Egészség

Ha elhízol, az agyad is rosszabbul működik

Kutatások bizonyítják: az elhízás hatására csökken a kézügyességünk, lassabban gondolkodunk, és a legfrissebb kutatások értelmében az is lehet, hogy közelebb kerülünk a demenciához.

A világ legnagyobb nyugdíjas szervezete, a 38 millió tagot számláló, amerikai AARP hivatalos honlapján június 6-án kiváló összefoglaló cikket tettek közzé arról, hogy a túlsúly nemcsak a mozgást és a vérkeringést veszélyezteti, hanem az agyműködésre is negatív hatást gyakorol. Rávilágítottak: mindenkinek érdemes megfontoltabban táplálkoznia, és egy saját mozgásprogramot kialakítania. 

A cikk kiemeli, hogy 2020-ban az Egyesült Államokban egy nagymintájú, 17.721 felnőttet érintő SPECT-vizsgálatsorozatot (vagyis pontos képet adó PET-vizsgálatot) végeztek, amelyből egyértelműen kiderült: minél nagyobb súlyfelesleggel él egy illető, az agyi perfúzió, vagyis áramlás annál gyengébb nála. Ez tudományos eredmények szerint alapja lehet többek között a különféle demencia-betegségeknek is. 

Egy másik, MR-vizsgálatokkal végzett amerikai kutatás egyértelműen igazolta, hogy a túlsúlyos emberek agytérfogata átlagosan négy százalékkal kisebb volt a velük egyidős, normál súlyú embereknél. Ugyanitt megállapították: a túlsúlyos emberek agya átlagosan nyolc évvel idősebbnek mutatkozott, mint az egészségügyi tekintetben normális testsúlyúaké. (Megjegyzendő, hogy már 2010-ben végeztek hasonló kutatásokat Amerikában, s ezekben még radikálisabb különbségek jöttek ki: az agy átlagos életkora például 16 év különbséget mutatott az első vizsgálatokban.)

Mára bizonyított: a kóros elhízás együtt jár a csökkenő koncentrálóképességgel, az új jelenségek és összefüggések feldolgozási képességének rosszabbodásával és a finommotorikus képességeink (magyarán: kézügyességünk) romlásával is.

Ezeket az összefüggéseket látva nem kérdés, hogy magas BMI-index esetén csökkenteni kell a testsúlyunkat. Ehhez a legtöbb esetben nem valamilyen speciális diétára van szükség, hanem tudatos és egészséges táplálkozásra, illetve életkorunkhoz és szervezetünk állapotához illő testmozgásra. A szakértők nagy része a mediterrán diétát javasolja, a WHO 2020-as ajánlása pedig átlagosan heti 150-300 percnyi, közepes intenzitású fizikai aktivitást vagy 75-150 perc erős intenzitású mozgást ír elő a 18-64 év közötti korosztálynak. Amennyiben képesek vagyunk arra, hogy egy pár kilótól pár hónap alatt megszabaduljunk, máris érezhetjük a pozitív hatásokat, például fáradékonyságunk csökkenését.

Súlyosabb túlsúlyosság esetében a hozzáértők nem egyszer testsúlycsökkentő gyógyszereket írnak fel. Itt is nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezeket csak szakorvos adhatja nekünk, és csak akkora mennyiségben vehetjük be a szereket, amennyit előírnak. A világban éppen egy ijesztő „Ozempic-forradalom” zajlik: tonnaszámra fogyasztják testsúlycsökkentési céllal az emberek ezt a cukorgyógyszert, miközben rengeteg káros mellékhatása (pl. hasnyálmirigy-gyulladás) lehet. Ugyanígy ellentmondásos a helyzet az ún. bariátriai műtétekkel, ugyanis a testsúly műtéti csökkentése után sokan azt gondolják, hogy bármit ehetnek, s így pár év alatt visszaeszik magukra a kilókat, amiktől megszabadultak.

Érdemes megjegyezni: az agyi vérkeringést súlyosan rontó elhízás ellen nem egy-egy „módszer”, hanem az életmódváltás lehet megoldás. Ebben az életmódváltásban a kevesebb és egészségesebb étel és a rendszeres mozgás egyaránt helyet kell hogy kapjon.

Ajánljuk még:

Álmokat kergető külföldre költözés: ha a felkészüléssel spórolunk, a problémáinkat szaporítjuk

Napjainkban rengeteg család költözik el más országokba egy jobb élet reményében, akár financiális, akár morális okokból. Tanár-coachként számtalan olyan szép, sikeres történetnek lehetek tanúja, kísérője, amelyben a kiköltöző családok megtalálják számításaikat, beilleszkednek az adott országba és megfelelő nyelvtudással boldog és teljes életet tudnak élni. De ez az út általában nem olyan zökkenőmentes, amilyennek képzeljük.

 

Már követem az oldalt

X