Gereblyézed a leveleket? Lehet, hogy nem kellene! – Készíts inkább lakásdíszt a levéltakaróból!

Annak ellenére, hogy a színes jelenség az őszi mindennapok egyik legmeghatározóbb része, a levelek hullásának oka, a folyamat természeti háttere sokak számára ismeretlen. Egyszerűen összefoglalva: a növények tavasztól őszig tartó gyarapodása többek között az auxin nevű növekedési hormonnak is köszönhető, melynek termelődése, így a növényen belüli mennyisége az őszben előre haladva (a hőmérséklet és fényviszonyok változásával párhuzamosan) folyamatosan lecsökken. A hormon hiánya miatt a levélnyél alsó részén található, kifejezetten erre a feladatra teremtett sejtsor mentén a levél leválik, majd lehull a növényről. Ennek hála a növények a téli időszak során energiát takarítanak meg, valamint sokkal kisebb eséllyel szenvednek fagykárt. Ráadásul a lehulló levelekkel együtt a fa számos kártevőtől, kórokozótól is meg tud szabadulni, melyek a talajra jutva az ott élő és dolgozó „takarító személyzet” prédájává válnak.

A lehullott levelek a talajon évről évre vékonyabb-vastagabb takarót alkotnak, ami a termőréteg kialakulásában és a talajban lakó élőlények megmaradásában is létfontosságú szereppel bír. A lebomló levelek nem csupán szerves- és ásványi anyagokkal gazdagítják a környezetüket, de a belőlük kialakult réteg a kiszáradástól és a fagytól is védi az alatta húzódó talajt, élőlényeket. Éppen ezért,

ha tehetjük, csak a legszükségesebb területeken gyűjtsük, gereblyézzük össze a leveleket,

hogy ezzel is segítsük a körülöttünk élő növények és a talajlakó állatok téli túlélését.

A csúszós-nyálkás réteg kialakulásának megelőzése céljából a járdáról, teraszról összegyűjtött egészséges leveleket akár gyümölcsfáink környékére is kihordhatjuk, ezzel is segítjük a talajképződést és a fák tápanyagellátását.

A lehullott levelekkel a hidegre érzékenyebb növényeink téli túlélését is segíthetjük, amennyiben azok tövét és környezetét gondosan kialakított levéltakaróval borítjuk. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy az ily módon védett növényeket tavasszal megszabadítsuk a tél során összenemezesedett takarótól, teret és oxigént nyitva ezzel a friss hajtások előtt.

Egy félreeső helyen meghagyott levélkupaccal a kisebb állatok téli túlélését is segíteni tudjuk. A kevésbé népszerű kisebb-nagyobb bogarak és csigák mellett a levelek között akár a sokkal kedveltebb sündisznók is kényelmes téli fészket építhetnek maguknak.

A leveleket komposztálóban is gyűjthetjük, hogy később a lebomlott, szervesült anyagot egyéb helyeken hasznosíthassuk.

A lehullott leveleket játékok vagy dekorációk készítésére is felhasználhatjuk! Összegyűjtésük már önmagában kiváló program gyermekeink – és magunk – számára, de a megszerzett „zsákmányt” is sokféle módon felhasználhatjuk. A különféle méretű és színű faleveleket papírlapra ragasztva levélképeket készíthetünk, de a zsákmányt akár egy ceruzával készített rajz részeként is elképzelhetjük. Sőt, nemcsak a lapra, de akár a levelekre is festhetünk. Ha a megfelelő pontokra apró szemeket festünk, a furcsa formájú mókás levélállatkák azonnal életre kelnek, hátoldalukat megfestve pedig gyönyörű lenyomatokat is készíthetünk. Ha van rá lehetőségünk, az előzetesen óvatosan megtisztogatott színes leveleket akár be is szkennelhetjük, a gyönyörű és részletgazdag képeket bármilyen további célra felhasználhatjuk.

Konkrét dekorációs tippeket ebben a cikkben adtunk már, 12-t is, de ha valami komolyabb, mégis hasznos elfoglaltságba vágnátok a fejszéteket, készítsetek madárodút – nagyobb szükség lehet rá, mint eddig bármikor!

Nyitókép: Greg Shield / Unsplash