GolfÁramlat

Terjednek a kenderházak – de mik azok, és miért jó bennük élni?

Kender. A szó mögött számtalan jelentés és lehetőség bújik meg: a kender jóval több, mint egy élvezeti szer vagy üldözött gyomnövény, ősidőkre visszanyúló története van, ezerféle felhasználása. Magyarországon már több családi ház, illetve egy óvoda is épült kenderből, miután számos előnye van ennek a természetes anyagnak építészeti és ökológiai szempontból is.

A kender az egyik legősibb ipari növényünk, a történészek szerint elődeink már az újkőkorszakban felfedezték, idővel pedig termeszteni kezdték: rostokban gazdag dudvás szárából ruhák, lábbelik és kötelek készültek. A Kárpát-medencében körülbelül kilencezer évvel ezelőtt indult el termesztése, és mint oly sok más természeti kincs, a kender is jó hazára talált a magyar földön, sőt, az itt termett kendernek nemigen akadt párja Európában.

A 19. század végén, az ipari kendertermesztés fénykorában csaknem 82 ezer hektáron nőtt idehaza, nagyobb területen, mint 2010-ben az egész világon. Nem véletlenül, ugyanis a növény gyorsan nő, nagy terméshozammal rendelkezik és sokoldalúan felhasználható:

közel 25 ezer termék állítható elő kenderből.

Még a huszadik században is húzóágazat volt ez a szegmens Magyarországon a termesztéssel, feldolgozással és gyártással együtt, mígnem a kenderből készülő termékek az előállítási költségeket tekintve már nem versenyezhettek az Ázsiából érkező áruval.

Jó alapanyag a fenntartható építészethez

De nem eszik olyan forrón a kását – ahogy azt bölcs öregjeink is megmondták. Az elmúlt másfél évtizedben számos országban újraindult a kendertermesztés a fenntarthatósága okán: a kender, mint építőanyag gyártása ugyanis nem jár szén-dioxid-kibocsátással, sőt, pont fordítva, hiszen a növény szén-dioxidot köt meg a növekedése folyamán, és azt a házba építve megőrizzük. Ráadásul

a kender négyszer nagyobb terméshozamot produkál, mint a fa, a bambusz után a második leggyorsabban fejlődő növény, négy hónap alatt aratásra kész.

Ha tehát kiváltjuk vele a fafelhasználás egy részét, például a bútorgyártásban, az erdők megőrzésével hatékonyabban léphetünk fel a klímaváltozás elleni harcban. Ezenfelül kevesebb kemikáliával kell megdolgozni, mint a fát, tehát kevesebb szennyezést eredményez a gyártása. Azt se felejtsük el, hogy helyben megtermelhető, így kevesebb szállítást igényel a felhasználása.

Tehát az ökoépítészet izgalmas világában vették oltalmuk alá sokan a kendert, bebizonyítva a világnak, hogy igenis létezhet fenntartható, a természettel egyensúlyban élő építészet. Szakmai metaforával élve: kiásták a mélyről őseink tudását, és a modern tudomány eszközeit segítségül hívva megteremtették a kenderház építésének legmodernebb lehetőségeit.

„Volt olyan időszak, amikor szinte nem is létezett másfajta építészet, csak ökoépítészet. Ez viszont az iparosodással, a szintetikus anyagok és a tömeggyártás megjelenésével egyre inkább háttérbe szorult. Az emberek viszont most szeretnének a természettel újra szerves egységet alkotni” – ezekkel a gondolatokkal vezet be minket a témába Válóczy Balázs építész, aki a természetes alapanyagokból készült házak és azon belül is a kör formájú épületek egyik úttörője Magyarországon, és a saját családi házát is kenderből építette. A Kenderház Magyarország munkatársa, ami közösségi vállalkozásként 2014 óta közel háromszáz kísérlet és több évi kutatást követően fejlesztette kenderbetont New Hemp néven.

