Bolhaűző, álomhozó, a majoránna helyettesítője – ismeritek a seprőfüvet?

Kert

Bolhaűző, álomhozó, a majoránna helyettesítője – ismeritek a seprőfüvet?

A parlagfű mellett az egyik legallergizálóbb növényünk, ami augusztusban bizony sok ember életét megkeseríti. Mégsem kell üldözni való, mert sok olyan hasznos tulajdonsága is van, amelyekkel segíteni tudja egészségünk megőrzését, közérzetünk javítását is.

A fekete üröm (Artemisia vulgaris) ma már leginkább gyomnövényként él a köztudatban, pedig kiváló fűszer- és gyógynövény is.

Teája étvágycsökkentő, idegerősítő és görcsoldó hatású, segít a női panaszok enyhítésében és a népgyógyászatban féreghajtóként is alkalmazzák.

A legnagyobb baj az vele kapcsolatban, hogy az egyik legerősebb allergén, így sokak számára nemhogy nem használható, de kifejezetten kellemetlenné is válhat jelenléte. A statisztikák szerint a pollenallergiások 15%-a allergiás az ürömre, és ez az érzékenység gyakran együtt fordul elő a parlagfű, éger, nyír és a fűfélék allergiáival. 

Fotó: Pexels / Lauri Poldre

Leggyakoribb keresztallergénjei a koriander, a zeller, a petrezselyem, a mustármag és a napraforgó, de a kömény, a bors, a bazsalikom, a paradicsom, a hagyma, az alma és a dinnye esetében is előfordulhat keresztallergia. Egy kis szerencse a szerencsétlenségben, hogy

a legtöbb esetben csak nyersen fogyasztva jelentkeznek a kellemetlen tünetek, így nagyrészt kivédhető a főzéssel.

A fekete üröm ereje nem volt ismeretlen felmenőink számára sem:

Székelyföldön például tyúktetű ellen az üröm hajtásait lógatták fel a ketrecekbe. A szobában is jó szolgálatot tett: elűzte a bolhákat és más, kellemetlen élősködőket. Sokan párna alá helyezték, mert hittek álomhozó erejében,

és voltak olyan otthonok is, ahol az ajtó felett kapott helyet, abból a célból, hogy megtisztítsa a házat a negatív energiáktól. A népi gyógyászatban főzetét vitustánc (olyan tünetegyüttes, amit főleg az arcban és a végtagokban jelentkező, gyors rángások jellemeznek) és hisztéria ellen is alkalmazzák.

Fotó: PxHere

Kedvelt volt alkoholos italokban történő felhasználása is: a fekete ürmöt, akárcsak rokonát, a fehér ürmöt felhasználták borok, likőrök és a nevezetes vermutok, abszintok készítéséhez. Már Plinius idejében is ismert volt az üröm kivonattal gazdagított bor, és a későbbi angol illetve ír sörök készítése során is gyakorta kísérleteztek vele. Az igazi abszint receptje a XVIII. század vége felé Svájcban született meg, és az ital keserűségét ellensúlyozva valamilyen édesítővel fogyasztották.

„A legelőkelőbb módja ennek az volt, hogy ezüst szitácskán (abszintkanálon) egy kockacukrot helyeztek a kevés abszintot tartalmazó pohár fölé, majd ezen át hideg vizet öntöttek a pohárba – a hígítás opálos sárgává változtatta a halványzöld abszintot”– olvashatjuk a leírásokban

A régmúlt feljegyzéseiben más megnevezéseivel is találkozhatunk:

hívták már anyafűnek, mátrafűnek, taplóürömnek, Szent János füvének és seprőfűnek is.

Úgy tartják, hogy az egyik legjobb növényi hormonpótló: teájának kúraszerű alkalmazásával kiegyensúlyozhatóak női energiáink. Négyhetes teakúrája képes teljesen megtisztítani a hormonrendszerünket, de antibakteriális és gombaellenes hatást is tulajdonítanak neki.

Fotó: Wikipedia / Radio Tonreg

Külsőleg is használható, kiváltképp reuma ellen. Ehhez kivonatából és egy kevés zsírosanyagból kenőcsöt főzhetünk, és azzal kenegethetjük az érintett részeket, de vizes kivonatából borogatást is készíthetünk.

Leveleit Kínában rizsételek ízesítésére és orrvérzés csillapítására használták, de ismert a majoránna helyettesítőjeként is, és kiváló fűszere libás és kacsás ételeknek.

A fekete ürömnek központi szerepe van az ágyba vizelés kezelésében is: a moxa terápia nélkülözhetetlen alapanyaga. A moxibustio elnevezés japán eredetű, a „Moguza”, azaz égő növény szóból ered. A moxa terápia lényege, hogy az aktív bőrrészek fölött gyógynövényeket égenek el, amik ugyanolyan hatást érnek el, mintha a klasszikus akupunktúra tűszúrásos módszerét alkalmaznák. Ehhez a fekete üröm szárított részeinek porrá tört zúzalékát használják fel. 

Fotó: PxHere

Pár évtizeddel ezelőtt még nyavalyatörés, azaz epilepszia ellen is alkalmazták. Gyökerét kiásták, megtisztították, megszárították, és porrá őrölték. Amikor közeledni látszódott a roham, ezt a port tették bele egy kevés sörbe, és úgy kanalazták a betegnek. A kezelés hatására állítólag erősen izzadtak a betegek, de a feljegyzések szerint segített rajtuk az ürmös csodaszer.

Érdekesség, hogy nemcsak orvosaink és népgyógyászaink ismerték fel gyógynövényeink áldásos hatásait, hanem a körülöttünk élő élőlények is.

A madarak például ugyanúgy gyógynövényekkel próbálják meg megóvni fiókáikat, mint mi gyermekeinket.

A Kínában elő rozsdabarna verebek például a kínai fekete üröm (Artemisia verbtiorum) növénnyel védik fiókáikat a parazitáktól, mert az ürömlevelekben lévő fitokémiai összetevők csökkentik a fészekben lévő paraziták számát.

Sőt: a madarak viselkedését megfigyelve rájöttek, hogy a verebek kifejezetten az olyan helyeket keresik a fészekrakáshoz, amik közel fekszenek az üröm élőhelyeihez, így ha szükséges, mindig tudnak friss ürmöt gyűjteni fiókáik védelméhez. 

Fotó: Pexels / Lauri Poldre

A fent összegzett felhasználási módok és jellemzők sokszínűsége jól mutatja, hogy mennyire téves feketén-fehéren jellemezni vagy kategorizálni egy növényt. Érhető, hogy az allergiások számára nem a legkedvesebb faj az üröm, de azoknak, akiknek nem okoz gondot, érdemes lenne jobban felfedezni, mert bizony számos probléma esetén tud megoldást kínálni.

Nyitókép: Pixabay / Jeffrey Robb

Ajánljuk még: