Csigabiga gyere ki... és lehetőleg menj is el a kertemből, hogy barátok maradhassunk!

Elsősorban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy csiga és csiga között is nagyon nagy különbségek vannak.

Nem mindegyik csiga káros: némelyiknek – kiegyensúlyozott számban – igenis helye van minden élőhelyen, hiszen nagyon fontos lebontási folyamatokat végeznek, amivel hozzájárulnak az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásához.

A feljegyzések szerint az éticsiga például inkább az elhalt növényeket fogyasztja, a tarka diszkoszcsiga a gombákat szereti, a fehérszájú kerticsiga pedig inkább az algák között válogat. A pincelakó kristálycsiga és a nagy meztelencsiga is inkább hasznáról ismert, ugyanis nagyrészt a kártételeket okozó csigafajokkal táplálkoznak. Természetesen ez nem jeleni azt, hogy nem szerepel más, számunkra is értékes növény az étlapjukon, de egy kiegyensúlyozott ökoszisztémában, ahol a biodiverzitás szintje a megfelelő helyen van, ott inkább a haszon, mintsem a kártétel kerül előtérbe.

Fotó: Unsplash / Rolf Schmidbauer 

Magyarország területén körülbelül 26 házatlan- vagy meztelencsiga-faj él, és közülük mindösszesen 10 faj tekinthető kártevőnek.

A megfelelő hozzáállás tehát nem az, hogy ész nélkül pusztítsuk el mindet, hanem kicsit járjunk utána, hogy mivel is van dolgunk. A legnagyobb problémát ugyanis a nem honos, behurcolt és túlszaporodó fajok okozzák: ilyen a sokak által már jól ismert spanyol meztelencsiga is, amivel az a legnagyobb gond, hogy pár extrán szúrós és kellemetlen szagú növényen kívül minden zöldet lerág, a fagyokig garázdálkodik a kertünkben, és rendkívül gyorsan szaporodik.

Sajnos minden olyat szeret, ami számunkra is fontos: képes halomra rágni a zöldségnövényeinket, salátáinkat, a fiatal palántákat és a zsenge hajtásokat sem kímélve. Kifejezetten szereti az uborkát, a babot, a cukkinit és a tököt is, de még a répa és a retek számunkra értékes részeit is megdézsmálja. Sajnos idén nagy károkat okozott az epreknél, veszélyben lehet a paprika, de még a bazsalikom is. És akkor arról már ne is beszéljünk, hogy az egyik legjobb védőnövényünket, a büdöskét is célirányosan támadja be, de a dáliák, az árvácskák, a szarkalábak és a viaszvirágok között is bőven találhatunk belőle.

Spanyol meztelencsiga – Fotó: Wikipedia 

Jó hír viszont, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják: van bőven olyan módszer, ami megállítja, megállíthatja őket. Azt azonban fontos hangsúlyoznom, hogy általános csodaszer nemigen akad, hiszen – bármennyire is hihetetlen – adott fajon belül is nagy a szórás az egyedek ízlését tekintve. Így nem biztos, hogy minden csigát befogunk egy-egy módszerrel, ahogyan az sem biztos, hogy ami az egyik helyen beválik, az nálunk is működni fog. Aggodalomra azonban semmi ok: készültünk jó pár megoldással, így egészen biztos, hogy lesz köztük olyan, ami beválik.

Elsősorban azokról a módszerekről érdemes beszélni, amikkel távol tarthatjuk a betolakodókat. A leghumánusabb megoldás elérni, hogy ne férkőzzenek haszonnövényeink közelébe, és ne dézsmálják meg a számunkra fontos és értékes növényeket.

Tapasztalatok szerint vannak olyan növények, amelyek hatásosak az elterelésben: ilyen lehet a feketeribizli, a paradicsom és a begónia is.

Hogy ezeket milyen sűrűn, mekkora mennyiségben érdemes ültetni, azt élőhelye válogatja, de kisebb ágyások vagy egy-egy növény esetén érdemes megpróbálkozni velük.

Fotó: Unsplash / Kurt Liebhaeuser

A kertbarát csoportokban olyan megfigyelésekről is beszámoltak már, hogy a zsályától, a haranglábtól, a páfránytól és a gyapjas tisztesfűtől is igyekeznek távol maradni, de a legújabb irányvonalak szerint a réz nyújthatja a legnagyobb szolgálatot ágyásaink védelmében. Ezen elmélet szerint amikor a csigák érintkeznek a rézzel, az ingerli testüket, ami kellemetlen érzést okoz számukra, hiszen a csigák nyálkája elindít egy kémiai reakciót a rézzel, ami elektromos töltést hoz létre. Ez a töltés elég erős ahhoz, hogy visszatartsa a csigákat, és messziről elkerüljék az ágyásainkat. Sokféle réz-megoldást lehet kapni az interneten és már a gazdaboltokban is:

rézszalagok, rézrudak és rézhálók közül válogathatunk – pénztárcánktól függően.

