Ha tudjuk, mi a HPV és mi NEM az, a megbélyegzés helyét átveheti a megértés

Mi is az a HPV?

Sokak fejében azonnal a méhnyakrák jelenik meg, amikor a HPV-re, vagyis a humán papilloma vírusra gondolnak. Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazásában ez egy kisméretű, burok nélküli vírus, ami a bőrt vagy a nyálkahártyát fertőzi meg és ott okoz különféle elváltozásokat. Az együtt járás valóban megvan, de szerencsére a HPV-fertőzöttség csak nagyon kis százalékban okoz méhnyakrákot – ugyanakkor a méhnyakrák hátterében 99 százalékban HPV-vírus áll. Vagyis önmagában az, hogy valaki HPV-pozitív, még nem jelenti, hogy rákos, de az biztos, hogy hatással van az életére.

A vírus képes akár évekig is jelen lenni a szervezetben anélkül, hogy elváltozást okozna, a WHO szerint azoknál a nőknél, akik normál, egészséges immunrendszerrel rendelkeznek, 15-20 év kell, hogy a HPV-fertőzöttségből méhnyakrák alakuljon ki. Sőt, az is lehet, hogy egyáltalán, soha nem is okoz gondot, mert a szervezet saját erejéből legyűri azt, sokszor úgy, hogy nem is tudunk róla.

Sajnos azt, pontosan mitől függ, hogy egyesek képesek legyőzni a HPV-t, mások pedig megbetegszenek tőle, egyelőre nem lehet tudni. HPV-vírust akár többször is el lehet kapni, mert a természetes fertőzöttség által nem alakul ki védettség, így sajnos, aki már egyszer átesett rajta sem nyugodhat meg teljesen.

A HPV jelenlétének felismerést nehezíti, hogy a legtöbb esetben nem jár tünettel, vagy csak némi hüvelyi folyás, esetleg fájdalmas szexuális együttlét jelzi, amit könnyen indokolnak mással. Ha pedig nem tudunk a fertőzöttségünkről, akarva-akaratlanul tovább is adhatjuk másnak, márcsak azért is, mert az óvszer sem véd teljesen, elég a nemi szervek kézzel való érintése ahhoz, hogy átvigyük egymásra a fertőzést.

HPV és HPV között is van különbség

A HPV-vírus mindenütt jelen van, egyes tanulmányok szerint az emberek 85 százaléka megfertőződik vele az élete során legalább egyszer. De nem mindegy, hogy melyik típusával. Merthogy van neki több mint száz. Ezek egy része „magas kockázatú”, míg a többi „alacsony kockázatú” besorolást visel aszerint, hogy mennyire veszélyeztetnek rák kialakulásával, ha hosszú időn át az emberi szervezetben maradnak. Míg az „alacsony kockázatú” változatok inkább jóindulatú elváltozást okoznak (például nemi szervi szemölcsöt), addig a „magas kockázatúak” felelnek a méhnyakrák kialakulásáért.

Az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatása szerint több mint 100 féle HPV-vírus van, amit már a kutatások során felismert a tudomány, és ezek közül legalább 13 daganatot is okozhat. A legveszélyesebb a 16-os és a 18-as számozást viselő változatok, a szervezet legfrissebb tájékoztatója szerint 50 százalékban ez a két típus okozza a méhnyakrákos megbetegedést, más leírások szerint akár 70 százalékában is ezek felelősek a betegség kialakulásáért.

A 2020-as számadatok szerint nagyjából 604 000 új méhnyakrákos esetet azonosítottak világszerte és 342 000-an hunytak el a betegség következtében. A HPV-szűrés nem része a rutinvizsgálatoknak, ugyanakkor kulcsfontosságú lenne a megelőzés szempontjából.

Amit a HPV-szűrésről tudni kell

A HPV-szűrés nem azonos az évenkénti nőgyógyászati vizsgálattal, amit sokan „rákszűrésként” emlegetnek. A Máglyavirág Alapítvány HPV-tesztelésről szóló útmutatója szerint utóbbi esetben azt nézik, van-e elváltozás, ami akár szemmel látható, akár a mintavétel alapján kimutatható. Ez önmagában nem jelenti, hogy pozitív eredmény alapján egyértelműen rákot diagnosztizálnak, de ha bármilyen eltérés van, további kivizsgálás válik szükségessé. A HPV-szűrés ezzel szemben azt nézi, hogy a méhnyakban van-e humán papilloma vírus. Ez sem a rákot mutatja, hanem magát a pozitivitást nézi. Egyes tesztek képesek arra, hogy minden variánst azonosítsanak, míg mások inkább a leggyakoribb, legveszélyesebb típusokat mutatják ki. A HPV-szűrés során kapott laborleletből arra kapunk információt, hogy fennáll-e fertőzöttség vagy sem, és ha igen, akkor mely típus(ok) találhatóak meg a szervezetünkben.

