Az év gyógynövénye lett a fekete nadálytő – te tudod, mire (is) jó a forrasztófű?

Egészség

Az év gyógynövénye lett a fekete nadálytő – te tudod, mire (is) jó a forrasztófű?

A régiek bölcsességét ne felejtsük, de a hibáikból azért tanuljunk! Ma ugyanis már nagyon jól tudjuk, mire érdemes, és mire nem érdemes használni a gyógynövényeket.

A Magyar Gyógyszertudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya elsőként 2013-ban választotta meg az „év gyógynövényét”, mely címet akkor a boldogasszony tövisének is nevezett máriatövis nyerte el. A kezdeményezés célja, hogy évről-évre újabb gyógynövény kerüljön reflektorfénybe, miáltal felhasználási lehetőségei, növénytani jellegzetességei széles kör számára válhatnak ismertté.

2021-ben az Év Gyógynövénye a fekete nadálytő (Symphytum officinale) lett, melynek magyar és tudományos neve egyaránt sokat elárul az elsősorban nedvesebb élőhelyeket kedvelő, széles, érdes levelű, bíbor-rózsaszín virágú gyógynövényről.

A „fekete” szó a használata során jelentkező festő hatására utal, amit (sajnos) magam is megtapasztaltam: törött kezemet édesanyám azonnal nadálytővel borogatta. Az orvos a kötést lebontva ijedten hőkölt hátra, ugyanis a növény a bőrömet mélyfeketére festette. A név „nadálytő” része a növény élőhelyére utal: a vízben gazdag, gyakorta tocsogós vidék ugyanis a nadálynak is nevezett piócáknak jellegzetes otthona. A nadályokat sok helyen napjainkban is vérömlenyek, trombózisok felszívódásának, a keringési rendszer rendellenességeinek kezelésére használják.

A tudományos név első (a nemzetséget jelölő) része két görög eredetű szó összeolvadásából alakult ki: míg a „symphis” csontok összenövését, a „phyton” egyszerűen növényt jelent. Nem lehet véletlen, hogy a nadálytövet a népi gyógyászat forrasztófűként is emlegeti! A tudományos név második (fajt jelölő) része egyszerűen annyit jelent, hogy „orvosi” – utalva egyúttal a növény gyógyászatban való felhasználására.

A fekete nadálytövet a népi gyógyászatban évszázadok óta használják, de az utóbbi évtizedekben kivonatok formájában a modern orvoslás tárházában is helyet kapott. A gyógyszerészeti kutatások eredményeinek ismeretében kijelenthetjük, hogy használata kizárólag külsőleg ajánlott, mivel ellenkező esetben bizonyos benne lévő alkaloidák akár súlyos májkárosodást okozhatnak.

A fekete nadálytő példája bizonyítja, mennyire fontos, hogy a régi tudást a jelen ismeretanyagával is kiegészítsük! Régen a gyógynövényt belsőleg is alkalmazták, mivel nem álltak rendelkezésre azok a laboratóriumi eredmények, melyek májkárosító hatását alátámasztották volna. További problémát jelentett, hogy ezek az alkaloidák a szervezetben felhalmozódva csak egy bizonyos küszöbérték fölött váltanak ki végzetes hatást, így akár az is előfordulhatott, hogy valaki éveken, évtizedeken keresztül fogyasztotta a növényt és kivonatait, mire azok a belső szervet károsították. Az ágynak dőlő ember vizsgálatakor a legritkábban gondoltak arra a növényre, melyet rendszeresen fogyasztott – „hiszen évek óta ezt issza, biztosan nem ettől lett beteg”.

Viszont nem érdemes mindenestől elfelejteni a régiek tudását: a modern laboreredmények is minden kétséget kizárólag bizonyítják, hogy külsőleg használva rendkívül erős, jó hatású gyógynövény a fekete nadálytő. Gyógyászati célokra elsősorban a gyökerét – és a belőle készült kivonatokat – használjuk. Krém, vagy alkoholos kivonat formájában leggyakrabban zúzódások, sportsérülések, csonttörések kezelésére, véraláfutás, trombózis tüneteinek mérséklésére alkalmazzák. Gyulladáscsökkentő hatása miatt ízületi és gerincfájdalmakra is javallott.

Egyes alkotóelemei nagymértékben serkentik a csontenyv képződését, ezért alkoholos kivonatával érdemes a törött csont fölötti bőrfelületet napi rendszerességgel kenegetni. Ahogy említettük, belsőleg nem alkalmazható, ezért kivonatait nyílt sebbe sem szabad juttatni!

Illetve nagyon fontos, hogy az erős hatású gyógynövényt várandós vagy szoptatós édesanyák, kisgyermekek külsőleg sem alkalmazhatják!

Nyitókép: Kickapoo / Wikipédia

Ajánljuk még: 

VARÁZSCUKOR: TÖBB TUCAT GYÓGYNÖVÉNYT MEGETTEK A GYEREKEK, ÉS NEM IS TUDTAK RÓLA
GINZENG GYÖKÉR: EGY TITKOS GYÓGYNÖVÉNY A STRESSZ CSÖKKENTÉSÉRE ÉS A TELJESÍTMÉNY NÖVELÉSÉRE