A megoldások másik csoportját azok a praktikák adják, amelyek odavonzzák a csigákat és ott tartják őket, így lehetővé teszik összegyűjtésüket. Itt nagyon fontos átgondolnunk azt, vajon képesek vagyunk-e az összegyűjtés után likvidálni őket: ami ez esetben életük elvételét és nem egy másik élőhelyre helyezésüket jelenti, amivel csak még nagyobb gondot okoznánk. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy képes lesz-e erre, ha igen, akkor az alábbi ötletek közül válogathat.

Fotó: Unsplash / Krysztow Niewolny

Sokaknak bevált a félig kivájt sárgadinnye héjak kihelyezése, aminek a kártevők nem tudnak ellenállni, és éjszaka annyira belakmároznak belőle, hogy reggel az egész vendégsereget azokon szedhetjük össze. Hasonló elven működik a sokak által már ismert sör, a tejsavó, a langyos cukros víz (bár a kevés élesztővel és liszttel kevert cukros víz még hatásosabb), a tej és akár a kóla is. Ezekre mind szépen odagyűlnek falánkságaink, és kora reggel csapatostul gyűjthetjük be őket. Ha a folyékony megoldásokat mélyebb edénybe tesszük, akkor jó eséllyel bele is fulladnak – kérdés, hogy kinek melyik megoldás tűnik elfogadhatóbbnak.

Számomra az idei év abszolút kedvence a csigák elleni védekezésben a búzadara. 

Egy kedves ismerősömnél láttam ezt az igen hatékonyan működő megoldást. Egy lapostányérba öntsünk búzadarát, és azt tegyük ki az ágyások széléhez. Nem fogunk csalódni: pár óra múlva tele lesz lakmározókkal, akiket könnyedén összegyűjthetünk.

Fotó: Unsplash / Krysztow Niewolny

Beszélnünk kell a sóról is! Sok helyen ajánlják a sózást, de nagyon kérek mindenkit, hogy ezt szép lassan engedje el. A só ugyanis károsítja a talajt, a benne élőket és a növényzetet is, és a lesózva elpusztított csigák még a komposztba sem dobhatók. Amellett se menjünk el, hogy

a sóval elpusztított csigák sokat szenvednek – kerüljük a felesleges és értelmetlen állatkínzást!

Aki megteheti, annak érdemes elgondolkoznia a futó kacsákon is: kevés náluk hatékonyabb és eredményesebb csiga-predátor van. Ha más akadályba nem ütközik, akkor költöztessünk be párat a kertünkbe, és pillanatok alatt urai lesznek a helyzetnek. Ráadásul ez a módszer a legtermészetközelibb is: a tápláléklánc szabályai alapján, annak rendje és módja szerint oldódhat meg a problémánk.

Fotó: Unsplash / Rudolf Peter

Akinek ideje, lehetősége és kedve van hozzá, az megoldhatja az esti programként sem utolsó csigavadászattal: ilyen esetben azonban arra kell készülni, hogy a helyi csigapopuláció méretétől függően akár több napos vagy hetes akciókra kell vállalkoznunk. És azért azt se felejtsük el, hogy a vödörszámra begyűjtött csigákkal kezdenünk is kell valamit, ez pedig komoly fejtörést okozhat.

Összességében úgy gondolom, hogy ha a kertünk ökoszisztémája kiegyensúlyozott, ha biztosítjuk az ökológiailag változatos környezetet, és teret hagyunk a természetes folyamatoknak, akkor előbb vagy utóbb ezen a téren is egyensúly lesz. Természetesen bosszantó és olykor komoly anyagi kárt is okoz egy-egy elhatalmasodó csigainvázió, de annak, hogy ez megtörténhet, oka van: valószínű, hogy ott valami nincs rendben. Ha ugyanis kertünk egészséges, az élőhelyi viszonyok kiegyensúlyozottak, akkor nemigen kerülhetünk szembe kiugróan magas kártételekkel.

Fotó: Unsplash / Michal Vrba

Lassítsunk, figyeljünk és érezzünk rá kertünk lüktetésére, mert ha képesek vagyunk kapcsolódni környezetünkhöz, akkor sokkal könnyebben és sokkal hatékonyabban vehetjük fel a kesztyűt a bosszúságot okozó elemekkel – ez esetben a csigákkal is!