Egészség

Milyen gyógyszerek szedése növeli a demencia kialakulásának kockázatát?

A legtöbb ember azt gondolja, hogy az alkohol, a dohányzás, a stressz, a mozgáshiányos életmód, a sok számítógépezés, illetve az egészségtelen táplálkozás az, ami fokozza a memóriaproblémákat és a gondolkodás egyéb nehézségeit ötven év felett. Kevesebben tudják, hogy bizonyos gyógyszerek szintén hozzájárulhatnak ezekhez a folyamatokhoz.

Az amerikai ötven éven felülieket képviselő érdekcsoport, a több mint harmincnyolcmillió tagot számláló American Association of Retired Persons (AARP) nemrég egy remek összefoglalót közölt azokról a gyógyszerekről, amelyek fokozottabban okozhatják az agy működésének problémáit. Nem arról van szó, hogy ez az adott típusba tartozó minden egyes gyógyszerre igaz, arról viszont igen, hogy érdemes megválogatni, mit szedünk be, nagyon figyelmesen és alaposan olvassuk el a nekünk felírt gyógyszer tájékoztatóját,

s ha abban szerepel a memóriavesztés, agyi traumák vagy a demencia erős kockázata, kérjük szakorvosunkat, hogy egy másik terméket írjon fel nekünk,

amelynél ez a kockázat jóval csekélyebb.

Tehát például a szorongás elleni szerek nem minden esetben okozhatnak memóriavesztést, de főként az álmatlanság és a depresszió ellen felírt benzodiazepinek esetében több terméknél is fokozottabb a kockázat. Ugyanez a helyzet egyes antidepresszánsok, inkontinencia-gyógyszerek, görcsoldók, illetve egyes, erős fájdalmakra felírt opioidok esetében is – ezeknél is léphetnek fel ilyen problémák, de ezek szerepelnek a betegtájékoztatóban is.

Jó hír viszont, hogy a koleszterinszint-csökkentő sztatinoknál a tudomány mai álláspontja szerint nincs ilyen kockázat, sőt, kifejezetten hatékonyak a stroke megelőzésében. Ugyanez a helyzet a szakorvos által felírt potencia-növelőkkel: sem a szildenafil, sem a tadalafil esetében nem lép fel memóriaprobléma, még hosszú távú használat esetén sem, azonban az alkalmi túladagolás rejthet stroke-kockázatot (miközben a nagyobb adag a kívánt hatást sem fokozza).

Általában akkor sem kell megijednünk, ha egy-egy gyógyszert alkalmanként veszünk be, mint a fejfájáscsillapítót vagy egy enyhébb görcsoldó szert. Ennek ellenére fontos, hogy az ilyen gyógyszerek használatáról is tájékoztassuk orvosainkat, mert könnyen lehetséges:

más gyógyszerekkel együtt szedve már lehetnek rejtett kockázatok.

Mindezek mellett mindenképpen hangsúlyozandó: minden gyógyszer felírása után fontos megkérdeznünk a szakorvost, hogy meddig kell szednünk azt, mit szedhetünk mellé, mikor kell szünetet tartani és milyen esetben javasolt átváltani más, akár enyhébb vagy erősebb készítményre? Teljesen képben kell lennünk ezekkel a tényezőkkel is, hogy szervezetünk felkészülhessen a gyógyszerek hatékony fogadására.

Tehát tartsuk szem előtt, jelenleg nincs olyan betegség- vagy tünetcsoport, amelynek az összes gyógyszeres kezelése fokozná a memóriavesztés és más agyi traumák kockázatát, de egyes termékek bizony fokozzák. Ha ezt megértjük, s aggályainkat megosztjuk kezelőorvosainkkal, számos bajt el tudunk kerülni. Ezzel együtt pedig nagyon fontos az is, hogy tartsuk karban a memóriánkat: olvassunk, írjunk naplót, fejtsünk keresztrejtvényt vagy iratkozzunk be valamelyik, környékünkön működő Szenior Akadémia képzésére, s ott jó társaságban őrizzük meg mentális frissességünket.

Ajánljuk még:

Megjavítom az agyam! – A neurofeedback módszerével közeledek egy kiegyensúlyozottabb élethez

Bárki megmondja rólam, hogy már gyerekként is tíz centivel a föld felett jártam és ábrándoztam reggeltől estig, de még ma is előfordul, hogy ha szólnak hozzám, az csak tíz másodperc elteltével jut el a tudatomig – ha egyáltalán eljut. Minden kimegy a fejemből és elképesztően szétszórt vagyok, arról aztán nem is beszélve, hogy egész életemben botladoztam, folyton levertem és összetörtem valamit. Amikor hallottam a neurofeedbackről, amivel többek között a figyelemzavart kezelik az agyhullámok kondicionálásával, rögtön meg akartam tudni, mi is van az én fejemben.