„Ha ezek a fajták itt elvesznek, már nincs honnan pótolni” – Acsádon jártunk, a Márk Rosariumban

Acsád egy kedves kis település Vas vármegyében, Szombathelytől egy kőhajításnyira. Itt van hazánk legidősebb, 1820-ban ültetett mamutfenyője, és az Abláncmajor bejáratánál három, 1900-ban ültetett fa őrzi Erzsébet királyné emlékét. Az egykor itt állt malomból csárda lett, most átépítés alatt áll, ám környéke kedvelt kirándulóhely: itt találjuk az Országos Kéktúra pecsételőhelyét is. Az egykori pompás Szegedy kastély épületében szociális otthon működik, a hozzá vezető platánsor tekintélyt parancsol. Ebben a csodálatos környezetben található a Márk Rosarium is, 13 ezer négyzetméternyi rózsacsodájával. 

Hogyan született meg benned a Rosarium ötlete? Miért pont Acsád?

Nagyváradhoz közel, Székelyhídon születtem, 1988 óta élek Magyarországon. Valahogy mindig megtaláltuk a közös hangot a rózsák meg én. Mindig volt rózsám, bárhol is éltem. Márk Gergely törökbálinti rózsakertjébe 2006 nyarán látogattam ki, azt követően kezdtem el gyűjteni a fajtáit. Egy  látogatható kert jelent meg képzeletemben. 2010 kora őszén találkoztam itt, a faluban a Németországból hazalátogató rózsabaráttal, Kigyóssy-Schmidt Évával, aki éppen azt a különleges rózsás fülbevalót viselte, amit 2006-ban Törökbálinton láttam. A megismerkedésből majd’ 10 éven át tartó munkakapcsolat lett, ekkor váltottam léptéket. Ugyanis az ő nagyvonalú anyagi támogatásának köszönhetően sikerült kialakítani, megalapozni a Márk Rosariumot, megmenteni és megőrizni a hanyatló törökbálinti kert rózsáit.

Pócs Margit – Fotó: vaskarika.hu

Márk Gergely erdélyi származású kertészmérnök, gyógynövény- és rózsanemesítő. Maros megyéből hozta a városi parkok és a rózsák szeretetét. Évtizedeken át volt a Kertészeti Kutatóintézet munkatársa, nevéhez fűződik Európa legnagyobb rózsakertjének létrehozása Nagytétényben. Nyugdíjba vonulása után saját kertjében majdnem 500 rózsafajtát nemesített.

„Életem szerelme a rózsa. Törekvéseim értelmét abban látom, hogy rózsáim szebbé tegyék a világot, az emberek örömére” – vallotta Márk Gergely, a 2012-ben, 90 évesen elhunyt rózsanemesítő.

Suttogó sarok a Márk Rosariumban – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Hatalmas munka lehetett, ezt a nagy területet rendbe tenni, a kertet kialakítani. Hogyan tudjátok fenntartani, gondozni?

Télen, nyáron van itt feladat bőven. Valamennyi 2018-ban beültetett fajtát itt szaporítottam le. A rózsaszaporítással párhuzamosan zajlott egy romos, szeméttel teli, bozótos terület megtisztítása, kertté formálása. Hihetetlenül kemény, de örömmel teli munka volt! Most már magunk mögött hagytuk a Rosarium első tíz évét, így már van mit bemutatnunk, van miről mesélni. A fenntartó, a Márk-rózsa Barátok Egyesület alapszabályában megfogalmazott

célja a legnagyobb magyar rózsanemesítő, a Magyar Örökség Díjas Márk Gergely több mint ötven éves nemesítői munka eredményeként létrehozott fajtáinak összegyűjtése, megőrzése.

Ennek az egyedülálló botanikai kincsnek a megmentése, bemutatása, népszerűsítése.

Székely Bertalan Árpádházi Piroska rózsája – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho  

Összesen 1040 rózsafajtára visel gondot a Márk-rózsa Barátok Egyesület, itt ebben az országosan egyedülálló gyűjteményes kertben, a Márk Rosariumban.

2021-ben a Tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás-, és Génmegőrzési Központtól génbanki azonosítót kaptunk. A Márk Rosariumot 2022-ben felvették a Vas Vármegyei Értéktár elemei közé. Ebben az évben elkészült a látogatók fogadásához nélkülözhetetlen vizesblokk is. 2023-ban sikerült a telekhatáron teljes egészében bekeríttetni a Kertet. A Márk Rosarium híre eljutott a Rózsa Társaságok Világszövetségéig (WFRS) is, köszönet érte a jószándékú segítőnek.

