SMS-nyak szindróma, csuklófájdalom, hátfájás – mit okozhat a telefonnyomkodás?

Én magam olyan szerencsés vagyok, hogy gyerekkoromban szinte egyáltalán nem találkoztam a már akkor is elterjedőfélben lévő kütyükkel, azonban az egyetemet már laptopon jegyzetelve végeztem. Évek óta gép előtt ülve dolgozom, és mára a pihenésre szánt időm egy jelentős része is a böngészéssel, „pörgetéssel” telik, továbbá telefonról fizetem a csekkeket, hivatalos és baráti üzenetváltásaim is valamelyik eszközön történnek, ha pedig valami érdekeset látok, lefotózom – a telefonommal. Nem meglepő hát, hogy a nyakam és a hátam rendszeresen fáj. Ahogy dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvostól megtudom, nem vagyok egyedül a korosztályomban,

az egyre erősödő, gyakran krónikus nyak- és hátfájás mára gyakori tünetegyüttese a 20-as, 30-as éveikben járóknak is,

arról pedig még csak elképzeléseink lehetnek, mi vár a mai gyerekekre, akik gyakorlatilag hamarabb tanulták meg kezelni szüleik okoseszközeit, mint az első szavakat.

„Kétségtelen, hogy az elmúlt évek fokozódó eszközhasználata révén újfajta tünetek jelentek meg a reumatológiai betegségek között. Jellegzetes példa az SMS-nyak szindróma, ahogy James Carter ausztrál orvos nevezte el azt az elváltozást, ami a testünkben a telefonnyomkodástól keletkezik. Carter kiszámolta, hogy a különböző testtartásokban milyen fokú terhelés éri a nyakat: a fej súlya átlagosan négy és fél, öt és fél kilogramm. 15 fokos szögben előrehajtva a nyakunkat érő terhelés tizenkét kilónak felel meg, 30 fokos szögben már tizennyolc kilónak, 45 fokban huszonkét kilónak,

ha pedig 60 fokos szögben előrehajtva tartjuk a fejünket, a nyakunkra nehezedő súly huszonhét kilónak felel meg.

S ez nem ritka jelenség telefonnal a kézben. Nem véletlen, hogy a nyaki panaszok és a fejfájás jelennek meg először” – kezdi az orvos az egyre gyakoribb gerincdeformitás bemutatásával. Ezek a panaszok előbb-utóbb rögzülhetnek, ebből kifolyólag kopások, gerincsérv is kialakulhat.

Általános mozgásszegénység

Az eszközhasználatból adódó mozgásszervi problémák egyik gyökere maga a mozgásszegénység: még a telefont sem kell ahhoz nyomkodni, hogy fájdalmaink, ízületi problémáink alakuljanak ki, ám a mozgáshiány és a helytelen tartás együttvéve mélyíti a problémát. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki ülve, hason, hanyatt, törökülésben vagy épp felhúzott lábakkal végzi számítógépes munkáját – a home office elterjedése pedig nem segít azoknak, akik egy irodában legalább „rendesen” ülnének munka közben.

„Tényleg nagyon fontos, hogy miként ülünk a számítógép előtt, mennyire támasztjuk meg a hátunkat: a comb és a lábszár 90 fokban helyezkedjen el egymáshoz képest, a talpunk pedig legyen a földön. Emellett a szemünk és a monitor megfelelő szöge is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb mozgásszervi panasszal szembesüljünk, még akkor is, ha elkerülhetetlen a napi több óra ülőmunka” – hívja fel a figyelmet a reumatológus.

A hátfájás mellett az utóbbi tíz évben sok fiatal kézkisizületi fájdalommal, duzzanattal, csuklófájdalommal jelentkezik a rendelésen, ami teljesen új jelenség az orvos szerint. „A kézírás korának is megvoltak a maga problematikái, ha valaki például a munkája révén sokat írt, akkor a hüvelykujj, mutatóujj töve fájhatott. Most inkább csukló- és könyökproblémákkal érkeznek. Nem lehet csupán az eszközhasználat számlájára írni, de

a napi több óra gépelés kétségtelenül nagyban hozzájárul az idegbecsípődések, kopások, esetenként sérv, fibromyalgiás csomók vagy épp az alagútszindróma kialakulásához.

Nem ritka a torticollis, vagyis a ferdenyak sem: jellemzően azoknál fordul elő, akik a fejük és a válluk közé szorítva tartják a telefont hosszú ideig. Bizonyos esetekben a masszázs, a jóga és a relaxáció önmagában segíthet, de más tünetnél is fontos szerepe van az életmód-változtatásnak a gyakran szükségessé váló fizioterápia mellett. Előfordul, hogy a masszázs már nem elég, gyógyszeres kezelésre is szorulnak” – sorolja az orvos, mire is számíthatunk, ha nem fordítunk elég gondot testünk karbantartására.

Megelőzés

A fenti panaszokkal érkezők száma egyre nő a reumatológiai rendeléseken, pedig nem tűnik lehetetlennek mindaz, amivel a tünetek megelőzését, enyhítését elérhetjük: az óránkénti felállás, rövid átmozgatás, nyújtás ráadásul valószínűleg a munkavégzésünk hasznosságához is hozzájárul. Közhelynek tűnik, de e problémák megelőzésére, sőt, enyhítésére

bármilyen apró testmozgás is hasznos.

Ha sétálva megyünk a munkahelyre, lift helyett lépcsőzünk, szabadidőnkben kirándulunk. Ha pedig egyetlen sporttevékenységet kell kiemelni, ami mindenkinek hasznos lenne a panaszok elkerülése érdekében, a reumatológus az úszást javasolja, hiszen minden izmunkat ellazítja, átmozgatja, miközben a víz közege tehermentesíti a testet.

Gyerekek – telefonnal a kézben

Kiemelten fontos, hogy a gyerekek esetében megelőzzük a bajt, hiszen nekik egészen apró koruktól kezdve ismerős terep minden, ami technológia. Esetükben ráadásul fontos megemlíteni, hogy a számítógépnyomkodás nem jár egyedül: gyakran társul például elhízással is, ami mélyíti a problémát. Épp most nőnek fel a Z generáció tagjai, akiknek a születésétől fogva telefon van a kezükben. Nem tudjuk még, köztük milyen mértékben lesznek jelen a mozgásszervi panaszok az azonban biztos, hogy a gerincferdülés gyakorisága nem független a „nyomkodástól”. Szülőként fontos különleges figyelmet fordítani a prevencióra. A kirándulás, biciklizés, úszás ráadásul közös program is lehet, és nem elhanyagolható a megfelelő iskolatáska használata sem. A reumatológus hangsúlyozza:

ha valaki gyerekkorban hozzászokik a mozgáshoz, legyen az bármilyen sport vagy szabadidős tevékenység, akkor felnőttként is igénye lesz rá.

Ez pedig nagyon fontos lenne mindenki számára, már csak azért is, mert a panaszok fokozódása krónikus fájdalomhoz vezet, előbb-utóbb a beteg koncentrációja, munkavégzése is romlik, nem ritka, hogy depresszió is követi a nem múló fájdalmat. Akármennyit is kényszerülünk – vagy nem kényszerülünk – gép elé, fontos észben tartani, hogy a mozgást bármikor bevonhatjuk az életünkbe. Megéri.