A világ legnagyobb nyugdíjas szervezete, a 38 millió tagot számláló, amerikai AARP hivatalos honlapján június 6-án kiváló összefoglaló cikket tettek közzé arról, hogy a túlsúly nemcsak a mozgást és a vérkeringést veszélyezteti, hanem az agyműködésre is negatív hatást gyakorol. Rávilágítottak: mindenkinek érdemes megfontoltabban táplálkoznia, és egy saját mozgásprogramot kialakítania.
A cikk kiemeli, hogy 2020-ban az Egyesült Államokban egy nagymintájú, 17.721 felnőttet érintő SPECT-vizsgálatsorozatot (vagyis pontos képet adó PET-vizsgálatot) végeztek, amelyből egyértelműen kiderült: minél nagyobb súlyfelesleggel él egy illető, az agyi perfúzió, vagyis áramlás annál gyengébb nála. Ez tudományos eredmények szerint alapja lehet többek között a különféle demencia-betegségeknek is.
Egy másik, MR-vizsgálatokkal végzett amerikai kutatás egyértelműen igazolta, hogy a túlsúlyos emberek agytérfogata átlagosan négy százalékkal kisebb volt a velük egyidős, normál súlyú embereknél. Ugyanitt megállapították: a túlsúlyos emberek agya átlagosan nyolc évvel idősebbnek mutatkozott, mint az egészségügyi tekintetben normális testsúlyúaké. (Megjegyzendő, hogy már 2010-ben végeztek hasonló kutatásokat Amerikában, s ezekben még radikálisabb különbségek jöttek ki: az agy átlagos életkora például 16 év különbséget mutatott az első vizsgálatokban.)
Mára bizonyított: a kóros elhízás együtt jár a csökkenő koncentrálóképességgel, az új jelenségek és összefüggések feldolgozási képességének rosszabbodásával és a finommotorikus képességeink (magyarán: kézügyességünk) romlásával is.
Ezeket az összefüggéseket látva nem kérdés, hogy magas BMI-index esetén csökkenteni kell a testsúlyunkat. Ehhez a legtöbb esetben nem valamilyen speciális diétára van szükség, hanem tudatos és egészséges táplálkozásra, illetve életkorunkhoz és szervezetünk állapotához illő testmozgásra. A szakértők nagy része a mediterrán diétát javasolja, a WHO 2020-as ajánlása pedig átlagosan heti 150-300 percnyi, közepes intenzitású fizikai aktivitást vagy 75-150 perc erős intenzitású mozgást ír elő a 18-64 év közötti korosztálynak. Amennyiben képesek vagyunk arra, hogy egy pár kilótól pár hónap alatt megszabaduljunk, máris érezhetjük a pozitív hatásokat, például fáradékonyságunk csökkenését.
Súlyosabb túlsúlyosság esetében a hozzáértők nem egyszer testsúlycsökkentő gyógyszereket írnak fel. Itt is nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezeket csak szakorvos adhatja nekünk, és csak akkora mennyiségben vehetjük be a szereket, amennyit előírnak. A világban éppen egy ijesztő „Ozempic-forradalom” zajlik: tonnaszámra fogyasztják testsúlycsökkentési céllal az emberek ezt a cukorgyógyszert, miközben rengeteg káros mellékhatása (pl. hasnyálmirigy-gyulladás) lehet. Ugyanígy ellentmondásos a helyzet az ún. bariátriai műtétekkel, ugyanis a testsúly műtéti csökkentése után sokan azt gondolják, hogy bármit ehetnek, s így pár év alatt visszaeszik magukra a kilókat, amiktől megszabadultak.
Érdemes megjegyezni: az agyi vérkeringést súlyosan rontó elhízás ellen nem egy-egy „módszer”, hanem az életmódváltás lehet megoldás. Ebben az életmódváltásban a kevesebb és egészségesebb étel és a rendszeres mozgás egyaránt helyet kell hogy kapjon.
Ajánljuk még:
Megjavítom az agyam! – A neurofeedback módszerével közeledek egy kiegyensúlyozottabb élethez
A pozitív fegyelmezés meg az ADHD, az autizmus és a szenzorosság – interjú Füstös Móni szülőoktatóval
„A kutya híd ember és ember között” – az állatasszisztált terápia gyerekek ezreinek segít
