Az égen elnyúló, V-alakban vagy hatalmas gomolygó tömegben vonuló különféle madárfajok között számos olyat láthatunk, melyekkel hazánkban csak ezekben az időszakokban találkozhatunk. A madárvonulás egyik leglátványosabb epizódja minden kétséget kizárólag a darvak (Grus grus) tömeges jelenléte.
Darumúlt
A hortobágyi pusztán évszázadok óta igen nagy becsülete van a jóféle darutollnak! 9-10 egészséges tollért cserébe akár egy borjas tehenet is kaphatott, aki a tollat piacra vitte! A tollakkal nemcsak kereskedtek, de Körös városa a XVII. században a török által kirótt adó egy részét is ezzel fizette meg.
Fotó: 123RF
A darutollat leggyakrabban fejfedőkre tűzve viselték, míg városon esetenként szobadíszként, vázába téve is használták. Rangot adott viselőjének, a gazdagság jelképe volt. Viselése különös kiváltsága volt az amúgy gyakorta lenézett pusztai ridegpásztoroknak, akik mellett katonák, csendőrök és betyárok is szívesen viselték a díszes madár tollát.
Típusa szerint „jobbos és balos” tollat különböztethetünk meg, ami abból adódik, hogy a madár mely szárnyából hullott ki a toll – ennek megfelelően lehetett aztán a kalap jobb vagy bal oldalára tűzni.
Mesterségüket ma is gyakorló pásztor barátaim elmondása szerint a legnagyobb értéke a balos evező- és alsóbbrendű tollaknak van, melyekért egyesek a mai napig hajlandók komolyabb összeget kínálni.
A tollakat általában egyszerűen a kalap szalagja mögé tűzték, azonban a magukra adó pásztorok, nemes urak gyakorta külön tolltartó eszközöket, forgókat is készítettek. Ezek értéke esetenként önmagában is oly nagy volt, hogy még a végrendeletekben is nevesítve szerepelt!
Fotó: 123RF
A tollakhoz különféle babonák is kapcsolódtak, különösen rossz jel volt például, ha a darutoll kiesett viselője kalapjából. Nem csoda, ha féltő gonddal ügyeltek a rögzítésére!
A daru tollához sosem volt könnyű hozzájutni, nem véletlen, hogy a vásárokban a darvászoknak külön helyet biztosítottak. A nehézséget nemcsak az okozza, hogy a madár a mocsaras, nedves területeket részesíti előnyben, hanem az is, hogy rendkívül óvatos lények, a csapat egyes tagjai folyamatosan őrködve figyelik a környező vidéket. Ha rájuk nézve veszélyes élőlény, róka, nádi farkas vagy éppen ember közelít, hangosan krúgatva riad fel és repül akár kilométerekkel odébb az egész csapat.
Fotó: 123RF
Daruvonulás, te csodás
Az év ezen szakában a magyar alföld egyik legvonzóbb eseménye a daruvonulás. A több tízezer madár naponta ismétlődő „behúzásának”, azaz a nappali táplálkozóhelyről az éjszakai biztonságot jelentő vizes területekre való alkonyati visszatérésének látványa feledhetetlen élmény.
Az ezzel foglalkozó szakemberek szeptember és október időszakában akár 100-150 ezer madarat is megfigyelnek, melyek a keményebb hideg beköszöntével szinte egyik napról a másikra indulnak délebbre, melegebb területekre.
Fotó: 123RF
Az éghajlat változásának következtében a darvak vonulásának útvonala is változik: egyre nyugatabbra tolódik.
Míg korábban kizárólag a Hortobágyra utazva tudtuk ott élő barátaink segítségével becserkészni ezeket a félénk madarakat, az elmúlt években már a Pannonhalmán található gazdaságunk fölött is népes csoportjaik repültek el jellegzetes „krúgató” hangjukat hallatva.
A daruvonulás megfigyelésére ma már számos szervezett program közül válogathatunk, de az illetékes nemzeti park által kijelölt helyszíneken akár önállóan is az élmény részesei lehetünk.
Nyitókép: 123RF
Ajánljuk még:
Koronaritkító metszések ősszel: ne hanyagoljuk el!
Szegfűszegillatú nyúlláb vagy erdei gyömbérgyökér – mindenféle veszélyek távoltartója
Őszi erdei gyűjtögető
