Ezeréves egészségtipp, ami ma is tartja magát: a csíra titkai

Mi mindenre jó?

A búzacsíra nagy mennyiségben tartalmaz omega-3 zsírsavakat, ezáltal enyhíti a gyulladásokat, és csökkenti a vérben a káros LDL koleszterinszintjét. Kutatások szerint a benne található endogén fitoszteroloknak köszönhetően a búzacsíra akár 43 százalékkal csökkentheti a koleszterin felszívódását, az alacsonyabb koleszterinszint pedig hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az érelmeszesedés, valamint a szívinfarktus megelőzéséhez. 

Óvja az artériák és a vénák egészségét, optimalizálja a vérkeringést. A benne található B-vitaminok segítik az elfogyasztott tápanyagok energiává alakulását, a niacin, a tiamin és a folsav a szív, illetve az érrendszer egészségére vigyáz, a folsav pedig meghatározó szerepet játszik a cukorbetegség és a magzati rendellenességek megelőzésében. A búzacsíra fokozza az anyagcserét, helyreállíthatja a májfunkciókat, gyorsíthatja a toxinok kiürülését, ezáltal hatékonyan támogathatja a szervezet természetes méregtelenítő folyamatait. Ezt tovább fokozza magas rosttartalma is, a rostok ugyanis a koleszterinszint szabályozásán kívül fokozzák a bélmozgást és megszüntetik a székrekedést is.

A csíráztatott búza oldja az izomgörcsöket, felveszi a harcot a stressz ellen, és vastartalma révén növeli a vérben az oxigén mennyiségét. Bővelkedik fehérjékben, a csonterősítést támogató foszforban és kalciumban, a sebgyógyulást elősegítő cinkben illetve a vérnyomást optimalizáló káliumban. Gazdag E-vitaminban, kiegyensúlyozza a hormonháztartás működését, emellett nyugtatja az idegrendszert és javítja a memóriát is. Antioxidánsai a kutatások szerint akadályozzák a rákos sejtek szaporodását, megkötik a szabad gyököket, és lassítják az öregedést. 

Egy magyar kutató hívta fel a figyelmet a fermentált búzacsíra tumorellenes hatására is. Bencze Gyula és munkatársai James D. Watson Nobel-díjas biokémikus közreműködésével előállítottak egy szuperkoncentrált fermentált búzacsíra-kivonatot. A Cold Spring Harbor Laboratóriumban végzett kutatás során eltávolították a kivonatból a tumorellenes hatás szempontjából lényegtelen ballasztanyagokat, így az eredeti koncentrátum csupán néhány százalékát kitevő, szájon át könnyen fogyasztható hatóanyaghoz jutottak. 

Mitől más a csíra, mint a sima búza?

A csíráztatás során megsokszorozódnak a búzamagban levő vitaminok és ásványi anyagok, és olyan éltető energiák keletkeznek, amelyekkel maga a száraz mag nem rendelkezik – így gondoskodik a mag arról, hogy a fejlődésnek induló növényt a lehető legtöbb tápanyaggal lássa el. A meginduló életben olyan sokoldalú és harmonikus anyagösszetétel keletkezik, ami elősegíti az élettanilag fontos elemek optimális felszívódását a szervezetünkben. Az aktiválódó enzimek hatására, a szervezetünk számára könnyen hasznosítható összetétel alakul ki, optimalizálódik az ásványi anyag-, szénhidrát-, esszenciális aminosav- és zsírösszetétel. 

A búzacsíra elkészítése

Ha a legegyszerűbb módot keressük, akkor készen is megvásárolhatjuk, és már kifejezetten ellenőrzött, biocsírákat is elérhetünk a boltok polcain. Én mégis azt javaslom, hogy ismerjük meg, de legalábbis próbáljuk ki az otthoni csíráztatás élményét, mert nemcsak jó program, de rendkívül szívet melengető is, ahogy a gondoskodásunknak köszönhetően új élet indul útjára.

Fontos, hogy csak kiváló minőségű, ellenőrzött forrásból származó magokat használjunk az otthoni csíráztatáshoz. Csíráztatás előtt válogassuk ki a hibás, sérült, törött szemeket, az egészséges magokat pedig alaposan öblítsük le. A biobúzamagokat néhány órára áztassuk be, majd tegyük egy üvegbe, öntsük fel vízzel és fedjük le gézlappal. Amikor már jól megszívták magukat, öntsük ki a felesleges vizet a gézlapon keresztül. Állítsuk az üvegeket világos, meleg, de közvetlen napsütéstől mentes helyre (18-21 C˚). Csíráztatni sötétben is lehet, ezek a csírák több B2-vitamint tartalmaznak, színük azonban fehér marad.  A világosban csíráztatott magvak magasabb C-vitamin és klorofill tartalommal rendelkeznek.

Naponta 2-3 alkalommal kézmeleg vízzel öblítsük át a magokat, így biztosítani tudjuk számukra a szükséges nedvességet, és nem is penészesednek. További vízben állásra, áztatásra már nem lesz szükség. Két-három nap elteltével megjelennek az első kis hajtások. Az öblítést folytassuk addig, amíg a csírák el nem érik a kívánt nagyságot. Az első zöld levélkék megjelenésekor „learathatjuk a termést”, kivehetjük a csírákat az üvegből. A csíráztatás ideje a mag fajtájától és a felhasználás céljától függően változhat. A salátákhoz általában kevésbé rostos, fiatal csírákat használunk, főtt ételekhez viszont a fejlettebb csírák alkalmasabbak.

A csírákat hideg vízzel öblítsük le, és tároljuk hűvös helyen. Hűtőben 1 hétig elállnak. Naponta együnk körülbelül 50 gramm megmosott búzacsírát, a legjobb, ha salátához, joghurthoz adagoljuk. Ha szárítás után ledaráljuk, akár müzlibe, szószokba is tehetjük. Egészen érdekes ínyencségeket is készíthetünk belőle, az egyik személyes kedvencem a búzacsíra pástétom, de a klasszikus csíramálé is fantasztikus – ehhez Borbás Marcsinak van is egy jó receptje.

Arra figyeljünk, hogy glutént tartalmaz, így az erre érzékenyeknél kellemetlen tüneteket okozhat!