Nem csak vega vagy vegán ember mondhat le a húsról: ezért lehet jó ötlet a böjt

Én személy szerint nem vagyok vegetáriánus, csak flexitariánus, azaz olyan személy, aki minimalizálja a húsevését heti két-három alkalomra, ezért nem is célom vegán hittérítőt játszani a sorok között, de elmesélem, miért tartok minden évben egy teljesen húsmentes böjti hónapot.

Klímaváltozás és túlnépesedés: ez a két kulcsszó. Az előrejelzések szerint 2050-ben már körülbelül tízmilliárd embert kellene eltartani a bolygónak, miközben a növénytermelésre vagy állattenyésztésre szolgáló földterületek egyre sorvadnak. Persze, ki lehet vágni a világ összes fáját a legelők kedvéért, de kétlem, hogy ez lenne a megoldás… 

Manapság tudományos körökben már nem vita tárgya a húsfogyasztás ökológiai lábnyoma, egyszerű számokkal és statisztikai adatokkal ki lehet mutatni, hogy a globális felmelegedésben nagy szerepet játszanak az étkezési szokásaink. Az állattenyésztés túl sok földterületet, vizet és erőforrást igényel, ugyanakkor rengeteg szén-dioxid- és károsanyag-kibocsátással jár.

Természetesen egy tonna mangót országunkba hozni egyáltalán nem környezetkímélő, de igen kevesen esznek napi szinten mangót közülünk. Disznót, marhát, tejtermékeket viszont annál többen, és minden kiló nagyipari hússal odavágunk a bolygónak.

Ismétlem: nem önmagában az a baj, hogy húst eszünk, a probléma a mennyiségben rejlik.

Mindemellett a következő harminc évben közel kétszer ennyi élelmiszert kellene előállítanunk ugyanakkora területen, mint most, ráadásul már nem „éhező afrikaiak” fogják kitenni a lakosság nagy részét, hanem olyan fejlődő országokban élő lakosok, akik szeretnének hasonlóan jókat enni, mint mi. Ha nekik több hús jut, akkor nekünk bizony kevesebb, ergo húsz-harminc esztendő múltán valószínűleg igencsak drága mulatság lesz a húsevés.        

Általában itt jön a kérdés: miért nekünk kellene kevesebb húst fogyasztanunk, ha más országok népesednek túl?

Az én véleményem szerint egyrészt azért, mert tetszik vagy sem, a globális túlnépesedés ellen nem tudunk mit tenni, az akkor is hatással van/lesz ránk, ha a kutya kutyát eszik. Másrészt álságosnak is tartom a felvetést, miszerint sokan a túlnépesedő harmadik világbeli országokat tartják felelősnek a klímaváltozásért, hiszen lehet, hogy ők többen vannak, de még így is kevesebb erőforrást használnak el, mint a fejlett világ. És végső soron, hogy várhatjuk el tőlük, hogy ne akarjanak pontosan ugyanazon a színvonalon étkezni, ahogy mi tesszük?

A világunk a következő évtizedekben olyan gyökeres változásokon fog keresztülmenni, melyeken nem feltétlenül tudunk már változtatni. Ideje elkezdeni hozzászokni, hogy másképp kell majd élni. A legtöbb, amit tehetünk, hogy szép lassan elkezdünk ismerkedni a vegetáriánus életmóddal – nem kell vegává vagy vegánná válni, de érdemes kipróbálni egy hétig vagy hónapig, milyen hús nélkül élni. 

Ráadásul számos kutatás - és a paraszti kultúra is - bizonyítja: az egészségünknek sem ártunk, ha olykor hagyjuk, hogy növényi forrásból szerezze be a tápanyagokat. Nem leszünk erőtlenek, és ha kiegyensúlyozottan táplálkozunk, fehérjehiányunk sem lesz.

Bár örök visszatérő gondolat, hogy nem számít, mit teszünk, mert kis cseppek vagyunk a tengerben, vajon mi lenne, ha minden évben egy hónap erejéig a világon senki nem enne húst? A változást akár te is elkezdheted.          

Forrás: itt és itt