Egészség

Ezt csak együtt tudjuk megoldani – interjú a koronavírusról a WHO magyarországi vezetőjével

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénteken életbe léptette a világméretű egészségügyi vészhelyzetet a kínai Vuhanból elindult, már Európában is megjelent koronavírus terjedése miatt. A vészhelyzet jelentéséről, a lehetséges magyarországi intézkedésekről és a vírus elleni védekezésről Dr. Ledia Lazerivel, a WHO magyarországi irodájának vezetőjével beszélgettünk.

Össze tudná foglalni, mit jelent pontosan a kihirdetett vészhelyzet? Milyen ajánlásokat tesz majd a szervezet az érintett országoknak?

Fontos, hogy a WHO ajánlásai a járványhelyzet miatt ideiglenesek. A következő három hónapban folyamatosan felül fogjuk vizsgálni, hogy valóban vészhelyzetről beszélhetünk-e még, és utána eldöntjük, visszavonhatjuk-e már, vagy még érvényben tartjuk.

A javaslataink nem kötelező érvényűek, de gyakorlati és politikai jelentőségük is van,

mert lehet köztük ajánlás utazási és kereskedelmi  korlátozások vagy karantén bevezetésére, de vonatkozhatnak szűrésre vagy a fertőzöttek kezelésére is. Ezen kívül globális sztenderdeket is felállíthatunk azokon a területeken, ahol megjelent a fertőzés.

A WHO ezen kívül felelősségre is vonhatja azokat az országokat, amik ok nélkül keményebben lépnek fel annál, mint amit ez a globális sztenderd javasol. Ez azért fontos, mert biztosnak kell lennünk abban, hogy

minden intézkedés tényeken, bizonyítékokon alapul, és nem érzelmi okok vezettek hozzá.

Nem lehet az emberek egészségét megvédeni úgy, hogy alábecsüljük a veszélyt, de ugyanúgy hiba az is, ha a reakcióink eltúlzottak. Az ajánlásainkkal szeretnénk erősíteni az érintett országok közötti együttműködést is – mindenkinek meg kell értenie, hogy ezt a problémát csak együtt tudjuk megoldani.

Többen kritizálták a WHO-t, amiért csak most hirdette ki a globális vészhelyzetet. Miért vártak egészen mostanáig?

Tudjuk, hogy sokan így gondolják, későinek tartották a kihirdetést, de a WHO egy olyan szervezet, ami tudományos alapokon működik. Csak akkor teszünk bármilyen lépést, ha elég bizonyíték támasztja alá, hogy ez a helyes döntés. Vannak bizonyos kritériumok, amik szükségesek a világméretű vészhelyzet kihirdetéséhez, és egészen mostanáig nem volt bizonyíték arra, hogy Kínán kívül emberről emberre terjedhetett a fertőzés.

Ahogy bebizonyosodott, hogy a vírus valóban nemzetközi veszélyt jelent, kihirdettük a vészhelyzetet.

Még egyszer ki kell emelnem: a szervezet ajánlásainak nem lehet semmi köze sem érzelmekhez, sem félelmekhez, itt egy tényeken alapuló döntést kellett hozni.

Ezzel együtt fontos kiemelni, hogy a jelenlegi helyzetben a WHO nem javasol semmilyen utazási vagy kereskedelemmel kapcsolatos korlátozást. Ezek nem hogy segítenék, de még hátráltathatják is a vírus elleni küzdelmet, mert megnehezítenék az abban résztvevő személyek és eszközök mozgását.

A magyar szervekkel egyeztettek már az üggyel kapcsolatban? Ha igen, akkor hogyan készül Magyarország a járvány elleni küzdelemre?

Természetesen egyeztettünk. A magyarországi felelős szerv ebben az esetben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és azon belül is az Egészségügyért Felelős Államtitkárság. A minisztérium a Nemzeti Népegészségügyi Központon keresztül foglalkozik a problémával, az NNK pedig napi kapcsolatban van a WHO-val, egyébként akkor is, amikor nem áll fenn a mostanihoz hasonló helyzet.