Sisi rózsa – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho  

Száznál több azoknak az itt elültetett Márk-fajtáknak és fajtajelölteknek a száma, amelyek csupán egyedül az acsádi gyűjteményben szerepelnek, máshol nem.

Ha ezek a fajták itt elvesznek, már nincs honnan pótolni, mert a nemesítő egykori törökbálinti kertjének rózsaállománya az enyészeté lett.

Szarkalábak a Rosariumban – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Úgy tudom, a rózsagyűjteményben további, a nem Márk Gergely által nemesített rózsáknak is otthont adtok?

Márk Gergely rózsafajtáin kívül igyekeztünk más magyar-, Kárpát-medencei vonatkozású rózsafajtákat is felkutatni és a gyűjteményünkben elültetni, de ezek egyelőre még a nem látogatható területen vannak.

Kiemelném ezek közül a Felvidékhez köthető német rózsanemesítő Rudolph Geschwind 50 fajtáját, amelyek hidegtűrésük miatt jelentősek. A nemrégiben elhunyt dunaszerdahelyi Győry Szilveszter 142 fajtája is megtalálható, ezek leginkább törpe- vagy talajtakaró rózsák. A kolozsvári Dr. Wagner István, a Rózsa Világszövetség alapító tagjának 22 rózsáját is őrizzük. Az ő nevéhez fűződik a Tábortűz nevű, lángvörös rózsa megalkotása, ami számára meghozta a nemzetközi elismerést. Henry Michael Horvath munkásságát 14 rózsafajtája képviseli nálunk. Igazi ritkaságok még a temesvári Mühle Árpád rózsái. Kevesen tudják róla, hogy ő kertet épített a török szultánnak, és számos könyvében a napfényes országok növényeit és a „Boldog kirándulásokon összeszedett útivirágokat” is bemutatta.

Rózsaágyások a Márk Rosariumban – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Nem lenne a teljes a Kárpát-medencei gyűjtemény, ha nem lennének itt a „Kolozsvári Micsurin”, Palocsay Rudolf rózsái. Ő száz évvel ezelőtt kezdte el szakszerű keresztezési kísérleteit, viola-, kardvirág- és oroszlánszáj-hibrideket állított elő. Emellett gyümölcsöket nemesített és természetesen a rózsák sem maradhattak ki a sorból! Az ő kertje nem maradt fenn, így szinte csodaszámba megy, hogy nálunk megtalálhatók azok a fajták, amelyek az ő kezét dicsérik. Ebből is látszik, hogy valahogy így teljes ez a rózsa-világ, a Kárpát-medence színpompás, fajtagazdag rózsagyűjteménye. És így nem feledkezünk meg arról a sok kiváló szaktekintélyről sem, akik itt a Kárpátok ölelésében ilyen elképesztő munkát végeztek.

Mivel e rózsafajták egy helyen való összegyűjtésére eddig nem történt kísérlet – tudomásunk szerint – ez egy egyedülálló kezdeményezés. Idén ősszel megkezdjük ezeknek, az újból leszaporított fajtáknak a beültetését a látogatható részre, mindenki örömére.

Skóciai Szent Margit Rozália rózsa – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A kerti építmények is a rózsák szépségét igyekeznek kiemelni. Nekem mindig kedvesek a kőfalak, a rózsákhoz pedig különösen illenek. Hogyan született ez a különleges hangulatú, míves kőkerítés?

A zárt kolostorkertek adták az ötletet a falhoz. Közel 100 m hosszú, 15 különböző, kőből kirakott minta tagolja. Mindegyik mintát két oldalról ugyanaz a rózsa öleli körbe. A kőkapu egy kicsi kertecskébe vezet, ez a Suttogó-sarok. Somlósi Lajos spiritiszta véletlenül keveredett ide, ő tervezte. Ő a természet szerelmese, az ő tervei alapján készült az első pergola is, amit a fiam Fiastyúk-pergolának nevezett el, míg a még be nem fejezett óriás köves pergola, a Bolygó-pergola nevet kapta. 

Amint ideérkeztünk, az egész településen rózsák fogadtak, de a Márk Rosarium eltéveszthetetlen, mert előtte egész rózsaszín virágtenger ringatózik.

A ház előtt Árpád-házi Szent Erzsébet rózsák sorakoznak, az a rózsa, mit magyarországi látogatása során Ferenc pápa is kapott ajándékba. Ez a Márk Gergely nemesítette aranyérmes parkrózsa, illatos, élénkrózsaszín virágait nagy csokrokban hozza késő őszig. Évek óta van egy törekvés hazánkban, hogy minden magyar kertben legyen egy Árpádházi Szent Erzsébet rózsa, ezért én is megajándékozom ezzel a nekem kedveseket, akiknek ez még hiányzik a kertjükből!

