Sarki fények most és a jövőben – számíthatunk még a csoda megjelenésére?

Mi, emberek a kezdetek kezdetétől fürkésszük az eget; ahogy a Föld, úgy az égbolt titkaira is kíváncsiak vagyunk. Sok varázslatos, egykor misztikusnak gondolt jelenség működését kiismerte már a tudomány, de még ha nem is tudunk mindent (mert bizony sok új van még a Nap alatt, körül és mellett), az égbolt újra és újra megajándékoz minket valami széppel, amit aztán heteken, hónapokon, éveken át emlegetünk. Például valami olyannal, mint a november ötödikei látvány. Ezen az estén a sarki fény látszódott hazánkból, nem is akárhogyan:

A jelenség kialakulásának hátteréről, jellemzőiről, valamint arról, hogyan csíphetjük nyakon időben ezt a csodás jelenséget, Dr. Hegedűs Tibor csillagászt, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának vezetőjét kérdeztük.

***

Északi fény, sarki fény vagy aurora? Minek nevezhetjük ezt a szép tündérfénygomolygást?

Mindegyik elnevezés helytálló, bár az északi fény elnevezés kicsit megtévesztő lehet, mert használatakor az emberekben az a téves elképzelés alakulhat ki, hogy csak az északi sarkkörön alakul ki ilyesmi. Bár az északi fény, vagyis az aurora borealis valóban az északi sarkkörön ragyog, a déli sarkkör környékén ugyanígy látható a jelenség, ott aurora australisnak nevezzük.

A sarki fény elnevezés viszont teljesen helytálló, hiszen mindkét sarkkörön tetten érhető jelenségről van szó.

Ráadásul, nagyjából ugyanakkor történik mindkét pólus környékén ez a látványos „fényjáték”.

Pontosan mi hozza létre a csodás ragyogást?

A napból érkező nagy sebességű töltött részecskék ütköznek a felső légkör atomjaival, ionizálják azokat, és a rekombinálódáskor, vagyis amikor újra elektront vesznek fel magukhoz a molekulák, fénykibocsátás történik. Ha kis mennyiségű ütközés történik, akkor a fény halovány, amikor viszont nagyon nagy tömegben találkoznak az elemek, szinte áradatszerűen éri a földet a töltöttrészecske-felhő – az tud ilyen látványos lenni. Ahogy hallottam, a mostani eset az a balkáni országokban is látható volt, nem csak itt nálunk.

Ön látta, részese volt az élménynek?

Sajnos nem. Későn néztem meg a telefonomat, pedig riasztást is kaptam a kollégáktól – a csillagászati körökben van egy forródrót, őrsi riadólánc-szerűség, aki információhoz jut, az rögtön riasztja a többieket. Sajnos így is lekéstem róla.  Vasárnap 18:10 környékén kezdődött a jelenség fölfénylése, és Bajáról a városi fények miatt csak az 5-10 percig tartó legfényesebb kitörés volt látható. A későbbi, halvány szakaszt hiába próbáltam megnézni, sajnos nem láttam. Viszont mondják, hogy a csúcsfényesség idején még Budapestről is láthatta a fényt az, aki szerencsés volt, és jó helyen volt, jó időben. Mert jókor kellett kinézni, 18:12- 18:15 között. Utólag azért láttam én is. Számtalan kamerát üzemeltetünk országszerte a Bajai Csillagvizsgáló részéről a Magyar Meteoritikai Társaság égisze alatt. Egész pontosan hat tűzgömbfigyelő kameránk van és szinte mindegyik elcsípte ezt a jelenséget. A kamerák automatikusan történő képrögzítéséből  vissza tudtuk keresni ezeket a perceket, és gyönyörű filmeket lehetett összerakni a felvételekből.

Mire számíthatunk: lesz még részünk ilyen látványban?

Miután mindennek kiváltó oka a Nap aktivitása volt, biztosan mondhatjuk:

lesz még ilyen.

