A legjobb lakásdekor, az ősz kedvence: borostyán

Kert

A legjobb lakásdekor, az ősz kedvence: borostyán

A legtöbb növény októberben már nem igyekszik, hogy virágot bontson: tudja ő, hogy közeledik a tél, már nem lesz ideje megérlelni a termését. Vannak azonban kivételek, sőt, egészen furcsán működők is.

Ezek közé tartozik a borostyán (Hedera helix), az agg téglafalakra felkapaszkodó, öreg fák törzsére felfutó, olykor a füvet birtokba vevő talajtakaró. Sokak lelki szemei előtt nevének hallatán régi romok sejlenek fel, amelyeket élő növénytenger borít be, akár teljes terjedelmében, ha nem is égig, de 20- 30 méter magasra érően. E növény többféle érdekességet is rejt.

Az ókorban többféle jelentéssel is bírt például. Hittek abban, hogy ha koszorút készítenek belőle, és fejükön borostyánkoszorúval ékesítetten emelgetik a borospoharat, sosem fognak lerészegedni. Talán arra gondolhattak, hogy Bacchus szőlő- és borostyánkoszorút viselt, az ünnepeken ivópoharát is borostyán övezte – de az egyiptomiak Ozirisze vagy a görögök Dionüszosza is hasonlóképpen járt. E szertelen, bolondos istenségek ajándékozták meg a mitológia szerint az emberiséget a szőlővel és a borostyánnal is. A növényt a barátság, a közvetlenség és a vidámság szimbólumának tartották. Számos más hiedelem is fűződik a borostyánhoz, volt többek között „az vitézködésnek diadalmi koronája”, máskor babérkoszorú helyett a hervadhatatlan érdemek jelképeként tették a kiválóak fejére. Arany János a Domokos napra című versének egyik kedves sora sokak számára ismerősen csenghet:

„És tudod: az erő micsoda? - Akarat,
Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.”

A borostyán heterofíliát, vagyis különböző levelűséget mutat. Ez azt jelenti, hogy amint elkezd növekedni a talajon, az árnyékban, tagolt lemezű leveleket hoz, ám igyekszik a fényre, és amint felfelé kúszik, egyszer csak elér életének reproduktív szakaszába, vagyis szeretne szaporodni. Virágokat hoz, amelyek terméssé válnak, és ezeken az új hajtásokon egészen másféle, tagolatlan leveleket növeszt.

Virágzása szeptember-októberre, a szőlő érésére esik, és éppen ez a kései virágzás teszi oly fontossá egyes méh- és lepkefajok számára, amik az illatos borostyánvirágokról tudnak a téli pihenő előtt bőséges táplálékot gyűjteni. Virágai kellemes illatot árasztanak az őszi napsütésben. Kékesfekete bogyói a tél folyamán érnek be, az adventi díszítményekhez remek alapanyagok, mert a meleg szobában is szépen díszítenek néhány hétig.

Az a tény, hogy a borostyán felfelé kapaszkodik, alkalmassá teszi belvárosi zöld falak létrehozására. Jól tűri a városi levegőt, és mivel örökzöld, ezért télen is természetes zöldfelületet biztosít a lombja. Ellene szól viszont, hogy amire felkúszik, arra rá is tapad, rögzíti magát a vakolathoz. Ha el szeretnénk távolítani, előfordul, hogy csak azzal együtt lehetséges.

 
Rózsakunyhó

A közönséges borostyán mellet számos színeslevelű hibrid változattal is találkozhatunk. Ha borostyánt ültetünk, vagy csak úgy nő a kertben, tartsuk kordában, vágjuk vissza, ne hatalmasodjon el. A szépen gondozott növényben minden évszakban örömünket lelhetjük! Szépen alakíthatunk is vele a kertben: lehet kerítés, amin nem lát át a szomszéd, lehet talajtakaró, amihez nem kell fűnyíró, vagy éppen szép zöld szobor, ha felmászott a kiszáradt fa törzsére.

Sokhelyütt azt ajánlják, hogy a nemkívánatos borostyán ellen használjunk tömény, hormonhatású gyomirtót, amelyet a levágott tő mellett közvetlenül juttatunk a földbe. Ez a megoldás szerintem durva beavatkozás nemcsak a borostyán, de a közelében lévő összes élőlény számára, ahogy az ökoszisztéma számára is. Lelkiismeretes, jövőbelátó ember nem áll neki ilyen módon irtani egyetlen növényt sem.

 
Rózsakunyhó

A borostány mérgező, a levelek érintése is okozhat allergiás reakciókat. Házi felhasználást nem tartja a természetgyógyászat kívánatosnak, bár a régi leírásokban bőven akadhatunk ilyesmire. Leveleiből a gyógyszeripar köhögéscsillapító hatóanyagot von ki, amihez szirup formájában juthatunk hozzá.

Szaponintartalma miatt környezetbarát mosáshoz ajánlott. A leveleket apróra vágva tegyük egy mosózsákba – vagy egy magányos zokniba. Jól kössük vagy csomózzuk be, helyezzük a ruhák közé a mosógépbe!

Fotók: Rózsakunyhó

Ajánljuk még:

SZŐLŐ, MUST MAJD MURCI – SZÜRETELJ BORBÁS MARCSIVAL
„MIÉRT KELL MEGHALNUNK, HOGYHA KERTÜNKBEN ZSÁLYA NŐ?”
KULTÚRTÁJ-REHABILITÁCIÓ BUDÁN, AVAGY ADJÁK VISSZA AZ EMBEREKNEK A BUDAI VÖRÖSBORT!