Elveszett sötétség – Mit tesz ez velünk?

GolfÁramlat

Elveszett sötétség – Mit tesz ez velünk?

Amióta világ a világ, a nappal és éjszaka változása az egyik legalapvetőbb természeti jelenség az ember életében. Ahogy a tudósok mondanák: a DNS-ünkbe van kódolva. Mi, emberek viszont – ahogyan az lenni szokott – jócskán belenyúltunk ebbe a ritmikus váltakozásba, amikor úgy döntöttünk, hogy bevilágítjuk az éjszakát. Ráadásul iszonyatos pénzekért, nem kis mértékben feleslegesen.

A fény és sötét periodikus egymásutánisága számos élettani folyamat szabályozója: meghatározza a növények és állatok életfenntartó viselkedését, hatással van az egészségi állapotra, és gyakorlatilag minden cselekvést, belső- és külső működési folyamatot befolyásol. A természetes rendszerbe történő drasztikus beavatkozás, vagyis az éjszakai mesterséges fények agresszív térhódítása nemcsak súlyos, hanem sok esetben halálos következményekkel is jár: komolyan veszélyezteti a kétéltűek, madarak, emlősök, rovarok és növények életét is.

Becsapott állatok

Városaink szorításában az égbolt százszor vagy akár ezerszer is fényesebb lehet, mint két évszázaddal ezelőtt, és csak mostanában kezdünk rádöbbenni arra, hogy ez alapjaiban változtatja meg életünket. A vizes élőhelyek feletti esti fények például megzavarják a kétéltűek szaporodási rituáléit, aminek következtében nagymértékben csökken a populáció. De még ijesztőbb a fiatal teknősökre gyakorolt hatás: a kicsik úgy találják meg a tengert, hogy észlelik az óceán feletti fényes horizontot. De a mesterséges fények elvonják őket az óceántól, ezért csak Floridában évente több millió fiatal teknős pusztul el a mesterséges fények miatt.

Az éjszaka vándorló és vadászó madarak a hold- és csillagfényben tájékozódnak. Az égboltot borító mesterséges fény hatására viszont eltévedhetnek, és a városok ezer veszélytől átitatott éjszakai égboltja felé fordulhatnak: évente madarak milliói pusztulnak el a megvilágított épületeknek és üvegfelületeknek ütközve. Ráadásul a vándorló madarak túl korán vagy túl későn indulnak útnak, ezért elmulasztják a fészkeléshez, táplálékkereséshez és egyéb viselkedési formákhoz ideális éghajlati feltételeket. Ez pedig hosszú távon beláthatatlan következményekkel járhat.

Harmada felesleges

Persze, mindehhez a felhasznált energia sem semmi! Csak az Egyesült Államokban egy átlagos évben a kültéri világítás körülbelül 120 terawatt óra energiát használ el, főként az utcák vagy parkolók megvilágítására. Az IDA (International Dark-Sky Association) becslése szerint csak az Egyesült Államokban

az összes kültéri világítás legalább 30 százaléka pazarlás, főként a nem árnyékolt lámpák miatt.

Ennek összköltsége 3,3 milliárd dollár, de ami még fontosabb: évente 21 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki. Viszonyításképpen: ekkora kibocsátás ellensúlyozásához évente 875 millió fát kellene ültetnünk….

Egy kellően átgondolt, minőségi kültéri világító hálózat akár 60-70 százalékkal is csökkenthetné az energiafelhasználást, ezzel hosszú távon dollármilliárdokat takarítva meg az államoknak. Első körben egy teljesen egyszerű tanácsot kellene megfogadni: a világítást oda kell irányítani, ahol szükség van rá, így a fény nem terjed tova az égbe. A LED-ek és a kompakt fénycsövek (CFL) segíthetnek csökkenteni az energiafelhasználást, ezzel védve a környezetet, de csak a melegfehér színű alkalmas a siker eléréséhez. A különböző fényerő-szabályozók, mozgásérzékelők és időzítők segíthetnek csökkenteni az átlagos megvilágítási szinteket, így még több energiát takaríthatunk meg.

S mit tesz velünk az éjszakai fény?

A fényben úszó éjszakai égbolt egyben azt is jelenti, hogy az emberek legnagyobb része már nem is él át igazi éjszakákat. Szervezetünk ugyanúgy ragaszkodik a cirkadián ritmushoz, mint más élőlényeké. Biológiai óránk, alvás-ébrenlét ciklusaink ugyanúgy a nappalok és éjszakák váltakozásaitól függnek. Eredetileg. De a fényszennyezettségnek kitett éjszaka bizony

akadályozza szervezetünk melatonintermelését, amit gyakorlatilag a cirkadián ritmusra adott válaszként termel.

A melatonin az a hormon, ami számos szempontból segít megőrizni egészségünket: antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, segíti az alvást, erősíti az immunrendszert, csökkenti a koleszterinszintet, támogatja a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a petefészkek, a herék és a mellékvesék működését is. Például az éjszakai műszakban dolgozó nők esetében nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata.

Ahogy arról már korábban is írtunk, az éjszakai kék fénynek való kitettség különösen káros. Sajnos a legtöbb kültéri világításhoz használt LED ontja magából, akárcsak a képernyők, elektronikus kijelzők. Nem mindegy tehát, milyen színhőmérsékletű izzót használunk, bekapcsoljuk-e a szemvédelmet az éjszakai munka során, vagy tisztában vagyunk-e egyáltalán azzal, hogy már a készenléti állapotot mutató, apró kijelző is zavart kelthet a természetes mindennapokban.

Talán első olvasatra a legtöbben azt gondolnák, hogy egy újabb modernkori zöldhisztiről olvasnak, de ki kell állnom a tények fontossága mellett. A fényszennyezés egy nagyon komoly globális probléma, amellyel kapcsolatban egyre több tanulmány születik meg, és egyre több kutatás bizonyítja: elvetettük a sulykot. A következő listában igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb és legizgalmasabb adatbázisokat, ajánlásokat és tájékoztatókat, hogy betekintést adhassunk ebbe a rendkívül sokszínű világba:

Ezt a rövid ismertetőt a nemrégiben megrendezett Under One Sky Global Conference élményeinek hatására írtam, ahol volt szerencsém több előadáson is részt venni. Az együtt töltött órák alatt a legkülönfélébb hatásmechanizmusokba nyerhettem betekintést, ámulatba esve egy ennyire hétköznapinak és nélkülözhetetlennek tűnő tevékenység valós következményeitől. A szervezőknek köszönhetően senkinek sem kell lemaradnia az ott elhangzottakról: a konferencia oldalán minden előadás felvétele visszanézhető.

Forrás: Nemzetközi Sötét Ég Szövetség

 

 

Ajánljuk még:

Tényleg naponta kell fürdenünk?

A többség biztosan azt válaszolja, hogy igen, és én sem tudok elvonatkoztatni attól, amihez hozzászoktam. Számunkra a mindennapi tusolás a természetes, és úgy neveljük a gyerekeinket, hogy nem illik a tiszta ágyba mosdatlanul befeküdni. Az embernek egy idő után annyira részévé válik ez, hogy koszosnak érzi magát nélküle akkor is, ha egyébként semmi oka rá. A világ egy részén egyáltalán nem ez a jellemző, még akkor sem, ha elegendő víz áll a rendelkezésükre. De mit mond a tudomány?

 

Már követem az oldalt

X