GolfÁramlat

Mi mindent adnak ki a saját tárolóimban? Tapasztalatok a hentesnél és a boltokban

Egyre több áruházlánc kivonja a forgalomból a műanyag zacskókat – áradtak a kommentek, mibe rakjuk ezután akkor a paprikát és paradicsomot? Nyugalom, emberek, saját szütyőbe is (majdnem) mindent kiadnak.

A hulladékmentesség jegyében közel 6 esztendeje járom a piacokat és üzleteket a maradék textilből varrt szütyőimmel, befőttesüvegeimmel vagy műanyag ételtároló dobozaimmal, attól függően, mit szeretnék éppen venni. Nem tagadom, az első pár alkalommal nekem is okozott némi szívdobogást a kassza előtt, vajon lesz-e gond abból, hogy nem a boltban kirakott nejlonzacsiba tettem a termékeket. Eleinte a hentespultnál pedig kifejezetten zavartan nyújtottam oda a tárolómat, hogy „jó napot, tenné ebbe nekem a csirkemellet?”Végül sokkal pozitívabb fogadtatást kaptam, mint vártam. Pedig évekkel ezelőtt közel sem volt olyan divatos és elfogadott a műanyagmentes életmód, mit manapság.

Ahol jó szívvel fogadtak…

A hozzám hasonló tudatos vásárlók kedvenc helyei valószínűleg a helyi piacok és csomagolásmentes boltok – utóbbiban mondhatni „elvárás” a saját szütyő, a piacon pedig senkit nem zavar, mibe rakom az árut, hiszen a kofák és eladók szeme láttára pakolok. Az egyszerűség kedvért a saját szütyőim javarészén található egy átlátszó anyagból való rész, így nincs félreértés, mi került a zsákomba, de a teljesen zárt szütyőim miatt sem szólt még meg senki.

Sok piacon található kimérős tejtermékes pult, én ezekhez a termékekhez is viszek itthonról befőttesüveget vagy dobozt. Bár az ilyen jellegű termékek esetén talán szigorúbbak az előírások,

az évek alatt még sosem történt olyan, hogy ne adtak volna ki valamit a saját tárolómban.

A nagy hipermarketekben vagy kisboltokban szintén szerencsével jártam, bár ezeken a helyeken nyilván csak zöldséget, gyümölcsöt és pékárut tudtam saját zsákban venni, ami kevésbé érzékeny áru.

Ahol problémásabb a műanyagmentes vásárlás…

Van egy terület, ahol az évek alatt mondhatni feladtam a műanyag zacskók kiváltását, mégpedig a hentesboltokban vagy a piacos húspultoknál, mert ha ellenállásba nem is mindig ütköztem, tulajdonképpen nem sok műanyagot spóroltam meg. Sok hentesbolt higiéniai okokból szabadkozik saját ételhordóba beletenni a húst műanyag zacskó helyett – bár a NÉBIH nem tiltja ezt a környezettudatos gyakorlatot, a felelősséget a tulajdonos nyakába akasztja az esetleges fertőzésveszély miatt. Úgyhogy bár több alkalommal sikerült műanyagmentesen hazahoznom a csirkecombot vagy darált hús, az esetek 99 százalékában még mindig az a jellemző, hogy a dolgozók egy nejlonzacskóval a kezükön nyúlnak a húshoz, azzal mérik le, abban adják ide – ergo, hiába rakják át utána a saját dobozomba (néha zacskóval együtt), végül úgyis a kukába megy egy zacskó.

A pékségekben is vannak hasonló tapasztalataim, bár az ilyen üzletekben jóval nyitottabbak arra, hogy odaadom a szütyőm és egyenesen abba menjen a pékáru, a legtöbb helyen még mindig nem fogóval vagy kesztyűvel veszik ki a termékeket, hanem műanyagzacskóval, ami ugyanúgy megy a kukába, akár a hentesnél.

Úgy látom, műanyag zacskó nélkül élni egyelőre lehetetlen – egyszerűen kell még némi idő, törvényi erősködés és nyitottság ahhoz, hogy mindenhol természetes legyen a saját tárolók elfogadása. De minél többen visszük őket, annál gyorsabban alakulnak át a szokások.

Ajánljuk még:

Így választanak görögdinnyét a profik

A görögdinnye az egyik legfinomabb szomjoltó és hűsítő gyümölcs nyáron, viszont mára igen drága lett, miközben gyakorta éretlen vagy túlérett darabokkal is találkozni. Ha már ennyi pénzt adunk ki érte, szeretnénk, ha tökéletes lenne: mivel ez mégsem olyan, mint a barack, hogy nyomásra érezze az ember a minőségét, művészetté vált kihallgatni, tapogatni és érezni, mi rejlik a zöld-csíkos héj alatt. Eláruljuk, hogyan lehet szakértelemre szert tenni ebben a kérdésben.

 

Már követem az oldalt

X