800 millió éhes száj nem érti, miért a kukában landol a megtermelt élelmiszer egyharmada

Mára már a legmodernebb, legfejlettebb társadalmakban is világossá vált, hogy az élelmiszer-biztonság, a megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékhoz való hozzáférés kérdései mindannyiunkat érintik, és mindannyiunkra nézve megválaszolatlan kérdések  egész sorát jelenthetik – bizonytalanságot keltve. Az időjárási szélsőségek, az aszályok, az árvizek, a környezeti katasztrófák és a hibás emberi döntések évszázadában az élelmiszer termelésének és elfogyasztásának mikéntjei nemcsak létünket és egészségünket határozzák meg, hanem a társadalmi békéhez és stabilitáshoz vezető esélyeinket is.

Fotó: 123RF 

Az elmúlt évtizedek hibás döntései súlyos tanulópénzként árnyékolják be mindennapjainkat, és szinte napról napra nehezítik a kiegyensúlyozott táplálkozás, a valódi beltartalmi értékekkel rendelkező élelmiszerek és a mindenki számára elérhető és megfizethető egészség elérésének lehetőségeit. Mégis:

az emberi fogyasztásra termelt élelmiszerek körülbelül egyharmada még mindig kárba vész, és csak kontinensünkön az élelmiszerek egyötöde tűnik el a süllyesztőben hasznosítás, értelem és cél nélkül.

Az Európai Unióban 43 millió olyan ember él, aki nem engedheti meg magának a megfelelő táplálkozást biztosító napi étkezéseket, miközben más háztartásokban ész nélkül áramlik az élelmiszer a szeméttárolókba: a gyümölcsök és zöldségek 45%-a, a hal és tenger gyümölcseinek 35%-a, a gabona 30%-a, a tejtermékek 20%-a és a húsok egyötöde végzi hasznosulás nélkül a kukában. 

Grafika: Kőfaragó Anna

Kár is lenne szépíteni: értelmetlen és felelőtlen élelmiszerpazarlás ez, aminek megfékezése nemcsak mindannyiunk érdeke, hanem egyben élhető jövőnk záloga is. Nem véletlen tehát, hogy az ENSZ kezdeményezésére egy kiemelt világnappal hívják fel a figyelmet az élelmiszerpazarlás veszélyeire, és igyekeznek minél több embernek megmutatni, hogy mekkora veszélyeket és milyen súlyos következményeket rejt magában a mértéktelen és felelőtlen fogyasztói magatartás.

szeptember 29-én tartjuk az élelmiszerpazarlás elleni világnapot.

Ez alkalomból Magyarország egyetlen fenntartható étkezéssel foglalkozó szervezete, a Felelős Gasztrohős Alapítvány munkatársát kérdeztük mindennapi létünk legfontosabb eleméről, a táplálékról: annak keletkezéséről, hasznosulásáról, értékeiről, jelentőségéről és jövőjéről.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány oktatási programja – Fotó: Felelős Gasztrohős Alapítvány

Kiss-Szabó Eszter a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetője, aki nemcsak a közösségi felületek tájékoztató és szemléletformáló kampányaiért felel, hanem a részt vesz a fiatalabb generációk környezeti nevelés programjaiban is. Önkéntesként kezdett az alapítványnál közel nyolc éve, amikor a fenntartható vendéglátóhelyekről írt cikkeket, majd végleg elköteleződött a fenntartható fogyasztás és az élelmiszerpazarlás megszüntetése mellett.

Kiss-Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetője – Fotó: Kőfaragó Zsuzsi

„Vidéken nőttem fel, a nagyszüleim mezőgazdászok voltak, így amikor felkerültem Budapestre, szerettem volna, ha a vidéki gyökereimmel kialakított kapcsolat nem tűnne el teljesen. Igyekeztem valamilyen formában pótolni: piacra jártam, szezonális alapanyagokból főztem, és tovább vittem a családi hagyományt, hiszen a vidéki családokban az étkezés közösségi esemény is.

