A talajban zajló szerteágazó, a baktériumok által is szabályozott mikrobiológiai folyamatok mélyreható ismeretéhez természetesen biológiai alapműveltségre van szükség, de van néhány alapvetés, amellyel minden lelkes kertművelőnek tisztában kell lennie.
Fotó: 123RF
Talajoltással olyan anyagokat, élő szervezeteket juttatnak a talajba, amelyektől annak helyreállítását, minőségi javulását remélik. A talajba juttatott különféle baktériumtörzsek ugyanis képesek átalakítani a növények szempontjából fontos tápelemeket, méghozzá úgy, hogy azok felvehető formába kerüljenek.
E folyamatnak köszönhetően hasznosul például a kálium és a foszfor, és ennek köszönhető növényeink kiegyensúlyozott fejlődése is.
A mikroorganizmusok munkájuk során növényi hormonokkal is képesek segíteni a növény növekedését, így téve lehetővé az intenzív gyökér- és hajtásfejlődés elindulását is. De talajbaktériumok hatására fejlődik a magból csíra, és a bontakozó életet is a hasznos baktériumok védik meg a patogén kórokozóktól.
Fotó: 123RF
Hogy miért jut ilyen fontos szerep ezeknek a parányi, szabad szemmel nem látható segítőknek? Egész egyszerűen azért, mert
a talaj mikrobiális közösségei elsődleges szabályozóként funkcionálnak a talaj szén- és tápanyag-ciklusa során.
Ezért az, hogy miből mennyi található meg ezekben a közösségekben (gombákból, baktériumokból, patogénekből stb.), nagymértékben befolyásolja a tápanyagok áramlását, a szén megtartását és így a termeszteni kívánt növény tápanyag-igényének biztosítását is.
Fotó: 123RF
Foglaljuk tehát össze, hogy miért nélkülözhetetlenek Földünk baktériumai a termőtalajok fenntartásában:
- biztosítják a növény megfelelő fejlődését,
- hozzájárulnak az erős gyökérzet kialakulásához,
- hasznos tápanyagok kialakulásához és felvételéhez járulnak hozzá,
- javítják a talajok tápanyagszolgáltató képességét,
- gátolják a patogének szaporodását – védve ezzel a fejlődő növényeket,
- hozzájárulnak a talaj vízmegtartó képességének és szerkezetének javulásához.
Fotó: 123RF
Láthatjuk, hogy a talajbaktériumok igen fontos és sokrétű segítők, és „munkájuk” egyre fontosabbá válik, hiszen
miközben egy kilogrammnyi talaj keletkezik, addig 17 kg talaj állapota romlik le.
Mivel a talaj termékenységét a megfelelő szerkezet, a szervesanyag-tartalom, illetve a változatos talajélet, az azt alkotó közösség biztosítja, nem nehéz átgondolnunk, hogy a mai változások közepette mennyire fontos megőriznünk ezt a közösséget, és mennyire fontos segítenünk diverzitásának fenntartását is.
Fotó: 123RF
Ha azt tapasztaljuk, hogy kertünkben láthatóan szenvednek a növények, gyengül az állomány, vagy úgy érezzük, hogy nem elég erős a természetes környezet önfenntartó ereje, akkor érdemes elgondolkodnunk a mikrobiológiai készítmények alkalmazásán is. Ezek a gombákat, baktériumokat és más mikrobális közösségeket tartalmazó készítmények eredményesen vehetik fel a harcot a talaj kiüresedésével szemben, és visszaállíthatják a felborult egyensúlyt is.
Növényeink üzennek: ilyen a talajunk állapota a kertben
Kötött vagy laza? Meszes vagy savanyú? A sikeres kertészkedés alapfeltétele a növények igényeinek megfelelő termőtalaj. A legtöbbünknek azonban nincs lehetőségünk drága laborokban bevizsgáltatni kertünk éltető talaját, így kénytelenek vagyunk a természet jelzéseire figyelni. És ha jobban belegondolunk: nem is feltétlenül szükséges részletes analízis ahhoz, hogy megismerjük a lábunk alatt elterülő életteret, hiszen a belőle táplálkozó vad- és gyomnövények részletes képet adnak állapotáról.
Érdemes körbenézni a biológiai készítmények piacán, mert bár alapesetben a természetes körforgás és a minimális anyagi- és erőráfordítás hívei vagyunk, nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy a minket körülvevő változások, ártalmak és antropogén hatások miatt egyre gyakoribbak az olyan helyzetek, amikor muszáj rendszeren kívülről pótolnunk egy-egy hiányzó elemet. Ha tehát szükség van rá, ne habozzunk, de az alapelvet ne felejtsük: a cél mindig az egyensúly!
