A hóvirág (Galanthus nivalis) vagy kikeleti hóvirág az Amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozik. Mindösszesen tíz-húsz centis magasságával a legtöbb kertben a február első örömöt hozó virága. Termését májusban érleli, és magjainak olajos függelékét a hangyák igencsak kedvelik: előszeretettel gyűjtik össze őket, ezzel segítve a hóvirág terjeszkedését is – a magok elhordása közben azok le-le potyognak, így vetve meg lábukat újabb és újabb területeken.
A hóvirág üde és nedves lomboserdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyómenti ligeterdőkben a leggyakoribb, de pár évtizeddel ezelőtt nemigen volt olyan vidéki kert, amiben ne találkozhattunk volna vele a februári, márciusi hónapokban. Magyarországon hat féle hóvirággal találkozhatunk: a kertekben szinte kivétel nélkül a pompás hóvirággal (Galanthus elwesii), a redőslevelű hóvirággal (Galanthus plicatus) vagy a Voronov-hóvirággal (Galanthus woronowii) találkozhatunk. Ritkábban ugyan, de előfordul a karcsú hóvirág (Galanthus gracilis) és a levantei hóvirág is (Galanthus fosteri), de az őshonos kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) leginkább csak természetes élőhelyein, az erdőkben gyönyörködtet bennünket.
Kikeleti hóvirág, ami ízig-vérig a miénk
2017-ben az év vadvirágának választották Magyarország egyetlen őshonos hóvirágfajtáját, a kikeleti hóvirágot. Ez a legnagyobb elterjedési területtel rendelkező hóvirágfaj: Európa középső területein, Franciaország nyugati részén, Olaszországban és Dél-Európa hegyvidékein, lombhullató erdeiben fordul elő. Ha enyhe a tél, akkor már február elején megjelenik a Dél-Dunántúlon és az alföldi folyókat kísérő galériaerdőkben. És úgy tűnik, idén igencsak enyhe ez a tél, mert alighogy februárra váltott a naptár, Baranya megyében már elő is bújtak az első hóvirágok. Ezt a példányt február másodikán fotóztam:
Nagy veszélye van annak, hogy a hóvirág a télvégi időszak első vonzó, virágzó növénye, mert így a kevésbé tudatos természetjárók előszeretettel gyűjtik külalakja, különleges virágai miatt. A nagyarányú szedések miatt a hóvirágok száma erősen lecsökkent – és amikor azt mondjuk, nagy arányú, nem túlzunk: például 2007-ben a Bükkben hat személy háromezer szál hóvirágot szedett, amivel 30 millió forintos természetkárosítást követtek el a jogszabály szerint. Ilyen kirívó eset azóta nemigen volt, és azt is egyre többen tudatukba vésték, hogy hóvirágot nem szedünk.
Hóvirág, te csodálatos!
Nem véletlen, hogy a hóvirág generációk óta kedvelt meseszereplőnk, és ünnepeink, óvodai és iskolai foglalkozásaink állandó résztvevője. Megjelenése mindig is többet jelentettek egyszerű virágzásnál: ő maga az érkező tavasz, a melegedő idő első kézzel fogható bizonyítéka. A hóvirágot a remény szimbólumának tartják, egyes legendák szerint ez a virág jelentette a vigasztalást az Édenkertből kiűzött emberpárnak. A történet szerint egy angyal a hóvirágot szedte le és adta a kétségbeesett Évának, vigasztalásképpen. Így vált a hóvirág az új kezdet és a remény szimbólumává.
Árvavirág, koratavaszika, gyócsé – a téltemető ezer arccal és névvel közeleg
Egy német legenda úgy tartja, hogy Isten minden évben havat teremtett, annak érdekében, hogy a virágok színeit begyűjthesse. Néhány virág azonban nem volt hajlandó feladni a színét. Amikor megérkezett a hó, a hóvirág és Isten megállapodást kötöttek: a hóvirág minden évben elsőként virágozhatott, mint a tavasz hírnöke – e kiváltságért cserébe azonban le kellett mondania a színéről.
A görög mitológiában Iónhoz, a Danaidák ősanyjához társították, a keresztény kultúrkörben viszont Szűz Mária tisztaságát jelképezi. Egy moldáv legenda szerint a hóvirág akkor született, mikor a Tél és a Tavasz harcában, Tavasz megsebesült, földre hulló vére megolvasztotta a havat és a helyén hóvirág nőtt ki, ezzel jelezve a tavasz győzelmét a tél felett.
Sajnos az emberi kapzsiság és tudatlanság nehezen helyrehozható károkat okozott a hazai állományban, de a romlás még talán visszafordítható. Felelős gondolkodással mindent meg kell tennünk azért, hogy unokáink is ismerjék a hóvirágokat – vagyis az erdőben járva ne szakítsuk le őket, és ha találkozunk olyannal, aki még mindig két marokkal igyekszik elvenni azt, ami nem az övé, finoman mondjuk el neki, hogy bizony tilosban jár…
Ha pedig kirándulás közben találkozunk hóvirággal, és segítenénk az állomány hazai feltérképezésében, akkor jelentsük be észlelésünket a Vadonleső programjában. Ezzel nagymértékben segíthetjük a hazai növényvédelmi munkát, és a hóvirágok természetes élőhelyeinek védelmét is. Ne felejtsük: nem kell lemondanunk odahaza sem ezekről a fantasztikus növényekről, csak ellenőrzött forrásból, megfelelő fajtát választva döntsünk az ültetés mellett!
Tavaszköszöntés felsőfokon: közeleg a hóvirágünnep az Alcsúti Arborétumban
A hóvirágok, a tavasz hírnökei egész mezőket alkotva köszöntik a kikeletet az Alcsúti Arborétumban. Az avarból kandikálnak ki bókoló fehér virágfejecskéikkel, felettük zuhatagos bükkök, héttörzsű mogyorók, páfrányfenyők, magyalok és más tekintélyes famatuzsálemek. Ezek között egyszerre üde és felemelő érzés magunkba szívni a tavasz illatát.