A nagymamámnak például a főzés volt az egyik szeretetnyelve.

Nem titok, hogy magam is társadalmilag érzékenyebb vagyok, mindig is foglalkoztatott a környezetvédelem és a fenntarthatóság, így szerencsésnek mondhatom magam, hogy rátaláltam a Gasztrohős csapatára. Már régóta követtem őket a közösségi oldalakon, amikor megjelent egy felhívásuk, hogy önkéntest keresnek, és úgy gondoltam, hogy ez a nekem való feladat: a tanulmányaimhoz is jól tud kapcsolódni, érdekel is, és a csapat is szimpatikus. Emlékszem, először a Murok nevű helyen találkoztunk, és az első önkéntesi feladatom az volt, hogy az újonnan csatlakozó fenntartható vendéglátóhelyekről írjak cikkeket”– emlékszik vissza a kezdetekre.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány csapata – Fotó: Kőfaragó Zsuzsi

A Felelős Gasztrohős Alapítvány elsődleges missziója a környezettudatos, felelős étkezés elterjesztése és a hazai vendéglátóhelyek környezetvédelmi törekvéseinek segítése. Lakossági kampányokkal, gyermekeket és szüleiket célzó programokkal és egyszerűen kivitelezhető ötletekkel igyekeznek megmutatni, hogy mennyire egyszerű odafigyelnünk arra, mi kerül az asztalunkra.

„Az alapítványnak három alappillére van: a szezonális és helyi alapanyagok népszerűsítése, a húsmentes ételek étrenden belüli arányának növelése és az élelmiszerpazarlás csökkentése.

Ezeket igyekszünk a saját életünkbe is beépíteni, hiszen akkor beszélhetünk valamiről hitelesen, ha azt magunk is alkalmazzuk, így pontosan tudom azt is, hogy élelmiszerpazarlás is egy olyan pont, ami mindannyiunk számára nehézséget jelenthet.

Környezettudatosságra nevelő játék – Fotó: Felelős Gasztrohős Alapítvány

A mindennapi rutin, a termékektől roskadó polcok és a túlkínálat közepette sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy ez a fogalom létezik, ahogy azzal sem, hogy milyen mértékben pazaroljuk földi erőforrásainkat, és ez milyen hatással lehet a jövőnkre, kiváltképp gyermekeink jövőjére nézve. Pedig egyre jobban fogjuk érezni a saját bőrünkön is, hiszen

a mezőgazdaság rengeteg energiát, vizet, földet használ – az egyik legerőforrásigényesebb tevékenység, és ha az így megtermelt ételek egyharmadát elpazaroljuk, környezeti problémákat okozunk.

Ráadásul az elmúlt években az is egyértelművé vált, hogy ha így folytatjuk, a jövőben sokkal szűkösebbek lesznek az erőforrásaink és ezáltal a megtermelhető élelmiszer mennyisége is. Nyaraink egyre forróbbak, az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak, az élelmiszerek (többek között pont ezek miatt) pedig egyre drágábbak.”

A Felelős Gazstrohős Alapítvány Palánták programja – Fotó: Felelős Gasztrohős Alapítvány

A FAO adatai szerint az élelmiszerek 13 százaléka, vagyis 931 millió tonna, azaz fejenként 120 kilogrammnyi élelmiszer már az ellátási lánc betakarítás utáni szakaszában veszik el, azaz még az előtt, hogy a boltok polcaira eljutna. Önmagában már ez a szám is megdöbbentő, de még sokkolóbbak a háztartások adatai: becslések szerint 1,05 milliárd tonna élelmiszer vész kárba a háztartásokban, az élelmiszerszolgáltatóknál és a kiskereskedelemben, ami fejenként 132 kg mennyiséget jelent.

Ráadásul az élelmiszerpazarlás jelensége mindannyiunkra hatással van: a termelőkre és fogyasztókra, a nemzetek gazdasági stabilitására és az egyéni megélhetésre is. Eszter szerint

sokan nem is tudnak róla, hogy a hulladéklerakókban keletkező élelmiszerhulladék a mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszer teljes kibocsátásának 8-10 százalékát teszi ki,

és ez hatással van az éghajlatváltozásra és a környezeti fenntarthatóságra is.

