Azt hiszem, sok kislány álmaiban él egy kép arról, hogy felnőve szépségápolási és dekor-kozmetikai termékek készítésével fog foglalkozni, de hogy pontosan milyen úton lesz valakiből kozmetikaipari fejlesztőmérnök, azt nem sokan tudják. Számodra mikor vált világossá, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?
Nagyon korán eldőlt, hogy a vegyészetet választom, de 11 éves koromig orvos szerettem volna lenni. Édesanyám az orvosi egyetemre készült, de politikai okokból nem vették fel, és többszöri próbálkozás után végül egy élelmiszer-kémiai laboratóriumban helyezkedett el, én pedig sokat „lógtam” bent, nála. Emellett minden nyarat Tiszakécskén töltöttem, anyai nagyszüleimnél – 14 gyógyszerész volt a családban ezen az ágon. Tehát természetes volt számomra ez a közeg:
kislányként a kertünkben termő borsmentából készítettem borsmenta-kivonatot – egész kis laborom volt otthon.
11 éves voltam, amikor egy zánkai nyaralás alkalmával megfordult bennem a világ: egy epilepsziás kislány belefulladt a Balatonba, és amikor láttam, hogy három orvos sem tudta megmenteni, úgy éreztem, én sosem lennék képes elviselni ilyen terhet. Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy valószínű, az orvosi pálya nem nekem való, és inkább vegyész leszek: a rák ellenszerét fogom kutatni, megtalálni.
Dr. Sándor Nóra vegyészmérnök – Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet
Az elhatározás ritkán elég egy sikeres pályakezdéshez: nagyon sok múlik a támogató közegen és persze a pedagógusokon, akik az alaptárgyakat tanítják. Veled ki szerettette meg a kémiát?
Hihetetlen szerencsém volt a kémiatanáraimmal, remek emberek és szakemberek voltak az általánosban, a középiskolában és az egyetemen is, így nem volt nehéz beleszeretni a kémiába és a vegyész szakmába. Általános iskolában Boskó Zsuzsa néni tanított, a gimnáziumban Fodor Istvánné, a híres kecskeméti cukrász felesége, de a kémia fakultációt vezető Varga Sándorné is remek tanárnő volt. A középiskola végén pedig el kellett döntenem, hogy a vegyészeten belül melyik irányt választom: a vegyészit vagy a vegyészmérnökit –
nekem a mérnöki pálya tetszett jobban, mert szélesebb körű tudást nyújtott,
és az elhelyezkedési lehetőségek is változatosabbak egy vegyészmérnök számára. Így aztán a Műszaki Egyetemre felvételiztem, a vegyészmérnöki szakra.
Nagyon széles spektrumban hasznosulhat egy vegyészmérnök tudása a gyógyszeripari fejlesztésektől az élelmiszeriparon és a műanyagiparon át a kozmetikaiparig. Ez utóbbira azonban még most sincs speciális képzés Magyarországon. Hogy alakult a te pályád? Hogyan lettél vegyészmérnökből kozmetikaipari fejlesztőmérnök?
Bár az egyetemen először a gyógyszerágazatot jelöltem meg specializációként, ezen a területen olyan nagy volt az érdeklődés, hogy gyorsan beteltek a helyek, így végül élelmiszer ágazatra szakosodtam. Mindig is érdekelt az egészséges életmód és -táplálkozás, tehát nem éreztem túl nagy kompromisszumnak, hogy ezt kellett választanom. Amikor szakdolgozati témát kellett választanom, akkor a Fizika-Kémia tanszéken dr. Szekrényesy Tamás lett a mentorom, aki a habokkal foglalkozott: vele kezdtem el dolgozni az élelmiszeripari habzás és habzásgátlás kutatásában. Ebből is diplomáztam három év után, majd úgy mehettem tovább a kétéves specializációra. Végül, miután befejeződött a képzés, lehetőségünk nyílt doktori programra is jelentkezni – mi voltunk az első évfolyam, aki egyetemi keretek között doktorálhatott. Így maradtam az egyetemen, és dr. Rácz György tanár úr doktorandusza voltam, aki szintén egy erős apafigura volt számomra. Nagyon erős csapat volt akkor a Fizika-Kémia tanszéken: a munka mellett eljártunk kirándulni, koncertekre is – igazi összetartó közösség voltunk.
