalikomot nemcsak a fűszeres polcra, de akár a gyógynövények közé is betehetjük: mindkettő olyan fűszer, ami gyógyszer is! Míg előbbit a kakukkfű és egyéb köhögést gyógyító növény mellé keverhetjük, utóbbi enyhe antidepresszáns hatással bír.
A tormát nemcsak tavasszal, húsvét idején, de ilyenkor ősszel is szedhetjük. Az elsősorban fűszerként ismert gyökérzöldség erős antibiotikus hatással is rendelkezik, kiváló immunerősítő! A mélyre nyúló gyökereket óvatosan ássuk ki, és mindig hagyjunk belőle annyit, amiből a visszaültetést követően tavaszra új gyökérzet fejlődhet.
Végezetül essen szó a rövidesen gyönyörű vörös levélszínben pompázó cserszömörcéről, melyet a benne magas koncentrációban lévő cseranyagok összehúzó hatásának köszönhetően különféle fogíny problémákra is eredményesen használhatunk. Már ha elindulunk, és beszerzünk belőle valamennyit, még most, az ősszel!
Ajánljuk még:
A folyadékpótlás csak a kezdet: így gyógyítanak a gyümölcsök