„A pazarlásunk során keletkező metángáz legalább huszonnyolcszor károsabb hatást fejt ki az éghajlatváltozás folyamataiban, mint a szén-dioxid.

Ha a szerves hulladék a komposztáló helyett a lerakóba kerül, akkor rengeteg üvegházhatású gáz szabadul fel, ami még tovább gyorsítja a klímaváltozást, így végső soron oda vezet, hogy még több aszály, árvíz és szélsőség várható.

Malacpuzzle – Fotó: Felelős Gasztrohős Alapítvány 

A mi feladatunk az, hogy folyamatosan kommunikáljunk erről, és amellett, hogy elmondjuk a problémát, meg kell mutatnunk, milyen káros hatásai vannak rossz szokásainknak. De nemcsak a problémáról kell beszélnünk, hanem a megoldásról is, ezért adunk könnyen beépíthető tippeket az embereknek. Hiszünk benne, hogy nemcsak otthagynunk kell őket a sokkoló adatokkal, hanem segédkezet is kell adnunk nekik, hogy el tudjanak indulni, legyen mivel építkezniük mindennapjaikban.

A gyerekeknél a legfontosabb feladatunk a szemléletformálás, mert ők a legnyitottabb korosztály, és ők azok, akik át is adják mindezt szüleiknek, családtagjaiknak.

Nekik szól Palánták programunk, amelynek segítségével megmutathatjuk nekik, hogy honnan származik az étel, amit megeszünk, és miért jobb inkább piacon venni a gyümölcsöt a szupermarket helyett. Iskolásoknak szól a Padtárs program, ami a fenntartható, tudatos táplálkozás és fogyasztás alapjait mutatja be. Közösen beszélgetünk arról, miért jó helyi, szezonális alapanyagokat vásárolni, és megmutatjuk a fiataloknak azt is, hogy miért érdemes tudatosan, tervezetten vásárolniuk. A Diák Próbatétel során pedig már a középiskolásokat célozzuk meg, akiknek arról is beszélünk, hogy miket figyeljenek a termékek csomagolásán, és hogyan érdemes szelektálni a hulladékokat – kiemelt figyelmet fordítva a komposztálásra.  

Természetesen a közösségi felületek kampányai sem nélkülözhetőek, amelyek közül az egyik kedvencem a Nem etetem a szemetesem, melynek egyébként foglalható előadása is van: Lehel Zsuzsanna, környezetbarát étkezési szakemberünk tartja. Ebben azzal foglalkozunk, hogyan foghatjuk diétára a szemetesünket, hogyan vásárolhatunk hulladékmentesen a csomagolásmentes boltokon túl is, és hogy hogyan kezdjünk el kicsiben felelős fogyasztóvá válni.”

Grafika: Kőfaragó Anna 

Eszter szerint érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítanunk a mostanihoz hasonló fontos világnapokra is, hiszen ezek sokat segítenek abban, hogy az adott társadalmi vagy környezeti probléma nagyobb figyelmet kapjon. „Igaz, hogy most már tényleg majdnem mindennek van világnapja, de az olyan kiemelt témák, mint az élelmiszerpazarlás csökkentése annyira égető és annyira meghatározó, hogy a megfelelő lendülettel és kreativitással lebonyolított világnap sokakat segíthet a változásban.

Lehet, hogy valaki olyan látja meg egy-egy megosztásunkat, aki eddig nem foglalkozott ezzel, vagy éppen nem tudja, hogy ez ekkora problémát jelent, és a kampánynak köszönhetően elkezd vele foglalkozni, majd szép lassan változtatni.

Minden esélyt és lehetőséget meg kell ragadnunk, mert ma már egyértelmű, hogy versenyt futunk az idővel, és egyelőre jócskán le vagyunk maradva.”

Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek, így egyéni felelősségünk vitathatatlan.

A szakemberek szerint a pazarlás oka legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza: az impulzusvásárlásra, a hűtőben felejtett ételekre, a túlvásárlásra vagy a túl nagy adagok főzésére. Ráadásul a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mindösszesen 25%-a kerül a komposztra, így csak alig egynegyede lesz része újra a körforgásnak.

Kép: Ki mennyiért felelős? – Forrás: ec.europa.eu

„Sokat kell még fejlődnünk ebben, hiszen az egy főre jutó élelmiszerhulladék fele elkerülhető lenne, a másik fele olyan dolog, amivel már nem tudunk mit kezdeni (például csont, almacsutka stb.), de ezeknek is egy része komposztálható. Egy kreatív maradékfelhasználásra és komposztálásra épülő háztartás kialakításával mindannyian rengeteget tehetnénk a világban zajló folyamatok kiegyensúlyozásáért, nem beszélve arról, hogy ezzel sokat is spórolhatnánk.

A NÉBIH maradék nélkül programja szerint egy átlagos magyar állampolgár ugyanis évente körülbelül negyven-ötvenezer forintnyi élelmiszert pazarol el.

Ha ehhez hozzávesszük a tudatossággal és felelős fogyasztói magatartással együtt járó további költségmegtakarításokat is, akkor egy évre vetítve jelentősebb kiadástól is megkímélhetnénk magunkat.”

Fotó: 123RF 

A Felelős Gasztrohős csapatának gondolataival azonosulva mi is úgy véljük, hogy a legtöbbet nem feltétlenül a valóság feltérképezésével tehetjük, hanem a konkrét megoldások feltárásával, így összegyűjtöttük az UNEP és a Felelős Gasztrohős legjobb tippjeit az élelmiszerpazarlás csökkentésére:

• Tervezz be heti egyszer egy „Használd fel!” napot vagy étkezést, hogy a legtöbbet hozd ki a maradék hozzávalókból! (UNEP)
• Jelölj ki egy „Egyél meg engem először!” polcot a hűtőszekrényben a romlandó élelmiszerek számára! (UNEP)
• Messzi tájak ételeit és alapanyagait helyettesítsd idehaza is megtermelhető alapanyagokkal és ételekkel! (Gasztrohős)
• Heti egyszer tarts húsmentes napot, és igyekezz minél kevesebb húst fogyasztani! (Gasztrohős)
• Gondolkodj kreatívan a maradékok felhasználásakor! Egy kis odafigyeléssel az alapanyagok minden része beépíthető a táplálkozásunkba, és a főtt ételek maradéka is új fogásban születhet újjá! (Gasztrohős)
• Amit csak lehet, komposztálj! A szerves hulladékokat ne a kukába, hanem a komposztra dobd- persze csak azután, hogy alaposan utána jártál, mit és hogyan lehet komposztálni! (Gasztrohős)
• Válaszd a helyit, a piacot, a szomszéd kistermelőt és a szezonális alapanyagot! (Gasztrohős)

Fotó: 123RF 

Eszter szerint, ha csak az egyik jótanácsot megfogadjuk, már nagyot léptünk előre, és amikor majd látjuk az első lépés pozitív hatásait, akkor sokkal könnyebben vezetjük be a következő felelős változást. „A Felelős Gasztrohős egyik mottója az, hogy falatonként képesek vagyunk megváltoztatni a világot. Én is nagyon hiszek ebben, ezért arra buzdítok minden olvasót, hogy tegye meg az első lépést, és tűzze villájára az első fenntartható falatot. Legyen ez egy szikkadt kenyérből készített bundáskenyér, egy rántott hús helyett választott paradicsomos tészta vagy a téli eper helyett a kosárba kerülő cékla, máris Gasztrohőssé válhatunk.”

Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem világnapján tartsatok Ti is a Gasztrohősökkel, akik egy maradékmentési felhívással és játékkal készülnek az érdeklődőknek.