Friss kutatási eredmények igazolják a virágos sorköztakarás hasznát a szőlőben és a gyümölcsösben

A tavaszi vetések idején egyre több helyen alkalmazzák a hazai termelők azokat a speciális magkeverékeket, amelyek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlő sorközeiben, a gyümölcsösökben, vagy akár a szántóterületek szegélyében. Borvidékeink általában hegyvidéken találhatóak, ahol kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben. A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró azonban nemcsak az erózióvédelemben segíthet, hiszen kedvelt élőhelye azoknak a hasznos ízeltlábúaknak, amelyek képesek egyes kártevőktől megóvni a szőlőt.

Az élőhelyek sokszínűbbé tétele és a tudatos gondoskodás a talaj önmegújító képességéről közismerten hozzájárul a sikeres mezőgazdasági termeléshez. Ezért a hazai szőlőművelés és gyümölcstermesztés gyakorlatában is egyre több kutatás foglalkozik az élőhelyteremtési és talajápolási gyakorlatok hatásainak számszerűsítésével.

Az ÖMKi kutatói arra keresik a választ, hogy milyen fajösszetételű sorközvetésekkel lehet a leghatékonyabban segíteni a talajvédelmet, a vízmegtartást és a hasznos ízeltlábúak megtelepedését a szőlőültetvényekben

– kifejezetten a mai, egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között.

Virágzó sorköz a szőlőben – Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / Mezőfi László

A kutatások egy része a sorközök apró, ízeltlábú élőlényeire fókuszál: a kutatók számszerűsítik a biológiai sokféleségüket, kitérnek továbbá a szőlőtőkéken előforduló kártevők és hasznos ízeltlábúak vizsgálatára is.

Az ízeltlábúak között és a rájuk épülő táplálékhálóban számos olyan faj található, melyek közel nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, például beporzó, lebontó vagy hasznos ragadozó tevékenységüknél fogva. Számos tanulmány mutatta már ki a különböző élőhelyfoltok – mint például a sorköztakaró növényzet – kedvező hatását a területre jellemző ízeltlábú-együttes minőségi és mennyiségi összetételére nézve. Ahol a sorközvetések mint hasznos élőhelyfoltok növelni tudják az ültetvényekben kialakuló ízeltlábúak faj- és egyedszámát, ott természetvédelmi, de növényvédelmi, növényegészségügyi szempontból is profitálhat a gazda.

ÖMKi Élő Sorköz magkeverék a szőlőben – Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / Miglécz Tamás

Hogyan hat a kártevők és kórokozók megjelenésére a sorköztakaró növényzet?

Mit mutatnak a legfrissebb kutatási eredmények? Az ÖMKi kutatói az elmúlt években (2021-2024) összesen hat helyszínen – három Eger környéki és három Tokaj környéki szőlőben – értékelték a hat (ÖMKi Élő Sorköz) és 19 növényfajt tartalmazó magkeverékekből létrehozott virágos sorköztakaró sávok teljesítményét, összevetve őket a spontán növénykelést tartalmazó (kontroll) sorközökkel.

Olyan hasznos ízeltlábúakat tapasztaltak, mint a katicabogarak, fátyolkák, zengőlegyek, pókok, parazitoid darazsak, házi- és vadméhek.

A kártevők közül elsősorban az amerikai szőlőkabóca állományát mérték fel a szőlőtőkéken, hiszen ez a faj terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozót, a Flavescence dorée névre hallgató fitoplazmát.

Zöldfátyolka – – Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / Miglécz Tamás

A kutatók azt tapasztalták, hogy mind a hat- és 19 fajos vetésekben nagyobb számban fordultak elő a pókok, zengőlegyek és parazitoid darazsak.

A házi- és vadméhekből négyszer-ötször több volt ezeken a területeken, a vadméhek fajszáma pedig dupla annyi volt, mint a spontán vegetációt tartalmazó részeken.

A szőlőtőkéken vizsgálva az ízeltlábúakat, a kutatók megállapították, hogy egyes hasznos csoportok száma magasabb volt, így például a zöldfátyolkák tojásai 50%-kal nagyobb mennyiségben fordultak elő az Élő Sorközös területek szőlőtőkéin, mint a kontroll terület szőlőlevelein. Azt is megállapították, hogy egyes kártevők, mint például az amerikai szőlőkabóca a hat fajos (Élő Sorköz) vetésben kisebb számban volt jelen a lombozaton.

Amerikai szőlőkabóca – Fotó: Wikipedia / Yerpo

„Kutatási eredményeink alapján egy jól beállított sorköztakaró növényzettel egyes ragadozó csoportok egyedszáma megnövelhető a szőlőtőkéken, és valószínűleg ennek következtében a szőlőkabóca, valamint általánosságban a kabócák kisebb egyedszámban lesznek jelen a lombozaton. Ennek azért is örülhetünk, hiszen így feltehetőleg lassíthatjuk a kabócák által terjesztett szőlőbetegség, az aranyszínű sárgaság terjedését” – mondta el az eredményekről Dr. Mezőfi László, az ÖMKi projektvezető kutatója.

