Időskori rémtörténetek, amik meggyőznek: sosincs késő száraz novembert tartani!

Tragikus történet Lajos bácsié, aki 70 éves korában, teljesen váratlanul vesztette el feleségét. Képtelen volt ezt feldolgozni, és sajnos a családjában sem segítették a gyászmunkát: két felnőtt fia már a saját életét élte.

A bácsi idővel egyre rosszabb állapotban volt: éjjel 2 körül aludt el, és már reggel 6-kor felriadt. Alvási nehézségeire javasolta az egyik barátja a vörösbort, amiből eleinte csak 2-3 decit ivott meg lefekvés előtt, aztán már az ebédnél is érezte, hogy jólesik neki a bor, s utána kellemes lazulást érzett 1-2 óráig, néha még el is bóbiskolt. Pár hónap múlva már azt érezte, reggel is innia kell, s lassan kialakult az a szokása, hogy 3-4 óránként megiszik egy nagy pohár vörösbort, ami így már napi 1-1,5 litert jelentett. Az alkoholizmusra nem is gondolt, valószínűleg akkor sem, amikor egyik délben, a második pohár után fel akart menni a felső szintre tévét nézni, de az alkohol okozta egyensúlyzavarban megcsúszott a lépcsőn, és beverte a fejét. A szomszédoknak, akik a történetet mesélték nekem, másnap lett gyanús, hogy nem látják a minden délután üvegekkel teli szatyorral járó bácsit, s értesítették a fiúkat, akik hiába jöttek meg egy órán belül, már nem tudtak édesapjukon segíteni.

Lajos bácsi lelki- és alvásproblémái miatt kezdett inni, ugyanilyen esetekben sokan a nyugtatókhoz vagy a stresszoldókhoz fordulnak idősebb és fiatalabb korban. Ezeknél a gyógyszereknél nem véletlenül szerepel a leírásokban, hogy tilos alkoholt fogyasztani rájuk, mert ez akár halálhoz is vezethet. Egy kispesti szenior diákom mesélte el, hogy idősebb testvére, Géza, hatvanéves korától rendszeresen Xanaxot szedett, szorongásai csökkentésére, s hiába mondta neki az orvos, hogy tartózkodjon az alkoholfogyasztástól, ha úgy hozta a kedve, vagy éppen volt egy családi ünnep, szívesen megivott egy-két pohár bort, hiszen – ahogy mondta – „ez úgyse fog ártani”. Egy ilyen családi ünnep után, amikor Géza több részletben, összesen 8 deci bort ivott meg, reggel már nem jött le reggelizni. A kihívott mentők azt állapították meg, hogy éjszaka, valószínűleg a gyógyszer és az alkohol kombinációjának hatására légzése megállt.

Sándor nyugdíj előtt kamionos volt, s ahogy unokáinak rendszeresen mesélte, „ő minden állapotban tudott és tud vezetni”. Egyáltalán nem érdekelte, hogy egy csepp alkoholt sem szabad fogyasztani, ha az ember autóba vagy motorra ül, rendszeresen kapatosan vagy részegen hajtott ki az utakra. Nem tagadta, hogy alkoholista, de mindig azt mondta: vigyáz magára. Egyszer furcsa kiütések jelentek meg a karján és a csuklóján, s a bőrgyógyász antihisztaminos gyógyszert írt fel neki az allergia ellen. Többször elmondták neki: az anitihisztamin és az alkohol közösen fogyasztva fokozza az álmosságot, nem törődött ezzel sem. Egyik este beült az autójába, hogy elugorjon a plázába bevásárolni. Nem ért el odáig, mert elaludt a volánnál, s az árokba behajtva autója úgy borult fel, hogy azonnal meghalt.

Egy csepeli diákom mesélte, hogy alkoholbeteg rokona pár éve úgy halt meg, hogy rendszeresen dohányzott a lakásban elalvás előtt, s mivel az utolsó éjszakáján egy egész üveg brandy-t ivott, elfeledkezett arról, hogy egy égő cigarettát hagyott az asztal szélén, ami begyújtotta a terítőt, majd a lakást. Ő – bár a tűzoltók hamar megérkeztek – olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba belehalt a fájdalmakba.  

És bár a cikkben férfiak eseteit listáztam, a nők sem kivételek.

A két nem más okból kezdhet inni idős korában:

a férfiaknál szerepet játszik a szexuális szokások megváltozása, a munkaerőpiacról való kiszorulás és az, ha nem érzik magukat hasznosnak. Az alkoholfogyasztás minden esetben egy pótcselekvés. A nők esetében éppen az vezethet túlzott italozáshoz, amit jellemzően titokban művelnek, hogy a család, a környezet túlzottan igénybe veszi őket, ők pedig nem mernek nemet mondani a sokszor fárasztó feladatokra. Ugyanakkor a szexualitás visszaszorulása az ő esetükben is más örömforrások felfedezését hozhatja, például az italhoz kapcsolódó bódulatot. Ugyanakkor nemtől függetlenül az időseket az alkohol felé terelheti a magány és a depresszió érzése. 

Mit mutat mindez? Egyrészt azt, hogy tilos az alkoholfogyasztás akkor, ha olyan gyógyszereket szedünk, amelyekkel kombinálva az ital károsíthat bennünket. Másrészt azt is, hogy az alkalomszerű italfogyasztáson túl a napi rendszerességű ivás hamar elvezethet az időskori alkoholfüggőséghez, amikor már az illető nem képes alkohol nélkül fenntartani magát, s kiegyensúlyozott lelkiállapotát.

Ezzel pedig nemcsak önmagunkat, hanem a minket szerető környezetet is veszélyeztetjük. Gondoljunk erre, amikor a problémáink megoldását keresve a szakemberek vagy a szerető családunk helyett az alkoholhoz fordulnánk!