Diószegi Sámuel rózsa – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Márk Gergelyről érdemes tudni, hogy növénynemesítő és kertépítő munkájában tudatosan követte a magyar történelmi hagyományokat. Példaként I. Mátyás király Európa-szerte híres kertjei, Mária Terézia 300 rózsafajtát tartalmazó budai rózsakertje, és a többi nagy nemesítő, Geschwind Rudolf világhírű korponai erdőmester, Mühle Árpád temesvári kertész, valamint Schikker Sándor, Fekete Antal, Réthy József és Gillemot Vilmos példája állt előtte. Úgy tartotta, hogy a növénynemesítés növeli Magyarország hírnevét, ezért a hazaszeretet is hajtotta munkájában. Munkássága kezdetén összegyűjtötte a Magyarországon akkor fellelhető 1200 rózsafajtát. Gyűjteményét a budatétényi Györgyháza, a mai György-villa kertjében ápolta és külföldről származó növényekkel gyarapította. 

Van-e kedvenc rózsád, szívednek legkedvesebb része a kertnek?

Nincs, azt hiszem. Kinek a formája, az illata, az ágak ívelése, a ráeső fény, mikor kire, hogy nézek. Ugyanez igaz a Kertre is. A lentről-fel, a fentről-le, fűnyíró-traktorozás közben olyan jól meg lehet figyelni sok mindent! De szeretem az árvalányhajas kilátót is, bár most kicsit kopaszka.

Árvalányhajos kilátó – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho  

Nem csupán rózsák vannak a kertben, láttam a tavaszi képeket, hogy van szép nárciszmező, most szépen hullámzik az árvalányhaj, a házon iszalag kéklik. Milyen növényekkel gazdagítottátok a rózsagyűjteményt?

2023 őszén 26 fajta botanikai peoniával, csodálatos pünkösdi rózsával és 32 fajta beültetett hóvirággal gazdagodott a Kert növényállománya. Alig várom, hogy jövőre gyönyörködhessünk a hóvirágokban!  A szép fák és cserjék pedig ajándékként illetve örökbefogadás által kerültek a kertbe. Biztosan láttad a te berkenyefád, a Sorbus domestica, amit tavaly fogadtál örökbe, milyen szépen hajt! A nemes és nagylelkű adományozók és támogatóknak hála, tudunk még efféle módon is gyarapodni, például Dr. Józsa Miklós nemesítette fajtákkal. A rózsakert rangját emeli, a rózsák szépsége még inkább megmutatkozik, ha hozzájuk illő növényekkel társítjuk őket.

Árpádházy Szent Erzsébet rózsa – Fotó: Kigyóssy-Schmidt Éva

Május végére Georgina-rózsanapokat hirdetett a kert. Hogyan kapcsolódik Georgina a rózsakerthez, milyen programokat terveztek a nyárra?

Az acsádi kastély utolsó tulajdonosnőjét Szegedi Georginának hívták. Innen az elnevezés. Ő a szombathelyi kórház alapító Dr. Pető Ernő felesége volt. Az ő emléké előtt tisztelegve rendezzük meg a fővirágzásra időzített, három alkalmas programsorozatunkat „Georgina rózsanapok” címmel. Gazdag programmal készülünk, hogy aki ellátogat ide, gyönyörködni a virágok szépségében, kapjon még valami útravalót, valami mást is a rózsáktól. Lesz rózsakerti vendégség, zenével fűszerezett irodalom, rózsakóstoló, hogy hódoljunk a rózsa gasztronómiájának.

Május 26-ára nagy örömömre Danyi Zoltán író elfogadta a felkérést és A rózsákról című regényéről beszélgetünk a Pajtában. Arra biztatom a Rózsanapokra érkezőket, hogy viseljenek századfordulós ruhákat, Georgina-korabeli öltözetet, napernyővel

– ez annyira méltó volna az eseményhez, kicsit visszaröpülünk az időben.

A Rózsanapokat követően kétheti rendszerességgel kisebb programok: lesz méhészeti előadás kiállítással, kerti zenés piknik, és még számos ötlet van a tarsolyomban, az idő és ez energiánk az, ami határt szabhat, mert szép tervek vannak születőben.

A Márk Rosariumban tett látogatásunk képeiből készült galériánk itt látható: