A kultúrkertek és a növényritkaságok ünnepe: ma van az Arborétumok Napja

Kert

A kultúrkertek és a növényritkaságok ünnepe: ma van az Arborétumok Napja

Az arborétum olyan botanikus kert, amely elsősorban fákat és cserjéket mutat be a nagyközönség számára. Varázslatos helyszín, ahol egyszerre kapjuk meg a kikapcsolódás és az ismeretszerzés lehetőségét, miközben fajmegőrzési feladatainak teljesítésével hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez is. Ezt a csodálatos élő szövetet ünnepeljük a mai napon, az Arborétumok Napján.

Az Arborétumok Napjának ötlete az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. tulajdonában álló füzérradványi Károlyi-kastélypark rekonstrukciója során fogalmazódott meg 2014-ben, majd keretet adva a kezdeményezésnek, a Földművelésügyi Minisztérium képviselője Füzérradványban, a park átadási ünnepségén hirdette ki az erről szóló hivatalos döntést 2015-ben. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai saját kivitelezésű emlékművet is állítottak ennek tiszteletére, akkor talán még nem is sejtve, hogy egy egyre csak népszerűbbé váló országos programsorozatot indítottak útjára. 

Fotó: ÉSZAKERDŐ Zrt. / Bozsó Gyula 

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. minden dolgozója elkötelezett az embereket körülvevő élővilág védelme, megőrzése és bemutatása iránt: ezért kezdeményezték egy olyan nap kijelölését, ami az arborétumok csodálatos és sokszínű világáról szól.

Fotó: ÉSZAKERDŐ Zrt. / Bozsó Gyula 

„Úgy gondoljuk, hogy a növényes kertek kiemelt szerepet játszanak a Kárpát-medence és a Föld növényvilágának megőrzésében és bemutatásában, ezért ezúton kezdeményezzük egy olyan nap kijelölését, melyet a páratlan növénykincseinket felsorakoztató növénykertekre szentelünk.

Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a botanikus kertek, kastélyparkok fontosságára, és ezzel hozzájáruljunk növényritkaságaink és kultúrtörténeti parkjaink fennmaradásához.

Kezdeményezésünkkel el szeretnénk érni, hogy ezek mindennapjaink részévé váljanak, valamint, hogy becsüljük meg és óvjuk tájaink változatos növényvilágát. Az Arborétumok Napjának megtartására a május 29. napot javasoljuk, mely a vegetációs időszak növényfajokban talán leggazdagabb időszakába esik”– áll a társaság egykori előterjesztésében.

Fotó: ÉSZAKERDŐ Zrt. / Bozsó Gyula  

Az Arborétumok Napját már a második évben országszerte rendezvénysorozattal ünnepelték, hiszen a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének 20 tagkertje is csatlakozott a minisztérium felhívásához. A kezdeményezés hamar népszerű lett: azóta is minden évben megrendezik ezt a jeles napot, ami úgy igyekszik közelebb hozni az embereket a természethez, hogy közben a környezet szeretetére, védelmére ösztönzi a jelen és a jövő generációit.

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének mára már 42 tagkertje várja a látogatókat (köztük 26 arborétum) az év minden napján – együttesen több mint 1000 hektáron, mintegy 18.000 féle növénynek otthont adva.

A kertek növényanyaga lehetőséget biztosít botanikai, ökológiai, természetvédelmi kutatásokhoz, segíti az iskolai oktatást, lehetőséget ad a növényvilág megismerésére és kellemes környezetet biztosít a pihenéshez, illetve a kikapcsolódáshoz- olvashatjuk a Szövetség oldalán, ahol egy interaktív térkép segítségével meg is csodálhatjuk a kínálatot. 

Fotó: ÉSZAKERDŐ Zrt. / Bozsó Gyula  

Az elmúlt években számtalan csodálatos helyen és a legkülönfélébb programajánlatokkal várták az arborétumok lelkes felfedezőit szerte az országban: családi terepjáték, madárbemutató, interaktív kémiai és fizikai kísérleti show, memóriajáték, fajtafelismerés és szakvezetések, illetve túrák egész sora szerepelt már a lehetőségek között.

 

Fotó: ÉSZAKERDŐ Zrt. / Bozsó Gyula  

Nem is gondolnánk, mennyi és milyen sokszínű arborétumok vannak karnyújtásnyira tőlünk. De most itt a remek alkalom, kerekedjünk fel, és ünnepeljük meg az Arborétumok Napját a számunkra legszimpatikusabb növénykertben

Fotó: ÉSZAKERDŐ Zrt. / Bozsó Gyula  

Ajánljuk még:

Védett növényeink: a feketéllő fűz

Ezúttal egy olyan védett cserjét mutatunk be, amelyet Magyarországon korábban kipusztultnak hittek. Közép- és Kelet-Európában, illetve Nyugat-Szibériában honos, de szórványosan a világ számos pontján is találkozhatunk állományaival: Skandináviától kezdve Korzikán át egészen Ausztriáig. Magyarországon a Rákoson találták meg először egy példányát, majd sokáig kipusztultnak tartották, mígnem 1998-ban újra ráleltek a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Kistómalmi lápréten.