Természetesen ilyenkor nagy különbségek lehetnek az ország különböző tájain, de saját terveim otthonom, a csodálatos Baranya uralkodó időjárása szerint íródtak. Elképzelhető, hogy vannak tájak, ahol még korai erről beszélni, de ami késik, nem múlik:
maximum 1-2 hét, és mindenhol berobbanhat a kerti szezon!
„Ha a föld fagya kiengedett, ne késlekedj a korai zöldségek vetésével!”–- hangzik időseink jótanácsa. Nincs is értelme késlekedni! A talaj már szépen kiengedett, az előrejelzések szerint egyelőre nyoma sincs visszatérő mínuszoknak, így a tavasz első hírnökei bekerülhetnek jól megérdemelt helyükre.
Régi szokás szerint csak az ősszel felásott talajba lehet idejében vetni, de ma már egyre többen vagyunk, akik ezzel nem értünk egyet. A komposztálás, mulcsozás és a lehető legkevésbé bolygatott talaj régi-új kertművelő irányzatában már nem cél az ásás rendszerének fenntartása, és én is ebben hiszek. A talajtakarás és a folyamatos komposzt-mulcs kombó biztosítása megfelelő talajt fog biztosítani a magkeléshez és a gyökérfejlődéshez is. Csak nagyon indokolt esetben, valóban rossz, tömörödött talaj esetében nyúljunk az ásóhoz- ellenkező esetben bízzunk a természet magoldásaiban.
Fotó Unsplash
Azokat a magokat vethetjük el februárban, amelyek alacsony hőmérsékleten is képesek kicsírázni, és nem okoz bennük kárt egy átmeneti talajmenti fagy sem. Lássuk, kik lehetnek az első konyhakerti lakók:
- Sárgarépa: A sárgarépa a laza talajokat kedveli. 2-3 centiméter mélyre vetjük, gyommentes magágyba. Magvait sorba és szórva vetjük, de a legjobb, ha az elvetendő magmennyiséget összekeverjük száraz homokkal, és így szórjuk el. Kelési ideje általában 3 hét, és ebben az időben nagyon oda kell figyelnünk a talaj nedvességtartalmára. Ha a kelés ideje alatt akár csak egyszer is kiszárad a magágya, el is veszíthetjük a vetést. Ha fóliával letakarjuk, megvédhetjük a kiszáradástól, és lerövidíthetjük a kelési idejét is. A sárgarépát később egyelni kell, végső sor- és tőtávolsága általában 20×5 cm.
- Borsó: A borsó a legkorábban veteményezhető zöldségfélék egyike, amit általában szakaszosan, 10 nap különbséggel vetünk el annyi ágyásban, amennyire szükségünk van. Hidegtűrő, 3-4 fokon már kicsírázik, és ha a föld feletti része el is fagy, a növény újra kihajt. A borsót 12-25 cm sortávolságra vethetjük, 5-6 cm mélyre, porhanyós talajba.
Fotó: Unsplash
- Petrezselyem: egyre többen vásárolnak palántát belőle, mert magról vetése nem a legegyszerűbb feladat. Ha azonban mégis magról szaporítanánk, akkor nem árt a türelem: a magok csak 3-4 hét elteltével csíráznak ki. A dörzsölt kertészek ezt úgy oldják meg, hogy retek- vagy zsázsamagokat is vetnek a vetőbarázdákba- ezek korábban csíráznak és segítségükkel láthatóak lesznek a petrezselyem sorok is. Hasonló dolgokra kell odafigyelnünk, mint a sárgarépa esetében: az egyeléssel 10-15 centiméteres tőtávolságokat érdemes kialakítani.
- Vöröshagyma: A vöröshagyma jó vízelvezetésű, laza és termékeny talajt kíván. Napos helyre ültessük, és hagyjunk neki megfelelő helyet a növekedéshez! A dughagymák elvetéséhez 5 cm mély és 7-8 cm széles árkokra lesz szükség, amiknek aljára egy kevés komposztot is keverhetünk a megfelelő tápanyagellátás érdekében. Olyan dughagymákat vegyünk, amelyek átmérője maximum 2 cm, mert a nagyobb méretű dughagymáknál az idő előtti felmagzás esélye sokkal nagyobb. A dughagymákat egymástól 10-15 centiméter távolságra ültessük, 2-3 cm mélyre, és a hagymasorok között 30-45 centiméternyi távolságot hagyjunk.
Fotó: Unsplash
- Hónapos retek: a retek ez egyik legkönnyebben termeszthető zöldségünk. Magjait 1-2 cm mélyre és egymástól körülbelül 2-3 cm-re érdemes vetni. Az egyes sorok között legalább 30 centiméternyi távolságot hagyunk, és a kreatív kertész arra is ügyel, hogy tíznaponta egy újabb adag retekmagot szórjon el, hogy az érett retek betakarítása folyamatos lehessen késő tavasszal és nyár elején is. Érdemes napos helyre ültetni, mert a növények árnyékosabb helyen inkább a zöldfelület fejlődésére helyezik a hangsúlyt, így fogyasztható gyökere ebben az esetben kisebb lehet.
Aktuális és várható időjárástól függően kísérletezhetünk lóbab és spenót vetésével is, és ha a felmelegedés így folytatódik, akkor hamar elérkezik a márciusi kínálat ideje is, ami bőven fog munkát adni a lelkes konyhakertészeknek.
Ajánljuk még: