4 tudnivaló és tipp, ha nyitnál a mosható pelenkák felé

GolfÁramlat

4 tudnivaló és tipp, ha nyitnál a mosható pelenkák felé

Bár a 90-es években a hajtogatott tetrapelenkára húzott gumibugyit szép lassan leváltották az eldobható műanyagpelusok, most ismét fordul a trend: egyre több anyuka szeret bele a textilcsodákba. Így vagyok ezzel én is.

A forró vízben kifőzött kakis tetrák korszaka után valószínűleg sok szülő megváltásként élte meg az egyszerhasználatos darabok elterjedését és csodálkoznak azon, hogy lehet „textilcsodának” nevezni egy pelenkát, de higgyétek el: ezek a mai, modern pelenkák többek, mint egyszerű babakiegészítők.

Ha szemezgetsz már egy ideje a mosipelusokkal, de hiányzik a kezdőlöket, ami meggyőzne róla, hogy tényleg pofonegyszerű a használatuk, hadd osszak meg veled néhány tippet, amivel elkerülheted, hogy a kezdeti kudarcok elvegyék a lelkesedésed.

  • Ne ragaszkodj egy márkához vagy típushoz

A mosható pelenkáknak is megvannak a maguk típusai: léteznek kivehető vagy ki nem vehető betétesek, alacsony derekúak és magas derekúak, dupla combgumisak és sima combgumisak – ezek mindenféle kombinációjáról nem is szólva. Ha pelenkavásárlásra adod a fejed, rossz döntés nagy készletet felhalmozni egy adott típusból, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a babádnak nem passzol éppen az a forma. Én meg voltam róla győződve, hogy a csónakosak lesznek nálunk a befutók, de végül a sima külsős verzió passzolt legjobban a fiamra.

Azt javaslom, kezdésnek bérelj két hétre mosipelus-próbacsomagot vagy vásárolj meg többféle típusból egyet-egyet! Ami nem jön be, azt később odaadhatod vagy eladhatod egy másik anyukának – mert a használt babakelengye egyáltalán nem ciki!

  • Tárold szárazon, elzárva a pelenkákat

 Nagyon megoszlanak a tapasztalatok annak kapcsán, miképpen érdemes tárolni a pelenkabetéteket és a bepiszkolódott külsőket, hogy ne árasszanak csatornaszagot. Vannak, akik minden este átöblítik az aznapi adagot, mások ecetes vagy teafaolajos vízben tárolják őket a mosásig.

Én igyekeztem minimalizálni a tárolással járó feladatokat: szimplán egy lefedett vödörben, szárazon tárolom a pelenkákat a mosásig (a vízben tartást nem tartom jó megoldásnak a baktériumok miatt). A kakis pelenkabetétekről természetesen wc-be kerül a „cucc” és külön kézi öblítést, valamint marhaepeszappanozást kapva várják sorsukat a többiek mellett.

  • Tartsd az egészséges mosási rutint

A mosható pelenkák higiéniája megköveteli, hogy legalább minden harmadik nap kimosd őket, ennél tovább ne gyűjtsd a vödörben a koszos darabokat, különben előbb-utóbb túl nagy teret nyernek a bacik. A mosáshoz használt szerek kapcsán is ezerféle tippel találkozhatunk a mosipelusos csoportokban, abban azonban mindenki megegyezik, hogy a tetrákat és betéteket nem szabad 60 fok alatt mosni.

A pelenkák nedvszívó képességének megőrzése és kifehérítése miatt pedig fontos, hogy időként – legalább kéthavonta – mélytisztítást végezzünk rajtuk folttisztító só használatával!

  • Mindenképp lépj be egy mosható pelenkás közösségbe (ideiglenesen)

Ha még sosem láttál korábban mosipelust, mert senki nem használ ilyet a környezetedben, érdemes csatlakozni valamelyik Facebook-csoporthoz vagy helyi klubhoz, ha találsz ilyet a közeledben. Mert mosipelusozni ugyan nem nagy tudomány, azért előfordulhat, hogy időnként szükséged lesz mások tapasztalataira, tanácsaira. Elsőre ugyanis nem egyértelmű, miért ázik ki mindig elől a pelenka? Milyen a jó mosható popsitörlő? Hol tudod legolcsóbban beszerezni a folttisztítót a városodban? Melyik programon érdemes mosni? Mit csinálj, ha kisebb popót szeretnél varázsolni a babára?

Egy mosipelusos közösségben mindenre azelőtt meg fogod kapni a választ, mielőtt idegeskedve kukába vágnád az összes pelenkát! Csak ne add fel – hidd el, ha megvan a jó rutin, onnantól nem bonyolultabb a mosipelusozás, mint az eldobható változatok folyamatos vásárlása!

És hogy jobban jársz-e vele anyagilag? Ezt is kiszámoltuk!

Ajánljuk még:

15 emelettel mélyebben van itthon a víz, mint néhány éve, és ez mindenkit érint

„Tragikus a helyzet ezen a magyar településen: feladták a harcot a helyi gazdák” – olvasom az elsőre hatásvadásznak tűnő szalagcímet. A konkrét település neve aztán a következő bekezdésben derül ki, akár meg is nyugodhatnék, rendesen messze van tőlünk, az ő bajuk nem az enyém, de mivel jóbarátok élnek azon a vidéken, mégis továbbolvasok. A döbbenet viszont csak ezután következik: a cikket akár rólunk is írhatták volna.