Húsvét rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség.
Andrásnak 31 éve van hentesüzlete, és hiteles munkájának köszönhetően ma már négy boltot mondhat sajátjának, melyekben az egész családja együtt dolgozik. A gödöllői üzletükön túl a nagy család a Fény utcai piac exkluzív sajtüzletében és a 15 éve főleg a sonkára specializálódott, de szalámikat és egyéb igényes húskészítményeket is kínáló magyar termékek- és import áruk boltjában dolgoznak.
Amikor termékei sikeréről kérdezem, habozás nélkül válaszol:
„akit várok, annak valót árulok.”
Szerinte nincs olyan termék, ami mindenkinek ízlik, ugyanakkor mindegyik áruját tiszta lelkiismerettel kínálja, kivétel nélkül lemeóztatja őket az üzletekben dolgozó gyerekeivel.
Munkájában saját bevallása szerint azt szereti legjobban, hogy visszatérő vásárlói vannak, akiknek öröm kínálni egy-egy árut, és akik nem restek visszajelezni, véleményt formálni arról, hogy mi és mennyire ízlik nekik. András beszélgetésünk közben is autóban ül, mert a vírushelyzetre való tekintettel átálltak a házhozszállításra, és a vevők legnagyobb meglepetésére személyesen viszi házhoz a megrendelt húsvéti sonkákat.
A „legtisztább” élelmiszer
Tulajdonképpen a nagy titokért hívtam fel a mindenki Sonkását (és Sajtosát), hogy segítsen nekünk felismerni, mitől jó a sonka? Honnan tudjuk ránézésből, hogy érdemes-e azt megvásárolni?
„Csak egy tippet tudok mondani, de az nagyon fontos: legyen egy olyan kereskedője mindenkinek, akihez mindig vissza tud menni, akiben megbízik. A vásárlás bizalmi kérdés, és sajnos, kevés működő példa van arra, amit mi magyarok még mindig helyesnek gondolunk, hogy minél olcsóbban, minél jobbat vennénk.” Hozzáteszi: „persze a drága sem biztos, hogy jó, az olcsó meg valamiért olcsó...” Nem könnyű feladat tehát megtalálni a jó sonkát, de az biztos, hogy
az alapanyag és az elkészítés módja nem ismer kompromisszumokat.
A gyorspácolt sonkát sok kereskedő kevés anyagi ráfordítással kihozza, sokat el is adnak belőle, de András nem áll be a sorba, soha nem árul ilyeneket. „Én azokat várom, akik hisznek abban, hogy nem az olcsó a jó. Egy 8-10 kg-os parasztsonka a sózás után 20%-ot veszít tömegéből. Ezek a húsok 5-6 hétig sóban állnak, majd 1-3 napos füstölés és szikkasztás következik. A sózás közben is forgatni, mozgatni kell a húst, egyszóval folyamatos odafigyelést igényel, és a nagyjából kéthónapos folyamat végére még kisebb tömegű is lesz a hús. Ellenben a gyorspácolásnál nemhogy csökken a súlya, de még több is lesz a nyers állapothoz képest, ráadásul 2 nap alatt túl vannak az egész procedúrán.
Só, víz és állagjavítók teszik gyorssá és könnyűvé a folyamatot, a végére pedig egy íztelenebb eredmény születik.
Ezek a sonkák nem is állnak el sokáig a magas víztartamuk miatt, míg a hagyományos sonkák megfelelő tárolással hónapokig fogyaszthatóak lennének – már ha nem ennénk meg hamarabb!” – mondja nagyot nevetve.
„A mi parasztsonkáink csakis nitrit nélkül, sóval készülnek, idén meg kizárólag szlovén tengeri sóval, amit forgalmazunk is, mert ez lett a nagy kedvencem. A sonkánál az a cél, hogy ne legyen nagyon sós a hús, minél natúrabb íze legyen, és ez a piráni só teljesen máshogy pácol, mint a kősó” – teszi hozzá.
Kérdésemre, hogy honnan jött a szlovén só ötlete egy történettel válaszol. „Van egy észak-olasz gyártó ismerősöm, aki kizárólag a tőle ezer kilométerrel odébb beszerezhető pugliai sóval dolgozik, és egyszer megkérdeztem tőle miért nem rendel közelebbről magának sót, ott a tenger, lenne lehetőség bárhonnan, mire azt felelte, hogy
ha a nagypapa is ezt használta, akkor miért váltson?
Akkor sok mindent megértettem minőségről, hagyományokról. Az én filozófiám, hogy ne azért együnk jó sonkát, mert ünnep van, hanem minden nap ünnep lesz, amikor jó sonkát eszünk! Nálunk is van olyan sonka, ami finom, de inkább szendvicsbe teszem bele, és van olyan is, amivel le kell ülni nyugodtan, és egy jó pohár bort meg kell inni hozzá, mert az egy élmény.”
Húsvét rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség. Éld át idén otthonról a húsvét csodáit, fedezd fel és próbáld ki velünk legszebb hagyományait! Magyarország, a csodák forrása!
További cikkeink:
AKI MEGSZERETTETTE VIDÉKEN A TÖLTÖTTKÁPOSZTA-LEVEST – INTERJÚ PAULI ZOLTÁN GASZTROFORRADALMÁRRAL
SZERTEÁGAZÓ MÚLTUNK ÉLTETŐI – HÚSVÉTI SZOKÁSAINK EREDETÉRŐL
7 dolog, amit a karanténnak köszönhetünk
„Ti hogy bírjátok fodrász nélkül, nekem nagyon hiányzik!” „Végre elolvastam egy egész könyvet!” „Ma elküldtek a cégtől, mi lesz nulla bevétellel?” Ilyen, és ehhez hasonló kommenteket lehet olvasni mindenhol, a közhangulat nyomott, és meglehetősen szélsőségesek a reakciók. Van, aki világvége hangulatban tobzódik, megint mások nem értik, hogy mire fel az egész felhajtás, hiszen ez csak egy vírus. Majd továbbáll. Bármit is vált ki belőlünk a kényszerű vagy önként vállalt karantén, egy dolog biztos: sok mindent újragondolunk.
