Egészség

Így készül a ketchup: E-mentesen egészséges

A legtöbb ember mikor meghallja, hogy egy-egy termék tartósítószer-mentes vagy éppen E-szám-mentes, felhúzza a szemöldökét. „Mégis mi van benne akkor, amitől évekig nem romlik meg?!” Remélhetőleg csupa egészséges dolog, mert ezek a szavak nem csak hangzatos ígéretek. A világ technológiai fejlettségét ugyanis sok jóra használhatjuk: például valóban tartósíthatunk dolgokat szervezetünkre és környezetünkre káros kemikáliák nélkül!

Így teszik ezt több hazai gyárban is, amelyek közül most közelebbről is megvizsgáltunk egyet: utánajártunk, mi történik egy paradicsommal, ha nem frissen, hanem gyári feldolgozás után kerül a fogyasztóhoz.

  1. Az alapok

Nem mindegy, milyen paradicsomról beszélünk, ugyanis minden a megfelelő termelésnél kezdődik: ha nincs jó alapanyag, semmiképp sem kerülhet az asztalunkra finom étel – akármilyen formában is próbáljuk tálalni.

A paradicsomot eredetileg Dél-Amerikában termesztették, az Andokból származik, és csak a 16. században került Európába, ahol elsődlegesen a déli térségben talált otthonra, mert itt volt számára a legkedvezőbb a klíma. Magyarország a mai napig a termelés északi határvonalán húzódik – ezért is más a hazai paradicsom, mint a spanyol vagy az olasz termékek. A globális felmelegedés hatására azonban a hozzáértők úgy számolnak, hogy 15-20 év múlva már hazánkban termeljük meg azt a típusú növényt, ami most a déli térség sajátja.  

Ugyanakkor megéri küzdeni a termeléssel, hiszen kutatások bizonyítják, hogy a szabadföldön termelt paradicsom minősége, beltartalmi értéke jóval kedvezőbb, mint az üvegházban nevelkedett társaié. Hazánkban a termelők egy része anyagilag is motivált arra, hogy minél jobb minőségű alapanyagot szállítson, ugyanis a felvásároló vállalatok az adott termék beltartalmi értékei szerint állapítják meg az árat.

Ezzel párhuzamosan a vásárlók is tudják, milyen a jó paradicsom: jellemzően a minél pirosabb darabokat válogatjuk, amik éppen egészséges voltuk, magas likopin-tartalmuk miatt ilyen szép pirosak!

  1. A feldolgozás

A jó alapanyag azonban nem záloga a jó, egészséges paradicsom-sűrítményeknek, ketchupoknak; a gyártás során számos adalékanyag kerülhet a növény mellé, például ízfokozók vagy tartósítószerek formájában. Ugyanakkor a modern technológia már lehetővé teszi, hogy kemikáliák helyett más módszerekkel, például hőkezeléssel tartósítsák a gyárak termékeiket. Egy jól felkészült gyárban nagyjából két hónap alatt képesek az egy évben megtermelt paradicsommennyiséget sűrítménnyé alakítani, ami tartósítószer nélkül is két évig fogyasztható, vagy igény szerint átalakítható ketchuppá. Éppen ezért fontos, hogy vásárláskor megnézzük a kínált termék összetevőlistáját: minél rövidebb, annál jobb!

Az Univernél például így néz ki egy paradicsom útja a termőföldtől asztalunkig:

  1. A tudatos választás

A 21. században szinte minimum követelmény, hogy egy gyár üzemeltetése legyen tudatos, fenntartható módszerekkel dolgozzanak, figyelemmel legyenek a szűkebb és tágabb környezetükre. Megjelenhet ez a szemlélet a munka bármely folyamatában: a hazai termékválasztástól a környezettudatos, kevés vizet igénylő gépi feldolgozáson át munkavállalók segítéséig akármiben.

És a fogyasztón, a vásárlón is sok múlik. Amikor választunk valamit, nemcsak egy termék mellett döntünk, hanem egy egész elkészítési mód, képviselt eszme mellett – ezért is érdemes megismerni, ki hogyan készíti el az ételt, amit aztán magunkhoz veszünk.

A cikket az Univer támogatta.

 

 

 

Már követem az oldalt

X