Ezeréves egészségtipp, ami ma is tartja magát: a csíra titkai

Egészség

Ezeréves egészségtipp, ami ma is tartja magát: a csíra titkai

Az egyik legrégebben termesztett gabonanövényünk, amelynek ezer arca van. Manapság a legtöbben a liszt és a kenyérsütés során említik, esetleg Luca napján kerül elő varázsereje, de ennél sokkalta többet tud. A búzacsíra egy igazi egészségbomba, ami bővelkedik vitaminokban, fehérjékben, antioxidánsokban, rostokban és ásványi anyagokban is. Kiváló immunerősítő, javítja az emésztést, védi az érrendszert, és állítólag még az öregedést is lassítja.

Mi mindenre jó?

A búzacsíra nagy mennyiségben tartalmaz omega-3 zsírsavakat, ezáltal enyhíti a gyulladásokat, és csökkenti a vérben a káros LDL koleszterinszintjét. Kutatások szerint a benne található endogén fitoszteroloknak köszönhetően a búzacsíra akár 43 százalékkal csökkentheti a koleszterin felszívódását, az alacsonyabb koleszterinszint pedig hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az érelmeszesedés, valamint a szívinfarktus megelőzéséhez. 

Óvja az artériák és a vénák egészségét, optimalizálja a vérkeringést. A benne található B-vitaminok segítik az elfogyasztott tápanyagok energiává alakulását, a niacin, a tiamin és a folsav a szív, illetve az érrendszer egészségére vigyáz, a folsav pedig meghatározó szerepet játszik a cukorbetegség és a magzati rendellenességek megelőzésében. A búzacsíra fokozza az anyagcserét, helyreállíthatja a májfunkciókat, gyorsíthatja a toxinok kiürülését, ezáltal hatékonyan támogathatja a szervezet természetes méregtelenítő folyamatait. Ezt tovább fokozza magas rosttartalma is, a rostok ugyanis a koleszterinszint szabályozásán kívül fokozzák a bélmozgást és megszüntetik a székrekedést is.

A csíráztatott búza oldja az izomgörcsöket, felveszi a harcot a stressz ellen, és vastartalma révén növeli a vérben az oxigén mennyiségét. Bővelkedik fehérjékben, a csonterősítést támogató foszforban és kalciumban, a sebgyógyulást elősegítő cinkben illetve a vérnyomást optimalizáló káliumban. Gazdag E-vitaminban, kiegyensúlyozza a hormonháztartás működését, emellett nyugtatja az idegrendszert és javítja a memóriát is. Antioxidánsai a kutatások szerint akadályozzák a rákos sejtek szaporodását, megkötik a szabad gyököket, és lassítják az öregedést. 

Egy magyar kutató hívta fel a figyelmet a fermentált búzacsíra tumorellenes hatására is. Bencze Gyula és munkatársai James D. Watson Nobel-díjas biokémikus közreműködésével előállítottak egy szuperkoncentrált fermentált búzacsíra-kivonatot. A Cold Spring Harbor Laboratóriumban végzett kutatás során eltávolították a kivonatból a tumorellenes hatás szempontjából lényegtelen ballasztanyagokat, így az eredeti koncentrátum csupán néhány százalékát kitevő, szájon át könnyen fogyasztható hatóanyaghoz jutottak. 

Mitől más a csíra, mint a sima búza?

A csíráztatás során megsokszorozódnak a búzamagban levő vitaminok és ásványi anyagok, és olyan éltető energiák keletkeznek, amelyekkel maga a száraz mag nem rendelkezik – így gondoskodik a mag arról, hogy a fejlődésnek induló növényt a lehető legtöbb tápanyaggal lássa el. A meginduló életben olyan sokoldalú és harmonikus anyagösszetétel keletkezik, ami elősegíti az élettanilag fontos elemek optimális felszívódását a szervezetünkben. Az aktiválódó enzimek hatására, a szervezetünk számára könnyen hasznosítható összetétel alakul ki, optimalizálódik az ásványi anyag-, szénhidrát-, esszenciális aminosav- és zsírösszetétel. 

A búzacsíra elkészítése

Ha a legegyszerűbb módot keressük, akkor készen is megvásárolhatjuk, és már kifejezetten ellenőrzött, biocsírákat is elérhetünk a boltok polcain. Én mégis azt javaslom, hogy ismerjük meg, de legalábbis próbáljuk ki az otthoni csíráztatás élményét, mert nemcsak jó program, de rendkívül szívet melengető is, ahogy a gondoskodásunknak köszönhetően új élet indul útjára.

Fontos, hogy csak kiváló minőségű, ellenőrzött forrásból származó magokat használjunk az otthoni csíráztatáshoz. Csíráztatás előtt válogassuk ki a hibás, sérült, törött szemeket, az egészséges magokat pedig alaposan öblítsük le. A biobúzamagokat néhány órára áztassuk be, majd tegyük egy üvegbe, öntsük fel vízzel és fedjük le gézlappal. Amikor már jól megszívták magukat, öntsük ki a felesleges vizet a gézlapon keresztül. Állítsuk az üvegeket világos, meleg, de közvetlen napsütéstől mentes helyre (18-21 C˚). Csíráztatni sötétben is lehet, ezek a csírák több B2-vitamint tartalmaznak, színük azonban fehér marad.  A világosban csíráztatott magvak magasabb C-vitamin és klorofill tartalommal rendelkeznek.

Naponta 2-3 alkalommal kézmeleg vízzel öblítsük át a magokat, így biztosítani tudjuk számukra a szükséges nedvességet, és nem is penészesednek. További vízben állásra, áztatásra már nem lesz szükség. Két-három nap elteltével megjelennek az első kis hajtások. Az öblítést folytassuk addig, amíg a csírák el nem érik a kívánt nagyságot. Az első zöld levélkék megjelenésekor „learathatjuk a termést”, kivehetjük a csírákat az üvegből. A csíráztatás ideje a mag fajtájától és a felhasználás céljától függően változhat. A salátákhoz általában kevésbé rostos, fiatal csírákat használunk, főtt ételekhez viszont a fejlettebb csírák alkalmasabbak.

A csírákat hideg vízzel öblítsük le, és tároljuk hűvös helyen. Hűtőben 1 hétig elállnak. Naponta együnk körülbelül 50 gramm megmosott búzacsírát, a legjobb, ha salátához, joghurthoz adagoljuk. Ha szárítás után ledaráljuk, akár müzlibe, szószokba is tehetjük. Egészen érdekes ínyencségeket is készíthetünk belőle, az egyik személyes kedvencem a búzacsíra pástétom, de a klasszikus csíramálé is fantasztikus – ehhez Borbás Marcsinak van is egy jó receptje.

Arra figyeljünk, hogy glutént tartalmaz, így az erre érzékenyeknél kellemetlen tüneteket okozhat!

Ajánljuk még:

 
X
Már követem az oldalt