Balázs már gyermekkora óta építésznek készült, és az egyetemen aktívan foglalkozott az ökologikus szemléletű építészeti megoldásokkal. Okleveles építészként tervezett már házakat vályogból, szalmából, fából, nádtetővel és még tucatnyi izgalmasabbnál izgalmasabb természetközeli megoldással, végül megismerkedett a kenderben rejlő lehetőségekkel. „Eleinte vonakodtam, hogy itt van megint egy anyag, aminek felhasználása több figyelmet igényel és problémát jelenthet, de aztán teljesen lenyűgözött,

mennyi építészeti kérdést tud egyszerre zseniálisan megoldani, mint a hőtárolás, a hőszigetelés, a páraszabályozás,

és még természetes is”. Kiemelt építőipari előnyei között említhető, hogy egy rétegrendben látja el ezt a három funkciót, noha ezekből a legmodernebb építőanyagok is maximum kettőt bírnak. Ráadásul Balázs szerint a kender képes lehet arra, hogy hidat képezzen a szerves építészet és a tömeggyártás között, egyesítve azok szerteágazó előnyeit.

100 százalék természetesség

A csapat gépésztechnikusa Juhász László, akinek már a szülei is a kenderiparban dolgoztak, így egészen gyermekkora óta tapasztalja a növény feldolgozásában rejlő lehetőségeket: „a rostját hasznosítja a textilipar, újabban az autóipar is, miközben a magjából prémium élelmiszereket állítanak elő. Az építészetben a rostot hőszigetelő anyagként, a fás szára összetört részeit, vagyis a pozdorját pedig speciális kötőanyaggal keverve falazatként lehet használni”.

Lászlótól azt is megtudtuk, hogy az ipari kender termesztése szigorú szabályokhoz kötött, ezeknek a fajtáknak a nemesítés során mérsékelték a THC-tartalmát, így nem alkalmasak gyógyászati, illetve élvezeti célokra, emellett a magfogás és újravetés tilalmával a folyamat biztonságos keretek között tartható.

„A kenderbeton a pozdorjából, továbbá speciális mész alapú kötőanyagból és víz keverékéből készül. Egy olyan különleges építőanyagról beszélünk, aminek minden egyes alkotóeleme száz százalékban a természetből származik” – hangsúlyozza Vér Attila építész, a Kenderház Magyarország ügyvezetője, aki 2016-ban tervezte meg és engedélyeztette Magyarország első két kenderházát, és azóta is szerves résztvevője a fejlesztéseknek.

Pályája során mindig is foglalkoztatta az építőipar környezetre gyakorolt hatása, ezért kiemelten érdeklik azok a megoldások, amelyek csökkenteni képesek egy építkezés ökológiai lábnyomát. „A kender előnye, hogy teljes mértékben újrahasznosítható. Amikor már nincs szükség rá,

összeaprítást követően új kenderbeton alapanyagként újra feldolgozható.

De a földbe visszakeverve is komposztálódik, továbbá magas mésztartalma hasznos az elsavanyodó talajok számára is.”

Aki aggódna, hogy éppen a természetessége okán nem lesz tartós az épület, ami kenderből készül: a világ legrégebbi kenderháza 1698-ban épült Japánban, Naganóban, és most is stabilan és szilárdan áll, immár múzeumként működik. Nemcsak a falazata épült kenderből, hanem a teteje is. Felmerülhet az is, hogy tűzálló-e egy ilyen épület, a kenderbeton azonban a kötőanyagának köszönhetően tűzálló, miután a pozdorja szemeket tökéletesen körbeveszi a kötőanyag.

Miért jó egy kenderház?

„Hatalmas előnye, hogy

a kötőanyagnak köszönhetően erősen lúgos, 12,3-as a pH-értéke, amit sem a kártevők, sem a baktériumok, sem a gombák nem viselnek el.

Ez teszi lehetővé a levegőfertőtlenítő hatást is. Ha belegondolunk, az összes fertőtlenítő és tisztítószer hasonló pH-tartománnyal rendelkezik. Egy kenderházban való életvitelszerű tartózkodás során ez olyan érzetet eredményez, hogy mindig tiszta, „nem nyomott” levegőt fogunk tapasztalni az épületben, de természetesen ez nem jeleni azt, hogy nem kell szellőztetni!” – figyelmeztet Vér Attila. A kenderház allergénmentes, nincs az egészségre káros hatása.

