GolfÁramlat

Miért van ennyi erdőtűz, és mit tehetünk, hogy ne legyenek?

Ráfoghatjuk az aszályra, de a tény az tény marad: sok erdőtűz keletkezése az emberi mulasztásra, gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza. Egymás után érkeznek a lesújtó hírek lángokba borult hektárok tucatjairól, de a pusztítást látva sem fogjuk fel, hogy mekkora a felelősségünk, és mi mindent kellene másképp csinálnunk.

Erdeink védelme mindannyiunk ügye és mindannyiunk érdeke

Az internetes fórumokon, közösségi oldalakon egymás után érkeznek a hírek arról, hány meg hány erdei tűzrakóhelyen találják égve az előző kirándulók nyomait, hány esetben kerül elő egy felelőtlenül eldobott égő cigarettacsikk a „romok” alól… Nincs ez rendben így. Egy apró szikra milliós károkat okozhat nemcsak anyagi értelemben, hanem az elpusztított életek számát tekintve is. Döbbenten olvastam azt a tényt is, hogy a hazai erdőtüzek keletkezése több esetben arra is visszavezethető, hogy a hétvégi kiskert tulajdonosok és a gazdálkodók a száraz venyigéket, tarlót, gallyakat meggyújtják és felügyelet nélkül égetik, majd a feltámadó szél az erdőbe fújja az izzó parazsat. 

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága szerint hazánkban két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot különíthetünk el: a kora tavaszi rét- és tarlóégetések időszakát, illetve az éppen aktuális nyári időszakot, amikor a hosszabb csapadékmentes, forró időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg teljesen kiszárad. Sajnos utóbbi esetben a tüzek 99 százaléka eldobott cigarettacsikkek és a tűzgyújtási tilalom kihirdetése ellenére meggyújtott tábortüzek, nyári gazégetések következtében keletkeznek, rosszabb esetben szándékos gyújtogatás miatt. Persze nem csak ember okozhat tüzet: nemrég épp egy rossz helyre becsapó villám miatt égett a Pilis.

Mivel az elmúlt években egyre gyakoribbak az éghajlati szélsőségek, kevesebb a csapadék, magasabb az átlaghőmérséklet és hótakaró nélküli teleket élünk, a forró nyarakon nemcsak az erdőtüzek száma emelkedett meg, hanem a tüzek terjedési sebessége és intenzitása is rosszabbodott. Tehát ha baj van, várhatóan nagyobb lesz a baj – ennek lehetünk most szemtanúi, ha az olaszországi, spanyolországi, vagy akár Kaliforniában terjedő tüzekről olvasunk.

A tűz egy érdekes individuum, van egy sajátos fizikai tulajdonsága: miután valami lángra kap, az égés saját törvényei szerint terjed tovább, és sokszor maga teremti meg a terjedéséhez szükséges feltételeket.

Terjedhet egyenes vonalban, de ugrálva vagy foltokban is, és egy kisebb folyó vagy patak sem jelent akadályt, a lángok „áthúznak” felette. 

Ezért van az, hogy egy erdőtűz is kiszámíthatatlan, nehezen megfékezhető.

A tűz pusztításának felméréséhez tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy ilyenkor nemcsak a faállomány vész oda, a teljes erdei életközösség is veszélybe kerülhet. A tűzben rengeteg élőlény odaveszhet, és aki túléli, annak is oda az otthona, a tápláléka. Egy-egy tűzeset után rengeteg idő kell ahhoz, hogy helyreálljon az ökoszisztéma, és addig, amíg ez bekövetkezik, hatalmas károkat szenved a környezetünk. Ráadásul egy-egy komolyabb tűzvész felbecsülhetetlen gazdasági károkat okozhat az emberi lakókörnyezetben, az utak, vasutak mentén.

Mit tehetünk az erdőtüzek ellen?

Elsősorban viselkedjünk felelősségteljesen! Soha ne hagyjunk el úgy tűzrakóhelyet, hogy nem győződtünk meg arról, hogy a legkisebb parazsat is eloltottuk. És természetesen ne rakjunk tüzet arra ki nem jelölt helyen…

A dohányosok a kiégett cigarettacsikket gyűjtsék zacskóba, már csak azért is, mert alapvetően tilos az erdőben szemetelni...

A gazdálkodók őrizzék a tüzet, gondoskodjanak a teljes eloltásáról, és szeles időben soha ne gyújtsanak tüzet! El lehet halasztani azt a munkát másnapra, ha a természet a tét, nem kérdés, hogy ráér a feladat.

De a legfontosabb, és amit a legtöbben elfelejtenek: vegyük komolyan a tűzgyújtási tilalmat! Jelenleg Magyarország minden megyéjében tűzgyújtási tilalom van érvényben! Tilos tüzet gyújtani erdőkben és fásításokban és azok 200 méteres környezetében fekvő külterületi ingatlanokon! Ez azt jelenti, hogy a tűzrakóhelyeken sem tehetjük ezt meg, és tilos a parlag- és gazégetés is! 

Az általános és az éppen aktuális tűzgyújtási szabályokkal sem árt tisztában lenni, ezekről itt tájékozódhatunk

Tájékozódjunk!

Pár évvel ezelőtt készült egy rövidfilm Előzd meg az erdőtüzet! címmel, amiben rengeteg hasznos információ elhangzik a témában. Érdemes végignézni, megmutatni a gyermekeinknek, beszélgetni róla, mert segítségével könnyebben átérezhető a saját felelősségünk is:

Nem lehet elég korán elkezdeni: meséljünk gyermekeinknek, ismertessük meg velük az erdők világát, és tanítsuk meg őket időben arra, hogyan védhetik meg ezeket a csodálatos élőlényeket. Több mesés kiadvány is elérhető már, ezekből ajánlunk kettőt: Füsti és az erdőtűz illetve az Erdőtüzek világa. Mindkét kiadvány elérhető digitális formában is!

Az Erdőtűz-megelőzési Projektnek köszönhetően számos játékos feladvány, foglalkoztató és feladatlap elérhető azok számára, akik egy-egy szabadidős program során szeretnék összekötni a kellemeset a hasznossal: néhányat ezek közül itt találtok.

Ne feledjük: eldobni kevesebb, mint egy másodperc. Eloltani több mint 100 óra. Helyreállítani viszont több mint 100 év!

Ajánljuk még:

Ártalmasabbnál ártalmasabb növényvédelmi mítoszok – ugye nem dőlsz be nekik?

Ha van olyan területe a kertművelésnek, amiben teljes a káosz, akkor az a növényvédelem. Az egyre csak szűkülő tudás egyre bátrabb permetezést és egyre észszerűtlenebb döntések meghozatalát eredményezi, ennek pedig mindannyian kárvallottai vagyunk. Ebben, a mítoszokkal és tévhitekkel átszőtt témában igyekszünk most rendet tenni!