Kert

Kerti teendők az enyhe januárban

Nem mondhatjuk, hogy a klasszikus januári napokat éljük, már ami az időjárást illeti: kellemes pluszok, helyenként virágba boruló növények fogadnak minket erre is, arra is a havas táj helyett. Mivel jó időben a kertész nem tétlenkedik, a téli pihenő helyett most feladatok örvendeztetnek sokunkat. Mutatjuk, milyen váratlan kerti munkákra keríts sort ebben az enyhe januárban.

 

A fagymentes idő lehetőséget ad arra, hogy az elmaradt metszési munkákat bepótoljuk. Ha eddig nem tettük meg, most lemetszhetjük az elnyílt hajtásvégeket, rózsahajtásokat. Ne kíméljük a beteg részeket, és gyűjtsük össze a lehullott, de fertőző leveleket, ezek ugyanis melegágyai lesznek a következő szezonban jelentkező betegségeknek.

 

Még mindig sokan hiszik úgy, hogy november végén véget ér az ültetési időszak, de ez nem így van. A szabadgyökeres fákat, cserjéket fagymentes időszakban bátran lehet ültetni, így az enyhe január tökéletes időpont lehet az elmaradt ültetések pótlására is. Tapasztalataim szerint érdemes rászánnunk az időt a nagyobb ültetőgödrök ásására, így energiát spórolhatunk a növénynek a begyökeresedés időszakában, ezzel pedig hozzájárulhatunk a gyorsabb, erőteljesebb fejlődéséhez. A tápanyaggal sem érdemes spórolni: kerüljön komposzttal, trágyával kevert föld a gyökerekhez – növényeink hálásak lesznek érte. Sokan elvétik, de erre nagyon kell figyelni: a növény földbe helyezésekor az oltás helyének mindig a föld felszíne felett kell maradnia, és irányát tekintve mindig az uralkodó széljárással ellentétes legyen. Ha az oltás helye a föld alá kerül, akkor az a fa túlzott növekedéséhez és egyben csökkenő hozamhoz vezet. Ne feledkezzünk meg a törzs körüli tányér kialakításáról sem, és takarjuk a talajt, mert ki tudja még, hogy mikor és milyen idő érkezik…

Nincs túl hideg, ezért még jól is eshet egy kerti nagytakarítás: rendbe tehetjük a szerszámokat, fészert, kamrát, sorba rendezhetjük a farakásokat, gallyakat, kialakíthatjuk a lombhalmokat vagy réteges komposzthalmokat, és elvégezhetjük az apróbb esztétikai simításokat: a térkőelemek és járókövek közötti gazolást, kerítésre felfutott elszáradt növények leszedését stb.

 

Ha akad bőven összegyűjteni való ág és levél, akkor érdemes kialakítanunk egy állati menedéket a kert egyik félreeső sarkában – ezért a sünök és más hasznos állatok rendkívül hálásak lesznek. Takarítsuk ki a madárodúkat (itt mutattuk, hogy készíthetsz egyet!), rendezzük az etetőket, gondoskodjunk mindennapos feltöltésükről. Ne maradjon el az itató sem, és nagyon fontos, hogy lehetőség szerint naponta cseréljük benne a vizet, mert

a tiszta víz nemcsak nekünk, hanem kertünk lakóinak is létszükség!

Érdemes ellenőriznünk a betárazott zöldségeket. Nézzük át a burgonyákat, hogy mindegyik egészséges-e, szellőztessük meg, és ha szükséges, töltsünk rá a homokra. Területtől függően a szüret sem marad el: a kelbimbó, paszternák, póréhagyma, retek, saláták, tarlórépa és a spenót is szedhető, főleg akkor, ha valaki bátor volt, és a vetési időpont megválasztásakor megkockáztatta a kései betakarítás lehetőségét – így szüretelhetett a hóban Borbás Marcsi!

Ha pedig nagyon elfáradtunk, és tartanánk egy kis szünetet, érdemes nekikezdenünk a konyhakert megtervezésének. Gondoljuk át, mekkora terület áll a rendelkezésünkre, mit szeretnénk ültetni, és hogy a kiválasztott növények mennyire szeretik egymás szomszédságát. Számoljunk a terület földrajzi adottságaival, a termőföld minőségével, a várható időjárással, öntözési lehetőségekkel, és szánjunk időt arra, hogy az ültetés gondos megtervezésével egy természetes növényvédelmet is kialakítsunk az ágyásainkban! Ezzel nemcsak a természetet segítjük, hanem egyben magunkat is megkíméljük a felesleges munkáktól. Egy önmagát „fenntartó”, kiegyensúlyozottan „működő” kert nemcsak a kertész álma, hanem a természet egyik legnagyobb kincse is.

Borbás Marcsinál ez ÍGY valósult meg:

Élvezzétek a napot, a mozgást, a kertet: életet ad, januárban is!

Képek: Miskolczi Bogi

Ajánljuk még:

Sokkhatás a kertben: ezért lesz az esővíz az aranynál is értékesebb

Nem is igazán emlékszem, mikor volt utoljára fehér karácsonyunk, vagy hány éve történt utoljára, hogy a hóember néhány napnál többet állt volna a talpán. De hogy is jön ez ide így a tavasz legvégén, mikor már a nyár is szinte kopogtat az ajtón? Sora van annak, ráadásul olyan, ami sokkal többünket érint, mintsem azt gondolnánk!

 

Már követem az oldalt

X