Dr. Sándor Nóra vegyészmérnök – Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet
Elsőéves doktorandusz voltam, amikor a DSM (holland bányaipari vállalat, később nőtte ki magát vegyipari alapanyagokat gyártó céggé) nyitott egy irodát Magyarországon, és szerettek volna adni valakinek a szakmából egy posztdoktori ösztöndíjat. A professzorom engem javasolt, bár még nem fejeztem be a doktorit, de látta bennem a potenciált, és ki is küldtek egy évre az Eindhoveni Egyetemre, ahol a poliuretán habok kolloidikáját vizsgáló kutatásban vettem részt: egy készüléket építettünk a holland kutatótársakkal, amely ezt vizsgálta. Végül ebből írtam a doktori dolgozatomat is.
Vagyis az élelmiszeriparból átléptél a műanyagiparba. Hogyan tudtad ezt a tudást itthon kamatoztatni?
Amikor hazatértem, a Fizika-Kémia Tanszéken már működött a Caola kihelyezett kutatócsoportja, és dr. Pálinkás János, a cég akkori vezérigazgatója-helyettese tartott kolloidika órákat az egyetemen, tehát ismert engem, és állást ajánlott. Így kerültem a kozmetikaiparba.
Jól tudom, hogy még mindig nincs kozmetikai vegyész képzés Magyarországon?
Igen, ma sem lehet kozmetikai vegyészetre szakosodni itthon, a világon is csak néhány intézményben képeznek ilyen szakembereket, jellemzően különféle egyetem utáni képzéseken. Ilyen például az ausztráliai Institute of Personal Care Science, Európában Angliában van egy hasonló központ, ahol formulakészítőket képeznek (formulator).
Mivel foglalkoztál a Caolánál?
Fejlesztőként kezdtem. A Caolánál akkor háztartási- és kozmetikai vegyipar is volt, és én ismét kaptam egy nagyszerű mestert Kalo-Vaskó Dezső személyében, aki akkor A fejlesztőmérnök volt Magyarországon a kozmetikaiparban. Tőle tanultam meg a szakma alapjait, ahogy ő volt a mentora többeknek is, akik aztán a kozmetikaiparban lettek nagyok. A minőségbiztosítás alapjait pedig Jákó Éva tanította meg nekem. A Caolánál dolgoztam a harmadik gyermekem négyéves koráig, utána váltottam: kis kitérőt követően a Soliteint-nél folytattam a munkát 2022-ig, azóta szabadúszó fejlesztőként dolgozom.
Készül az új arckrém Dr. Sándor Nóra laboratóriumában – Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet
Éppen abban az időszakban váltál kozmetikai fejlesztővé, amikor Magyarországon a kozmetikaipart két erős hatás alakította: egyrészt egy belső növekedés és szélesedés – bár a natúr-kozmetikumok piacán sokáig szinte csak egy magyar fejlesztőt ismertünk –, másrészt a külföldi trendek és márkák térnyerése. Hogy élted meg fiatal, majd tapasztalt fejlesztőként, hogy ilyen gyorsan változik ez a szakma?
Érdekes folyamat volt ez. Amikor a Caolában kezdtem, akkor a cég szinte egyedülálló volt a piacon, és egyszerű termékeket készített, egyszerű receptek alapján. A Caolánál nagyon komolyan vették a tesztelést. Ahogy egyre gyorsult a piac, és egyre rövidebb idő maradt a termékfejlesztésre, úgy a tesztelés is egyre drágult, és ma már teljesen más keretek között zajlanak ezek a folyamatok. Régen az OGyÉI minden terméket és receptet ellenőrzött és engedélyezett, ma a beküldött dokumentációt nézik meg, de olyan sok szereplő van a piacon, hogy a termékeket csak szúrópróbaszerűen tudják ellenőrizni.
Fejlesztőként nagy szükség van a hiteles, megerősítő visszajelzésre.
Tégelyes krémek fejlesztésekor például mindig ragaszkodom a mikrobiológiai terheléses teszt elvégzéséhez, mert ez tudja kimutatni, hogy a krém használata során – minthogy kézzel nyúlunk a tégelybe – biztonságos marad-e a krém a felhasználó számára.