A növénybetegségek közül 2023-ban különösen nagy gondja volt a szőlészeknek a peronoszpórával, a levelek 15-20%-án voltak fertőzésre utaló tünetek. A kutatók e fertőzöttség tekintetében átlagosan 3%-kal kisebb értékeket mértek az Élő Sorköz magkeverékkel vetett sorközökben. A magyarázat abban keresendő, hogy az élő növényi gyökerek és a kevesebb bolygatás miatt nagyobb a talaj felső rétegének biológiai aktivitása, így feltehetőleg itt hamarabb bomlanak le azok a növényi részek, amin a peronoszpóra kórokozója áttelelne. Ennek hatására a következő évben csökkenhet a fertőzés esélye a vetett sorközökben.

Érdemes meghallgatni Dr. Mezőfi Lászlónak, az ÖMKi projektvezető kutatójának a témában tartott előadását az Eger Wine Meet-up konferencián.

Vadméh – Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / Miglécz Tamás

Nélkülözhetetlen beporzók

A szőlő esetében a beporzó élőlények támogatásának főleg természetvédelmi és a fajokat megőrző, ökológiai jelentősége van, hiszen a szőlő beporzásában a rovaroknak kicsi a szerepe. Azonban a rovarok beporzó tevékenységére jobban támaszkodó gyümölcsfajoknál sokkal inkább felértékelődhet a virágos sorköztakaró aljnövényzet ezen funkciója: például az alma esetében a vadméhek fajgazdagságának növekedésével nő a megporzás sikere is, ami akár termésmennyiség-növekményben is megmutatkozhat.

Fontos azonban tudatosítani, hogy a virágos sorköztakarás alkalmazásakor a növényvédelmi beavatkozásokat is „beporzóbaráttá” kell alakítani.

Az átgondolatlan rovarölő szeres kezelésekkel ugyanis pont az ellenkezőjét érnénk el annak, amit szeretnénk. A sokfajú, évelő talajtakaró növényzet alkalmazása így válik belépővé a fenntartható szőlőművelés teljes rendszere felé.

Diverz sorköz Zöldfátyolka – Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / Miglécz Tamás

A sorközvetés előnyei a szőlőben

A szőlő sorközvetés előnyeiről és gyakorlati tapasztalatairól beszélnek a németországi Szász-Anhalt tartomány szakemberei.

Érdemes megnézni az ÖmKi ötrészes videósorozatát a virágos védősávok jelentőségéről, telepítéséről, műveléséről és gondozásáról, akár magyar felirattal az ÖMKi YouTube csatornáján.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet több szemléletes tájékoztató anyagot is készített a témában:

Élő Sorköz Magkeverék virágzásban – Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Miért érdemes tehát virágzó évelőket ültetni a gyümölcsösök és a szőlők sorközeibe?

A sorközben létesített virágos sávok növelik az ültetvény ökoszisztémájának az összetettségét, így azt vonzóbb élőhellyé teszik számos ragadozó, parazitoid és beporzó szervezet számára. Egy diverzifikált és komplex ökoszisztéma a kártevők ellen jobb biológiai védelmet képes biztosítani.
A virágos sávok további búvóhelyet és élelmet (virágpor, nektár, alternatív zsákmány) biztosítanak a természetes ellenségek számára, így lehetővé téve a hasznos ízeltlábú szervezetek populációinak fennmaradását és gyorsabb felszaporodását az ültetvényen belül.
A virágos sávok közelsége a kultúrnövényhez könnyebben elérhetővé teszi a kártevőket a ragadozók és parazitoidok számára, így növelve a biológiai védelem hatékonyságát, elsősorban a kisebb és mobilisabb természetes ellenségek esetén.
A virágos sávok bolygatatlan talajfelszíne kedvez mindenféle, a talajszinten élő hasznos ízeltlábúnak, úgy mint a futóbogaraknak vagy a pókoknak, melyek ott bizonyos kártevők lárváival táplálkozhatnak.
A virágos sávok segítenek a talaj regenerálásában és vízmegtartó képességének erősítésében.

A nagyobb gazdaságok és a kiskertek és családi gyümölcsösök, szőlőültetvények számára egyaránt hasznos az ökológiai védelem céljából jól összeállított virágos magkeverékek használata, hiszen haszonnövényeinket így tudjuk a legkíméletesebb módon megvédeni a kórokozóktól és a talaj minőségét is javítjuk vele – főként aszályos időben.

Forrás: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Nyitókép: 123RF

Ajánljuk még: