Ismerjük meg a történelem egyik legtehetségesebb matematikusát
1718. május 16-án született Milánóban, egy ismert matematikaprofesszor lányaként. 20 testvére közül ő volt a legidősebb. Magántanulóként tanult, és közben ő maga tanította kisebb testvéreit is. Kiskamasz korára már hat nyelven beszélt, és amikor tizenöt éves lett, az édesapja rendszeres összejöveteleket tartott otthonukban, méghozzá a legtanultabb bolognaiak részvételével, hogy lánya vitázhasson velük filozófiai és tudománytörténeti kérdésekről. És bár az ifjú Maria közel sem volt olyan társasági ember, mint azt az édesapja szerette volna, évekig engedett az atyai kívánalmaknak, mígnem inkább a visszavonulást választotta, hogy idejét és figyelmét a matematikának szentelhesse. Apja ahova csak tudta, magával vitte, hogy a fiatal Maria tanulhasson, fejlődhessen, így az idős matematikus kísérőjeként számos tudományos konferenciának is résztvevője volt, aminek köszönhetően a matematika tudományát olyan mesterek hatása alatt szívhatta magába, mint Newton, Leibniz, Fermat, Descartes, Euler vagy a Bernoulli testvérek.
Egyik legismertebb műve az Instituzioni analitiche ad uso della gioventu italiana című könyv, aminek írását előbb saját maga kedvére kezdte el, később azonban tankönyv gyanánt testvéreinek szánta. „Közel tíz évig dolgozott rajta, gyakran éjszakákon át, míg helyes megoldásokat nem talált a felvetődött problémákra. A könyv végül 1748-ban jelent meg nyomtatásban, s szenzációt keltett az akadémiai világban. Az első differenciál- és integrálszámításról írt „analízis tankönyvet” Guillaume Francois Antoine de L ’Hospital márki írta, 1694-ben Analyse des infiniment petits (A végtelen kicsinyek analízise) címmel. A L’Hospital könyvének megjelenése utáni több mint ötven évben igazán jelentős tankönyvként csak Maria Gaetana Agnesi művét említhetjük, melyet több nyelvre is lefordítottak, nagy népszerűségnek örvendett, és nem sikerült túlszárnyalnia senkinek, egészen Euler fellépéséig.”- írja az Arcanum.
A Francia Akadémia így nyilatkozott róla: „Sok ügyességre és bölcsességre volt szükség ahhoz, hogy a sok egymástól nagyon eltérő matematikus műveiben szétszórt felfedezéseket szinte egységes módszerekre redukálják. Rend, világosság és pontosság uralkodik e munka minden részében. … A legteljesebb és legjobban megírt értekezésnek tartjuk.”
A könyv által hozott elismerés és a szakma megbecsülése ellenére a Francia Akadémia mégsem választotta tagjai közé, mivel az alapszabály szerint nőket nem lehetett felvenni. Az olasz akadémikusok azonban haladó szelleműek voltak, így Agnesi-t a Bolognai Tudományos Akadémia tagjává választották. XIV. Benedek pápa tiszteletét is elnyerte, aki kinevezte a bolognai egyetem matematika és filozófia tanszékének vezetésére, így ő volt a második nő, aki egyetemi professzori kinevezést kaphatott. A történészek többsége szerint azonban ezt a tisztséget soha nem töltötte be: apja romló egészségi állapota és saját betegségei miatt. Édesapja halála után teológiai tanulmányokba kezdett és rövid időn belül a szegények, a hajléktalanok és a betegek segítésének szentelte életét.
Néhány évig még a milánói Trivulzio ispotálynak (Pio Albergo Trivulzio) is igazgatója volt, végül apácaként élte életét. Milánói otthonából „kórházat” alakított ki a szegény betegek segítésére, élete végén szegényen halt meg, a „szegények tömegsírjában” helyezték örök nyugalomra.
Maria Gaetana Agnesi egész életében amellett szólalt fel, hogy a tudományos törekvések és hit nem állnak szemben egymással, hiszen „az értelmi elgondolás” és „a szív szeretete” együtt vezethet az igaz emberhez.
Munkássága segített utat törni a nők számára a tudományban, és hatalmas tudása lehetőséget adott arra, hogy embertársait szolgálhassa, ahogyan könyve előszavában is írja: „… megfelelő világossággal és egyszerűséggel felruházva…, amely abban a természetes rendben halad, amely talán a legjobb oktatást és a legnagyobb megvilágítást nyújtja.”
Ha további fordulatos női sorsokról olvasna itt, itt, itt és itt megteheti.
Címlapfotó: Bianca Miesi Mojon/Iconografia Italiana
Fordulatos női sorsok
A nők, akik feltalálták a kényelmet - a hűtőtől a beépített konyhabútorig