Készülő termék pH-értékének mérése – Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet
Pozitív változást is hozott az Európai Unióhoz való csatlakozás és a verseny. Ahhoz, hogy ma egy kozmetikum forgalomba kerülhessen, két feltételnek kell megfelelnie: egyrészt be kell jelenteni az Európai Uniós rendszerbe, másrészt rendelkeznie kell egy részletes termékinformációs dossziéval, amely tartalmazza az adott termék összes paraméterét és biztonsági értékelését. Ezt a dokumentációt orvos, dermatológus vagy gyógyszerész készítheti el. Ez nagy biztonságot jelent.
Ennyi év után hogy látod, hogy a hatalmas választék és a rengeteg elérhető információ milyen hatással volt a fogyasztókra?
A vásárlók részben tudatosak, de nem mindig tudják felmérni, hogy a termékekről kapott információk helyesek vagy sem. A média és a reklámok gyakran kiáltanak ki összetevőket mumusnak, a vásárlók elkezdik mellőzni az adott hatóanyagot tartalmazó termékeket, és erre a termékfejlesztés is kénytelen kivonni ezeket az anyagokat az új termékekből, holott nem biztos, hogy minden esetben megalapozottan. Az sem feltétlenül tudatosul a fogyasztókban, hogy amikor egy alapanyagot tesztelnek, azt koncentrált formában teszik, tehát az arányok és a mennyiség is számít az összetevőknél.
Sokan nem tudják például, hogy a manapság agyonreklámozott retinol fényérzékenyítő összetevő, tehát retinolos krémet csak éjszakára szabad felvinni a bőrre: nappali használata különböző bőrproblémákat okozhat.
Keverés utáni első próba – Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet
Sokat árt a fogyasztói tudatosságnak a greenwashing jelensége is. Tipikus és nagyon félrevezető példa, hogy sok márka az állatkísérlet-mentes fejlesztést lobogtatja termékelőnyként, holott az EU-ban jogszabály tiltja az állatkísérleteket, tehát ez nem egyedi márkaelőny, hanem alapvető jogszabályi kötelezettség.
Eufemizáló tévhitek is vannak: sokan azt gondolják, hogy a natúr-kozmetikum nem allergizálhat, de ez sem igaz.
Természetesen tartalmazhat olyan allergéneket, amelyek az erre érzékenyek számára ellenjavalltak. Gondoljunk csak az egyébként kincset érő mézre!
Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy készítménynek ahhoz, hogy natúr-kozmetikumként lehessen forgalomba hozni?
A kozmetikai termékekben úgy számolják ki a natúr komponens indexét, hogy megnézik, hogy az adott termékben lévő szénatomok hány százalékban származnak natúr alapanyagokból.
Borbás Marcsi Kertem Tápláló kézkrém nyírfavízzel – Fotó: Krisztics Barbara / pikta.hu
Borbás Marcsi Kertem natúr-kozmetikai termékcsaládját te fejlesztetted ki, Marcsi igényei alapján. Hogy zajlott ez a folyamat?
Amikor Marcsi megkeresett a Kertem kozmetikum-család ötletével, két alapvető kikötése volt: az egyik, hogy a kertben előforduló növényekből kivonható hatóanyagokat használjuk a termékekhez, és hogy a Kertem termékcsalád natúr-kozmetikai vonalat képviseljen. Elkezdtem hát végignézni a Kertem videósorozat adásait, hogy felmérjem, milyen növények teremnek Marcsi kertjében, és hogy mely hatóanyagok jöhetnek szóba. A nappali és az éjszakai arckrém volt az első két fejlesztendő termék. Készítettem egy táblázatot a növényekből és hatóanyagaikból, jelölve, hogy mire alkalmas az adott összetevő.
Marcsi találta ki, hogy a készítmények alapja a nyírfavíz legyen,
aminek nagyon megörültem, hiszen a nyírfavíz egy igazán komplex, kristálytiszta anyag a természetből, amely aminosavakban, enzimekben, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag – valódi kincs külső és belső használatra egyaránt. Aktív anyag, amelynek tényleg pozitív hatása van a bőrre, nem csak oldószerként működik.
Borbás Marcsi Kertem Testvaj aloe verával – Fotó: Krisztics Barbara / pikta.hu
Elkészül ez első minta: mi következik ez után?