El kell mondanom, hogy

Magyarország kiváló járványügyi szűrő- és jelzőrendszerrel rendelkezik,

ezért egy lehetséges koronavírus-járvány esetén is minden adott ahhoz, hogy időben felismerjék a veszélyt, és reagálni is tudjanak rá. Ebben a pillanatban szerencsére csak szűrésről van szó, hiszen Magyarországon eddig nem jelent meg a vírus, de az illetékesek minden eszközt mozgósítanak, amire a védekezéshez szükség lehet. Természetesen a jelenlegi helyzetben szükséges eszközökről beszélek, hiszen még egyszer hangsúlyozom,

nem szabad spekulációkba bocsátkoznunk és túlzásokba esnünk a vírus terjedésével kapcsolatban.

A globális vészhelyzet kihirdetésének napján Oroszország lezárta a kínai határát, az olasz kormány pedig leállította a Kínába induló és az onnan érező repülőjáratokat. Véleménye szerint fel kell készülni hasonló intézkedésekre Magyarországon is, vagy a fenti intézkedések is inkább eltúlzott reakciónak tekinthetők?

Ezt nem lehet előre megmondani, de amint mondtam, a WHO ajánlásai egyelőre nem tartalmaznak utazási vagy kereskedelmi korlátozásokat. Ha pedig Kína, vagy egy másik érintett ország úgy dönt, hogy ilyen korlátozásokat vezet be, például nem enged be bizonyos országokból érkező személyeket vagy árukat, esetleg nem engedi ki őket a saját területéről, akkor a nemzetközi egészségügyi egyezményeknek megfelelően 48 órán belül indoklást kell benyújtania a WHO-hoz, ebben pedig el kell magyarázniuk, miért vezették be a korlátozásokat. Ha ezt nem teszik meg, mindenképpen figyelmeztetni fogjuk őket.

A kormányok és egészségügyi szervezetek által hozott intézkedések után beszéljünk arról, hogy miként készülhet fel a vírus elleni védekezésre az átlagember. Kell hoznunk speciális óvintézkedéseket? Kerüljük az érintkezést bizonyos emberekkel? Esetleg viseljünk mi is maszkot az utcán?

Először is nagyon fontos leszögeznem, hogy

a kihirdetett vészhelyzetet semmiképpen sem emberek csoportjaival szemben hirdettük ki.

Mi itt helyzetekről beszélünk, amikben nem árt óvatosnak lennünk, és szeretnénk, ha ez a figyelmeztetés nem vezetne semmilyen diszkriminációhoz. De visszatérve a kérdésre: a koronavírus csak egy azok közül a fertőző betegséget okozó kórokozók közül, amiket világszerte ismerünk. Újnak új, de a terjedési módját és a hatásait már láttuk hasonló kórokozóknál. A terjedését is ugyanúgy lehet megakadályozni, mint a hasonló vírusokét: mossunk gyakran kezet alkoholos fertőtlenítővel (vagy egyszerűen csak szappannal és vízzel), ha pedig tüsszentünk, tegyük azt a könyökhajlatunkba a kezünk helyett, de utána mossunk azonnal kezet is. Ha lehet, ne menjünk olyan emberek közelébe, akiknek láza van és köhögnek, ha pedig olyasvalakivel találkozunk, akinél megjelentek ezek a tünetek, irányítsuk őket minél hamarabb orvoshoz. Fontos az is, hogy próbáljuk meg kerülni a nyers és nem hőkezelt állati eredetű termékek fogyasztását is. Magyarul csak tegyük meg azokat az óvintézkedéseket, amiket egy szokásos influenzajárvány esetén is megtennénk.

Ajánljuk még:

Manuka, a mézek királynője

Elsőre csak annyi tűnik fel, hogy szinte aranyárban mérik: egy kilogrammja akár százezer forint is lehet, és még így sem a legdrágább helyeken keresgéltünk. Egykor nem volt értékesebb egy csokor növénynél, ám amikor gyógyerejének legendái szárnyra kaptak, hirtelen luxuscikk vált belőle. Minek köszönheti megbecsültségét, és valóban tud-e annyit, amennyiért kínálják? A manukaméz varázserejéről….