Ezzel szemben a citológiai vizsgálaton, vagyis a méhnyakrák-szűrésen legtöbbször emlegetett mozaikszó a CIN, amit különböző számozással láthatunk aszerint, hogy milyen mértékű az elváltozás. A CIN a cervikális intraepiteliális neoplázia szó rövidítése, és azokra a kóros sejtelváltozásokra utal, amik a méhnyakban megtalálhatók a HPV-fertőzöttség hatására. A CIN1 a legenyhébb fokozat, ami általában spontán, külső beavatkozás nélkül gyógyul, míg a CIN3 már biztosan kezelést igényel, mert a méhnyakrák megelőző állapotát jelenti.

Férfiak és a HPV

Bár a köznyelv főleg a nők betegségeként és a méhnyakrák okaként tartja számon a HPV-vírust, a számok azt mutatják, hogy a daganatos megbetegedések 30 százalékában a férfiak érintettek. Ráadásul, ha nem is betegszenek meg, a vírus terjedésében egészen biztosan részt vesznek. Épp ahogy a nőknél, náluk is akár évekig is lappanghat a vírus, míg esetleg valamilyen tünetben megmutatja magát.

Az „alacsony kockázatú” típus legtöbbször itt is szemölcsök formájában jelentkezik, például a nemi szervek környékén, esetleg a szájüregben. Ezek igazán kellemetlenek tudnak lenni, de szerencsére legtöbbször nem fájnak és kezelhetők.

Ugyanígy azonban a „magas kockázatú” HPV-típusok mentén kialakulhatnak daganatok is, főleg a középgaratban, a hímvesszőn és a végbélnyílás környékén. Hogy kialakul-e, azt nem lehet megjósolni, sajnos a tudomány mai állása szerint esetükben sem ismert, hogy ez mitől függ. Egyes tanulmányok szerint a legyengült immunrendszer (akár valamilyen egyéb betegség miatt) és az anális együttlétek fokozottabb kockázatot jelenthetnek.

A leghasznosabb segítség: a megelőzés

A jó hír, hogy a vírus ellen 2006 óta létezik védőoltás, ami ráadásul az általános iskola hetedik évfolyamára járó lányoknak ingyenesen elérhető, sőt az elmúlt években már a fiúk számára is létezik az ingyenes oltási lehetőség. Azért ilyen korán, mert a vizsgálatok szerint akkor a leghatékonyabb az oltás védőfunkciója, ha még nem él aktív szexuális életet az oltandó. De nemcsak nekik ajánlott, az orvosok és tudósok szerint bármely életkorban érdemes beadatni, sőt akár akkor is, ha már van egy kimutatott HPV-pozitivitás. A védőoltás – bár fizetős módon, de – férfiak számára is elérhető, és ajánlott is.

Bár az oltás nem véd a HPV összes variánsa ellen, nagymértékben csökkenti a későbbi betegség kockázatát.

A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az oltás mind a lányok-nők, mind a férfiak esetében hatékonyan segíti a megelőzést. Úgy tűnik, minél korábbi életkorban (lehetőleg tehát a 7. évfolyamon) kapják meg az oltást, annál hatékonyabb védelmet nyújt, nemcsak a rákos megbetegedés, de a kisebb mértékű kellemetlenséggel járó szemölcsök ellen is.

A megelőzésben fontos szerepe van az óvszerhasználatnak is, de az nem hoz teljes értékű védelmet.

A szűrővizsgálatoknak pedig szintén óriási jelentősége van: a méhnyakrák-szűrés évente ajánlott, és 30 éves kor felett a rendszeres HPV-szűrést is javasolják. Sajnálatos módon a vizsgálat önköltséges. A HPV által okozott betegségek nagy részét megelőzhetjük védőoltással, ugyanakkor a védőoltás nem helyettesíti a nőgyógyászati szűrővizsgálatot. A méhnyakrák elleni hatékony védekezést a védőoltás és a szűrés együttes alkalmazása jelenti.

A HPV-hatásai

A HPV-pozitivitásnak egyértelműen hatása van az élet egyéb területére is, nemcsak az egészségi állapotra. Még ha nincsenek is tünetek, vagy vannak, de azok jóindulatúak, akkor is sokféle nehézségekkel kell szembenézni. Egyrészt ott a stigma, ami nagyon gyakran a tudatlanságból táplálkozik, és óvatosságra int másokat az érintettel szemben.

Aztán ott vannak a kellemetlen vizsgálati és kezelési módszerek: a hónapokon át tartó hüvelygél-használat, a gyakori nőgyógyász-látogatás, a vitaminok tömkelege.

Nem is beszélve a pszichés terhelésről, az aggodalomról, a félelemtől, hogy vajon okoz-e majd rákot, az állandó reménykedésről, a fokozott önmonitorozásról, ami elveheti minden mástól is az időt. És nem hagyja érintetlenül a párkapcsolatokat sem, hiszen nem maradhat titok, de sokszor nagy terhet ró az érintettre már önmagában a beszélgetés is, amelyben elmondja azt a másiknak. 

Ezért is lenne fontos, hogy mind tudjuk, pontosan mi a HPV, és mi minden nem az, amire rásütik. Nem a könnyűvérű nők betegsége és nem is egy halálos kórság. Csak valami, amire oda kellene figyelnünk, sokkal jobban: egészségeseknek, betegeknek, nőknek, férfiaknak – mindenkinek. 

A tájékozottság életet menthet! A cikk megjelenését az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete támogatta. Az innováció érték. Az új gyógyszer új esély.