Általában 100 grammot készítek el az új termékből, hogy ki lehessen próbálni. Miután elkészült, először magam próbálgatom, és csak akkor adom tovább kipróbálásra, ha már elégedett vagyok vele. Stabilitási vizsgálatot végzek rajta, és nagyjából három hónapig tesztelem, teszteltetem a környezetemmel és a megrendelővel is, mert vannak olyan minőségjegyek, amelyeket csak az idő tud ellenőrizni. Természetesen a megrendelőnek is szoktak lenni közben egyéb kívánságai, ötletei, azokat is igyekszem beépíteni a fejlesztésbe, és mire a csomagolóanyag megérkezik, a formula is kész. Ekkor adjuk át a gyártónak, aki a kívánt mennyiséget legyártja, és betölti a tégelyekbe.
Ha minden simán megy, mennyi idő alatt lesz az ötletből termék a polcon?
Minimum fél év egy flottul működő fejlesztési folyamat.
Számodra mi a legnagyobb kihívás egy fejlesztési folyamatban?
Az egyik kihívás az, hogy a kezdetektől fogva úgy kell tudni gondolkodni, hogy a végtermék maradéktalanul megfeleljen a biztonsági követelményeknek. A másik nehéz helyzet, ha a megrendelő a lehető legkisebb bekerülési költséggel számol, de nagy ígéretekkel szeretné a terméket értékesíteni.
Marcsi ebből a szempontból sem átlagos: számára kezdetektől fogva a minőség a legfontosabb a kozmetikumok fejlesztésében.
Nem mindenki gondolkodik így. Marcsi nem a nagy árrésre, hanem a termék minőségére figyel: ezért is olyan kiválóak ezek a termékek. Ráadásul kifejezetten környezettudatos, ami szintén nem átlagos a piacon, még a natúr-kozmetikumok piacán sem.
Borbás Marcsi Kertem natúr-kozmetikai termékcsaládja – Fotó: Krisztics Barbara / pikta.hu
Vagyis nem minden natúr-kozmetikum fenntartható is egyben?
Nem, éppen ez az egyik tévhit a natúr-kozmetikumokkal kapcsolatban. Szerencsére azonban már látszik egy erősebb elmozdulás ebbe az irányba.
Milyen trendeket látsz még a natúr-kozmetikumok piacán?
A fenntarthatósági szempontok fokozatos erősödése mellett egyre fontosabbá válik az upcycling, azaz az alapanyagokkal való tudatosabb gazdálkodás. Ennek alapgondolata, hogy ami egyik iparágban melléktermék, az a másikban még értékes alapanyag lehet. Például a Kertem Well aging szérumban lévő csirimojó hatóanyagot olyan gyümölcsökből vonták ki, amelyeket nem asztali fogyasztásra szántak, valamilyen felületi, esztétikai sérülés miatt.
A csodatevő csirimojó – már az inkák is ismerték a fahéjalma különleges képességeit
Nem is tudjuk, milyen szerencsések vagyunk, hogy olyan korban élhetünk, amelyben a világ minden tájáról érkező tudás hozzáférhető, és nem csak a tudást vagyunk képesek könnyen beszerezni. Olyan értékes hatóanyagokkal rendelkező növényeket, gyümölcsöket, zöldségeket is, amelyek nálunk nem őshonosak, de amelyek beltartalmi értékeire nekünk szükségünk lehet. A csirimojó éppen ilyen gyümölcs – nem véletlenül tisztelték az inkák az istenek gyümölcseként, ahogy az sem, hogy Borbás Marcsi a Kertem kozmetikumcsalád well-aging szérumjának hatékonyságát ennek gyümölcsnek a hatóanyagaival fokozta.
A másik erősödő trend a személyre-szabott kozmetikumok megjelenése, aminek előszobája a Do it Yourself, vagyis az otthon kikeverhető kozmetikumok. Borbás Marcsi Kertem natúr-kozmetikumai közül a legújabbnak, a Testvajnak éppen most jelenik meg az utántöltős változata, amely egy szilárd, préselt korong formájában tartalmazza a töltőanyagot, amit otthon vízzel felengedve tudunk lágyabbra vagy krémesebbre oldani – attól függően, hogy inkább testápolót vagy inkább vajat készítenénk belőle.
