Fenyő, orgona, galagonya – Az első gyűjteni- és befőznivalókról

A különféle gyümölcsök és zöldségek téli időszakra való eltevésének, konzerválásának módjai közül legtöbben a kompótok és a lekvárok készítését ismerik (no meg persze a pálinkáét, ami felé haladva – ismerjük be – a lekvár pusztán félúton való megállást jelent). Ezek mellett azonban nagyon sok egyéb technika is létezik, melyek révén különleges és ízletes téli csemegékkel, immunerősítő ezzel-azzal örvendeztethetjük meg családunkat s magunkat. Lássuk, milyen finomságokat készíthetünk mostanában!

Olajos medvehagyma

Az olajban való áztatással nem csak tartósíthatjuk az ételeket, de rendkívül ízes, illat- és hatóanyagokban gazdag kivonatokat is készíthetünk. Május közepén friss medvehagyma szedésére már igen kicsi az esély (virágzó állapotban már ne gyűjtsük a növényt!), de ha lapul még a hűtőben néhány korábban szedett levél, olíva olajba áztatva igazi különlegességet készíthetünk belőlük!

Fotó: Pixabay / Wolfgang Eckert

A szárazon megtisztított leveleket 2-3 részre vágva tegyük befőttes üvegbe, majd öntsünk bele annyi olíva olajat, hogy az teljesen ellepje a leveleket – így nem barnulnak, romlanak meg a növényi részek. Az olajjal teli üveget vízfürdőben kíméletesen melegítsük fel, de a hatóanyagok megtartása érdekében ügyeljünk rá, hogy lehetőleg ne melegedjen 40 fok fölé a hőmérséklete. Az olajos készítményt tartalmazó üvegre felmelegített állapotban csavarjuk rá a kupakot, majd a vízfürdőt-olajat hagyjuk egyben, magától kihűlni. A kihűlt medvehagymás olajat tegyük polcra, de néhány napig naponta pár alkalommal rázogassuk meg, hogy a levelek között megbúvó légbuborékok a felszínre juthassanak. A medvehagymára öntött olajjal és a levélmaradékok felhasználásával rendkívül különleges ízű ételeket készíthetünk (legyen szó akár a legegyszerűbb tojásrántottáról), de az így készített olaj akár saláták izgalmas összetevője is lehet! A macerátum (olajos kivonat) kíméletes elkészítése esetén a medvehagyma immunerősítő, emésztést javító hatása is érvényesülni tud!

Fotó: Pottyondy Ákos

Fenyőrügy és mézek

A fenyők szintén a tavasz második felében rügyeznek, illetve fejlesztik új hajtásaikat. A hazánkban természetes módon előforduló fenyőfélék közül elsősorban a lucfenyő rügyeit és hajtásait javasolt gyűjteni, de egyéb fenyőfélékkel is bátran kísérletezhetünk. (Kivéve a hozzájuk nagyon hasonló tiszafát, melynek szinte minden része mérgező!) Az összegyűjtött növényi részek legegyszerűbb tartósítási módja, ha kíméletesen megszárítjuk őket, így a tél folyamán rendkívül ízes és illatos teakeverékeket készíthetünk belőlük.

Ha azonban mézbe áztatjuk őket, erős gyógyhatással bíró valódi különlegességet is készíthetünk!

A fenyőhajtásokból kioldódó különféle hatóanyagok nemcsak jó illattal, de erős gyógyhatással is gazdagítják az amúgy is immunerősítő tulajdonsággal bíró mézet! A friss fenyőhajtásokkal és rügyekkel 1/4-1/3 részig töltsünk meg egy befőttes üveget, amit ezután öntsünk fel jó minőségű, nem ikrás mézzel. A méz és a fenyőtűk állapotától függően előbb vagy utóbb a növényi részek a méz tetejére fognak úszni, ekkor fordítsuk meg a befőttesüvegeket. (Figyeljünk oda, hogy a kupakok megfelelő módon legyenek lezárva!) Ezt a forgatást időről időre ismételjük meg. A fenyő ily módon nem csak különleges ízt és illatot ad a méznek, de gyógyhatása is érvényesül: a „fenyőméz” a téli megfázásos időszakok egyik leghatásosabb gyógyszere lehet! (A fenyő megannyi jótékony hatásáról és felhasználási módjáról itt olvashattok bővebben!)

Fotó: Pottyondy Ákos 

Orgonaszörp- és szirup

Bár az idei áprilisi fagy az orgonavirágok jelentős részét tönkretette, a megmaradt virágokból rendkívül finom szörpöt készíthetünk. Az orgonaszörp készítésének módja alapvetően megegyezik a bodzaszörp készítésével, melynek szintén elérkezett az időszaka! A virágokból nem csak friss szörpöt, de szörpök alapját jelentő szirupot is készíthetünk, melyet hűtőben vagy fagyasztóban akár télire is betárolhatunk. A klasszikus, de némileg ipari cukros receptúrák mellett érdemes a méz-alapú szirupok készítését is kipróbálni! (Az orgonából készíthető finomságokról és jótékony hatásaikról itt olvashattatok korábban.)

Fotó: Pixabay / T. Caesar 

Gyűjtenivalók

Végezetül ejtsünk szót néhány gyógynövényről, melyeknek most van a gyűjtési időszaka. A galagonya virágzó hajtásvége a szív és a keringési rendszer egyik legismertebb és leghatékonyabb gyógyítója. Teakeverékek összetevőjeként, de akár önmagában is fogyasztható. 

A tyúkhúr gyűjtési időszakának erősen a vége felé járunk már, de néhol azért találhatunk még friss növényeket. A tyúkhúr amellett, hogy kiváló saláta-alapanyag, a koleszterin problémákra is kedvező hatással bír.

A csalán friss részeit ugyan egész nyár folyamán gyűjthetjük, a legerősebb hatással mégis a tavaszi első hajtásai bírnak. A most gyűjtött csalánból különleges levest vagy főzeléket készíthetünk, de akár pogácsába is belesüthejtük. A megszárított levelekből a tél folyamán tisztító, gyulladáscsökkentő teát is készíthetünk.

És végezetül az aranyszabály: bármit is gyűjtünk, szedünk, figyeljünk oda, hogy tiszta, pormentes, utaktól minél távolabbi helyekről származzanak!