A párapufferelő képességének köszönhetően nyáron a falfelületeken keresztüli párolgással hűt, télen a betárolt pára fajhőjének köszönhetően pedig fűt, azaz temperálja az épületet. „Az épület körül homogén termikus burok alakítható ki, tehát hőhídmentes szerkezet, és a ház nem mellesleg kellemes akusztikai és zajszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik a kenderpozdorja szerkezetének, kenderbeton struktúrájának köszönhetően” – sorolja az előnyöket Vér Attila.

A kenderbeton jó formálhatósága révén pedig lehetővé teszi rugalmas alkalmazását a legkülönfélébb kialakítású épületekben, akár íves, jurta vagy gömb formáról van szó.

Fontos a szakértelem

Viszont Sántha András, a Kenderház Magyarország marketing vezetője, aki alapító ötletgazdaként vett részt a technológia magyarországi bevezetésében, figyelmeztet, hogy szakértelem szükséges egy ilyen épület megtervezéséhez és felújításához: „Kényes egyensúlyi állapotoknak kell megfelelni egy kenderházon belül, hogy az optimum paraméterek kihozhatóak legyenek belőle. Tehát ez jóval több annál, hogy összekeverem, kiöntöm, utána bekenem valamivel és jó lesz az úgy. Például nem megfelelő rétegrend és nem megfelelő anyagok használatával jelentősen rontható a páraszabályzó képesség, ami a hőszigetelésen kívül szinte minden más előnyös tulajdonság hatását is rontja. Azért fontos erről beszélni, mert azt tapasztaltuk, hogy

sok kenderházépítőnél jóval nagyobb a lelkesedés lendülete, mint hogy alaposan odafigyelve a részletekre értse és alkalmazza a működőképes megoldásokat.

Ezt neveztük mi el kenderház-szindrómának.” Sokan nagyon jól kommunikálva el tudják adni magukat, mint kenderház-szakértők, ezért döntés előtt mindenképpen körültekintően érdemes körbejárni a témát, és felkeresni egy megépült házat is.

Sántha András a kötőanyag megválasztásának fontosságán keresztül igyekezett megmutatni nekünk, hogy miért kulcsfontosságú a szakértelem: „Amikor a kötőanyagokat teszteltük és kenderbetont fejlesztettük, megdőlt rengeteg olyan receptúra, amire korábban sok kenderbetonos szakember letette a nagyesküt. Többek között azt az elméletet is cáfoljuk, hogy kizárólag mész alapon létre lehet hozni kenderbeton kötőanyagot. A New Hemp így lett végül nemzetközi szinten is egyedi megoldás, ami a legmagasabb szinten garantálja a technológiai elvárások és a kenderben rejlő lehetőségek érvényesülését.”

S a fejlesztések még tartanak: „Sokan gondolkoznak kenderházban, de nem mindenkinek van lehetősége egy új épület felhúzására, viszont az előnyeit szeretnék élvezni. Számukra lesz hamarosan megoldásunk, a belső oldali hőszigetelő elem, ami egy meglévő házat képes egy kis átalakítással kenderház paraméterekkel felruházni.”

Persze, felmerülhet, mindez mennyivel olcsóbb vagy drágább, mint egy hagyományos ház felépítése: annak idején, amikor elkezdték a technológia alkalmazását, az még drágább volt a hagyományos épületeknél, ma viszont kialakítástól függően akár azonos áron is megvalósítható, mint egy ugyanazon műszaki paraméterekkel rendelkező téglaház.

Azt viszont ne felejtsük el, hogy a kender nyújtotta előnyöknek köszönhetően a későbbi fenntartás, a rezsiköltségek alacsonyabbak, a jó hőtároló képesség és szigetelés okán.

Fotók: Kenderház Magyarország

Ajánljuk még:

Élményméhészetekkel a méztermelés jövőjéért

A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete egy rendkívül izgalmas és kreatív projektet hozott el Magyarországra, amelynek célja a méhészet hagyományainak és értékeinek megőrzése, átadása és bemutatása egy új, innovatív megközelítés segítségével. A program középpontjában az élmények, a kapcsolódások és felfedezések állnak – érdemes részletesebben is megismerkednünk vele!