A PALACKOZOTT VÍZ TÖRTÉNETE
A PET palackos vizek egy jó marketingfogás eredményei. Ezt a történeti szálat göngyölítette fel Francis H. Chapelle hidrológus „A palackozott forrásvizek természetes története” című könyvében, és mutatja be, miként is vált dollármilliárdos iparrá a vízpalackozás.
Az első bejegyzések szerint az Egyesült Államokban adták el az első palackozott vizet egy bostoni gyógyfürdőben, 1767-ben. Ebből lett a 19. szárad közepére egy évi 7 millió üveges üzlet, ám a nagy robbanás egészen a 20. század második feléig váratott magára. Ez egyrészt annak is volt köszönhető, hogy egyre jobb minőségűek lettek a csapvizek, másrészt a háborús időszakban nem ezen volt a fókusz a termelés során.
Ez így volt egészen 1977-ig, ugyanis ekkor a francia Perrier egy 5 millió dolláros marketingkampányt húzott fel a designer-palackos, „egészséges” vízre, és ezzel státuszszimbólumot csinált belőle. Tehát trendivé vált a palackozott víz.
MAGYARORSZÁGI HELYZET
Mára pedig elért arra a szintre, hogy a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség szerint kevés olyan élelmiszer van az országban, amelynek fogyasztása évről-évre olyan mértékben növekszik, mint a palackozott ásványvízé.
„Az ásványvíz-fogyasztás kezdetben igen alacsony értékű volt, messze elmaradt a nagy ásványvíz-fogyasztással rendelkező országokhoz képest, majd lassan növekedésnek indult, és mára látványos fejlődést ért el. A nyolcvanas években, de még a kilencvenes évek elején is az egy főre eső fogyasztás stabilan 3 liter / fő / év körül volt. 1993-ban kezdett a fogyasztás dinamikusan – évente 20-30 %-kal – növekedni, és 2019-ben elérte az évi, fejenkénti 130 litert. A hazai ásványvízfogyasztás ezzel az értékkel az Európai Unión belül az első öt ország között van”
CSAPVÍZ VS. PALACKOZOTT VÍZ
Ásványvíznek nevezhetünk minden olyan terméket a Wikipédia szerint, amelyben az oldott anyagok mennyisége meghaladja az 500 mg/litert, ám már 50mg/l ásványianyag-tartalomnál is lehet használni a „csekély ásványianyag-tartalmú” elnevezést a palackokon.
Fontos megemlíteni, hogy a magyarországi csapokból átlagosan 300-500mg/l körüli ásványianyag-tartalmú víz folyik, mi mégis havonta több ezret költünk palackos vízre, és a lefolyóba engedjük a csapvizet, ahelyett, hogy meginnánk.
A csapvízben is megtalálhatóak ugyanazok az ásványi anyagok a kálciumtól a magnéziumig, amelyek az emberi szervezet számára fontosak.
Amíg az egyikért pénzt adunk a boltban, terheljük a környezetet a csomagolásával, annak előállításával és utóéletével, addig a másikat fogyasztás helyett a lefolyóba engedjük, pedig az ivóvíz minősége hazánk legnagyobb részén kiemelkedően jó.
Tehát mind az ásványvíz, mint a csapvíz a föld mélyéről származó olyan ivóvíz, amely emberi fogyasztásra alkalmas és ajánlott, mégis a marketingelt, környezetszennyező alternatívát tankolja fel mindenki kartonszámra a járvány idején, mintha nem lenne holnap, és a közműmentes erdő közepére készülne sátorozni többedmagával.
MIT TEHETÜNK EZÜGYBEN?
Nagyon egyszerű! Igyekezzünk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat itt is, és ruházzunk be pár szuper eszközre.
Ilyenek például:
- Szódakészítő gép
- Vízszűrő berendezések
- Kulacs
Tegyünk együtt azért, hogy ez a fantasztikus természeti kincs még jó pár száz évig elérhető legyen az otthonunkban!
Ajánljuk még:
Fenyőfahasznosítás vízkereszt után, avagy így lett madárkarácsonyfánk
Randi kettesben: klasszikus romantikus programötletek az év leghidegebb hónapjaira
5 tévhit az őszi kertről: a giliszta, a fagy, a tuja, a dió meg a békében nyugvás esete
Könnyen készíthetsz házi illatosítókat az őszi kert kincseiből – öt variációt mutatunk
A hosszúra nyúlt ősz még kecsegtet illatos kincsekkel. Öt ötletet mutatunk, hogy a kert kincsei vezessék az orrodat!