Egy másik érdekes és pozitív trend, hogy összekapcsolják a szépségápolást az egészségmegőrzéssel:
a szépség belülről fakad, és az arcápolást, a bőrápolást nem lehet csupán kívülről végezni, foglalkozni kell az egészségünkkel és a belső értékeinkkel is. Nagyon helyesnek tartom, hiszen meg kell tanulnunk nem irreális elvárásokat támasztani a termékekkel és persze önmagunkkal szemben, hanem reálisan mérlegelni és felelősségteljesen élni. Nem a húszéves önmagunkhoz viszonyítani, hanem a valódi életkorunkhoz képest szépnek lenni, nem holnapra várni feszest bőrt egy kozmetikumtól, ha egyébként az életmódunkkal nem támogatjuk bőrünk egészségét.
Borbás Marcsi Kertem Arclemosó hab – Fotó: Krisztics Barbara / pikta.hu
A következő nagy trendet pedig már a mesterséges intelligencia fogja irányítani: a kozmetikumok tökéletes személyre szabásával már próbálkoznak. Az ötlet az, hogy ha a vásárló bemegy egy bevásárlóközpontba, a drogériában felmérik a bőre állapotát és igényeit, majd – amíg a bevásárlással végez – egy órán belül el is készül a személyre szabott krémje. Ez nálunk még gyerekcipőben jár, de az egyik vezető világmárka már 25 ezer embert képezett ki erre.
Fejlesztőként mit gondolsz, mitől lesz igazán jó egy natúr-kozmetikai termék?
Nyilván a fogyasztók fejével gondolkodom én is, és azt vallom, hogy akkor jó egy natúr-kozmetikum, ha ár-érték arányban a legtöbbet képes nyújtani. Fejlesztőként éppen ezért mindig a legjobb minőséget és az eredményesség szempontjából optimális mennyiséget használom a kiválasztott alapanyagból. Egyébként nem hiszek a bonyolult bőrápolási, arcápolási rutinban. Én a rendszeres gondoskodásban és a tiszta, jó minőségű termékekben hiszek.
Arctisztítás természetesen vagy sehogy!
Nem lehet elégszer ismételni a rendszeres és alapos arctisztítás fontosságát. Arcbőrünk hosszú távon meghálálja a törődést, különösen, ha azt jó minőségű, natúr szépségápolási termékekkel végezzük.
Itt is érdemes eloszlatni egy tévhitet:
a kozmetikaiparban a mennyiség és a minőség csatáját sosem a mennyiség nyeri.
A hatékonysági görbe ellaposodik, nem lesz hatékonyabb egy termék csupán attól, hogy egy adott összetevőből sokkal több van benne. Bőrünk csak bizonyos mennyiségű hatóanyagot képes befogadni, ezért ne dőljünk be a nagy számokkal kecsegtető reklámoknak: hiába írjuk a címkére, hogy 30% vitamint tartalmaz, mert a 30% vitamin sem lesz hatékonyabb, mint a 10%.
Az arcunk számára mindig uborkaszezon lesz – tanuljunk a gésáktól!
Mit tud ez a csupavíz zöldség, amitől a bőrünk folyamatosan a mennyországban érzi magát? Az uborka (Cucumis sativus) nem csupán a konyhában hasznos alapanyag, hanem a szépségápolásban is jelentős szerepet játszik. Ez a zöldség évezredek óta használatos bőrápolásra, és természetes összetevői miatt ma is számos kozmetikai termék alapanyaga. Tudtátok, hogy Borbás Marcsi Kertem kozmetikai termékcsaládjának egyik legnépszerűbb darabja, a Kertem aclemosó hab is uborkakivonatot tartalmaz? Nem véletlen, hogy a gésák is uborka-pakolással vigyáztak arcbőrük üdeségére, feszességére.
Milyen új fejlesztéseken dolgozol jelenleg Marcsival?
Az egyikről már beszéltünk: hamarosan megjelenik a Kertem Testvaj utántöltő pasztillája. Folyamatban van ugyanakkor a Kertem termékcsalád felfrissítése és dolgozunk új termékeken is, többek között egy dezodor-stiften és egy szemkörnyékápolón is. Nagyon izgalmas kihívás mindegyik, hiszen már több mint kétévnyi tapasztalatunk van a termékekkel kapcsolatban, és a vásárlói visszajelzéseket is be tudjuk építeni a fejlesztési folyamatba. Nemsokára tehát jelentkezünk az újdonságokkal!
Nyitókép: Dr. Sándor Nóra vegyészmérnök – Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet
