Az influenza elleni oltás véd a demencia ellen is? Igen, de nem közvetlenül

Egészség

Az influenza elleni oltás véd a demencia ellen is? Igen, de nem közvetlenül

A régi mondás, miszerint a „papír mindent elbír”, még valódibb tartalmat kapott az utóbbi évtizedben az „internet mindent elbír” változatában. Így van ez az orvosi és a gerontológiai témákkal is: nem születhet olyan megalapozatlan feltételezés, amely ne jutna el az internetig, s ha ott van, sajnos mindig lesznek, akik készpénznek veszik. Az egyik ilyen teória az utóbbi hónapokban felbukkantak közül az, hogy ha az ember influenzaoltást vesz igénybe, az megvédi demenciától. Határozottan le kell szögezni, hogy ez így önmagában, közvetlenül nem igaz, hiszen az influenzaoltás természetesen az influenza ellen hat, s egyáltalán nem hat az agyi működésre. Közvetett hatása azonban tényleg lehet a demenciával kapcsolatban.

Az influenza elleni oltás célja az, hogy megakadályozza a betegséget, a vele járó lázat és fáradtságot – ebben nagyon hatékony. Az oltás és a demencia közötti összefüggések csak a 2010-es évek elejétől váltak kutatások tárgyává. Ahogyan egy erről szóló szakcikk kiemeli, az UTHealth Houston kutatói a 2010-es évek elején 936 ezer olyan, 65 éves vagy annál idősebb beteg adatait elemezték, akik kaptak influenza elleni vakcinát. Kontrollcsoportként pedig pontosan ugyanennyi oltatlan személy adatait nézték át. Négyéves intervallumban vizsgálódtak, eszerint az oltottak esetében 40 százalékkal kevésbé alakult ki az Alzheimer-kór vagy más demencia, mint a be nem oltott társaiknál. Sőt, a demencia aránya még kisebb volt azoknál az embereknél, akik rutinszerűen kapták meg a vakcinát. „Más szavakkal, az Alzheimer-kór kialakulásának aránya azok között volt a legalacsonyabb, akik rendszeresen kaptak influenza elleni védőoltást” – mondta ki a kutatás vezetője, Dr. Avram S. Bukhbinder.

A 2022 nyarán publikált új eredmények, amelyek a Nemzetközi Alzheimer Szövetség 2020-as nemzetközi konferenciáján elhangzottak, szintén ezt támasztják alá. Az újfent houstoni vizsgálatokon alapuló minta több mint 1,8 millió ember adatait felhasználva és elemezve igazolta, hogy a legalább egy oltásban részesülteknél az Alzheimer-kór 17 százalékkal kevésbé volt jellemző, mint a soha nem oltottak körében. Ilyen nagy mérvű kutatások esetén már jogosan érdemes megfontolni a következtetéseket.

Fontos hangsúlyozni azonban: egyetlen kutató sem állítja, hogy ez az oltás közvetlen következménye lenne. Valójában arról van szó, hogy a vakcina nyújtotta védelem ténylegesen megelőzi az influenzát, ami ebben a korban valóban tud olyan súlyos betegséggé válni, hogy az legyengítse az immunrendszert. Az illető tüdeje egészségesebb marad, egyéb, létfontosságú szerveinek működése nem romlik olyan drámaian, az általános egészségi állapota is jobb marad. Ez ebben a korban rendkívül fontos, hiszen gyengébben kevésbé aktív az ember. A betegség és az erőtlenség azzal jár, hogy szeparálódik az illető, csökken az aktivitása, ezzel kevesebbet látja a szeretteit, nem mozog annyit, a szellemi aktivitása is csökken, nem tud társaságba menni, a kedve is rosszabb lesz, kevesebb stimuláció és inger éri, netalán kórházba kerül, és akkor mindez még fokozottabb. Számos kutatás bizonyította, hogy ezek a körülmények összefüggésben vannak a demencia kialakulásával, illetve erősödésével. Egy nagyobb betegség után az is lehet, hogy már soha többé nem tud visszatérni a régi, aktívabb élethez.

Semmi meglepő nincs abban, hogy az az idősebb ember, aki egy influenza- vagy Covid elleni oltással is megvédi magát, tovább járhat különféle közösségekbe, edzheti testét, járhat szenior képzésekre, nem olyan magányos, elfoglaltságai vannak stb., így az általános agyi működésében is kevésbé jellemző a drámai romlás. Ugyanez a helyzet a tüdőgyulladás elleni vakcinákkal is, amire a Duke Egyetem kutatói hívták fel a figyelmet.

Összességében tehát elmondható: a különféle oltások természetesen nem tartalmaznak valamiféle hatóanyagot a demencia ellen. Viszont fenntartanak egy olyan, egészségesebb testi alapállapotot, amelyben aktív tevékenységekkel hatékonyabban védekezhetünk a demencia ellen. Éljünk ezekkel a lehetőségekkel!

Ajánljuk még:

„Nem dőlt össze a világ, de nem lesz könnyű így élnem”– Egy demenciával élő, 52 éves ember vallomása

Az, hogy az időskor egyik legelterjedtebb betegsége a lassú agyi leépülést, sorvadást (atrófiát) hozó demencia, lassan minden magyar tudja. Annál is inkább, mert sajnos minden formája egyre elterjedtebb, s lassan nem lesz olyan család, ahol ne akadna egy-egy, ezzel a betegséggel élő ember. Az, azonban nagyon ritka, hogy maga a beteg beszél erről, örömeiről-bánatairól. Következzék most gyerekkori barátom, a demencia tekintetében még nagyon fiatal Péter története, aki őszintén beszél betegségéről, és mindenkit bíztat arra, hogy az első komolyabb jeleknél forduljunk szakorvoshoz.

 
X
Már követem az oldalt