Tudnunk kell, hogy a Napunk tizenegy és fél évenként erősebb aktivitási időszakba lép, most éppen a maximum felé közeledünk, a napfizikusok becslései szerint pár év múlva érjük el azt. Ennek okán valószínűleg többször is fogunk még ilyen látványt tapasztalni, az idei évben is. Eddig már tíz alkalommal láthattuk idén a sarki fényt, de a legutóbbi volt a legerősebb.

Mire figyeljünk, ha a jövőben szeretnénk elcsípni? 

Akár nagyvárosokban, akár vidéken élünk, mindenképp olyan megfigyelőhelyet keressünk, ahol a lehető legkisebb a fényszennyezés. Városokban egy sötétebb park jó hely lehet például, ha északi irányba van kilátása a horizont közelébe. Kisebb városokban érdemes kiautózni a házak közül.

Elsősorban a vörös fényt kell figyelni, mert azt a komponensét láthatjuk a sarki fénynek. A zöld komponens még alacsonyabban jelentkezik, az ennyire délről igazán ritkán látható, bár 2003-ban volt rá példa. Az egy rendkívül erős kitörés volt- én magam is láthattam, és egyszerre volt csodálatos és morbid, ahogy az ég alja zöldben izzott. Egyébként olyan 90-100 km magasságban történik a fénylés, sokan azt hiszik, hogy ott már nincs is légkör, de hát pont ez a fénylés  mutatja, hogy még abban a magasságban is elég oxigén és nitrogén van. Ez teszi lehetővé, hogy sok száz vagy ezer kilométeres távolságból is látható ragyogást okozzon a vele való kölcsönhatás.

Ez önöknek, csillagászoknak is különleges élmény?

Igen természetesen az, de a túlzott örömünnep mellett az árnyoldalait is szeretném megvilágítani. Amikor ilyen nagyon erős intenzitású kitörés van, az egyben azt is jeleni, hogy óriási mennyiségű töltött részecske jutott be egészen alacsonyan a légkörbe. Ennél intenzívebb ütközések esetén még az is előfordulhat, hogy a földfelszíni telekommunikációs rendszerekben, illetve áramszolgáltatási rendszerekben zavarok lépnek fel.

A tudománytörténet följegyzéseiből tudjuk, hogy volt már egy korábbi napfolt-maximum esetén olyan heves nap plazmafelhővel való ütközés – ami persze csodálatos sarkifény észlelést okozott, hogy egész Kanada áramellátása lebénult egy időre.

Gyakorlatilag sötétségbe borult Kanada a hatalmas töltészápor miatt.

Vagyis azért a sarki fénynek nem teljesen veszélytelenek a velejárói markerei. Persze egy ekkora kitörésnek, amivel most találkoztunk, a veszélyessége nagyon alacsony.

Lehet valahogy készülni nekünk, laikusoknak ezekre az eseményekre?

Akiket érdekel ez a probléma, vagy szeretnének többször is részesei lenni az élménynek, azoknak javaslom, hogy az interneten űridőjárás címszóval keressen ezzel foglalkozó oldalakat. Azok folyamatosan mutatják, hogy éppen milyen széles a sarkkörök környéki északifény-gyűrű, milyen intenzív, mekkora mennyiségű a töltése. Az ilyen honlapokon a veszélyességi szintről is találunk információt.

Nyomon követhető, hogy éppen jön-e egy kitörés, és térképen mutatják az északi fény sávját is, hogy per pillanat milyen mélységig jut le a déli szélességek felé. Fel lehet készülni a fényjátékra – vagy akár utazást szervezni oda, ahol nyakon csíphető a sarki fény. Manapság a tudomány a társadalom tájékoztatását elég magas szinten műveli ebben a témában is. Vagyis ha valaki kíváncsi rá, egészen komoly információkhoz juthat pillanatok alatt. Ez egy figyelemreméltó és érdekes természeti jelenség, érdemes nyomon követni, és alkalom adták megtapasztalni az élményt.

Nyitókép: Sarki fény az északi égbolton Nagykanizsáról fotózva 2023. november 5-én.
MTI/Varga György