Az elhízás okai életkoronként eltérőek lehetnek, de a megoldás ugyanaz

Egészség

Színeket az asztalra

Az elhízás okai életkoronként eltérőek lehetnek, de a megoldás ugyanaz

A legszerencsésebb alkattal megáldott, tudatos életmódot élőkkel is előfordulhat, hogy bizonyos életszakaszokban szervezetük nem engedelmeskedik: gyorsabban felszaladnak a kilók és nehezebben lehet tőlük megszabadulni. A bosszantó jelenség hátterében olykor életkorbeli sajátosságok is állhatnak, amelyeket szinte minden esetben az életmód is befolyásol.

A testtömegindex összefüggésében riasztó statisztikai „kórképet” mutat tízéves összehasonlításban a magyar lakosság egészségügyi állapota. Az adatok szerint ugyanis mind a négy korcsoportban jelentősen emelkedett az elhízottak aránya, különösen aggasztó pedig a kamaszok körében tapasztalt elhízási mutató: az elmúlt három évtizedben pedig  megduplázódott az elhízott gyermekek száma Magyarországon. 

A szervi és hormonális betegségek okozta súlygyarapodás mellett egyértelműen kimutatható, hogy az elhízás okai már egészen kis gyermekeknél is a helytelen táplálkozásban és az egészségtelen életmódban keresendők. A gyermekkori elhízáshoz vezető egyik jelenség, hogy sok gyermek nem is ismeri, nemhogy szeretné a különböző, táplálkozásunk egészséges változatosságához szükséges zöldségféléket. Az óvodai és iskolai menzák, valamint a családi asztal menüje nagyon nagy mértékben meghatározza a gyerekek ízlésvilágának kialakulását, nem utolsósorban azt is, hogy mit fognak elfogadni és mit utasítanak el kóstolás nélkül.

Fotó: Unsplash.com

Egy a WHO által publikált ajánlás – melyet egy 2017-es értékelés alapján készítettek 96 korábbi kutatás összevetése alapján, melyek közül 54 vizsgálta a gyermekkori elhízás és a képernyő előtt töltött idő összefüggését – egyértelműen megállapítja, hogy minél több időt töltenek a gyerekek a képernyő előtt, annál valószínűbb, hogy súlygyarapodással is meg kell küzdeniük. Az ajánlások között a megfelelő alvásidő,  a kielégítő mozgás és az egészséges táplálkozás is szerepel. Az Egyészségügyi Világszervezet Gyermek Tápláltsági Állapot Vizsgálata (COSI – Childhood Obesity Surveillance Initiative) keretében 2007 óta rendszeresen felméri a gyermekkori túlsúly előfordulását az európai régióban a hat-kilenc évesek körében. Magyarországon 2010-ben és 2016-ban zajlott ilyen vizsgálat, mely megállapította, hogy minden ötödik hétéves túlsúlyos vagy elhízott. Ugyancsak a COSI által készített felmérés szerint a vizsgált 23 országban a gyerekeknek csak 42,5 százaléka evett napi szinten friss gyümölcsöt és mindössze 22,6 százalékuk fogyasztott friss zöldséget.

Kamaszkorban a súlyváltozás a szervezetben zajló növekedési és hormonális folyamatok számlájára is írható: kiskamaszok körében ez többnyire természetes jelenség. A test feltölti raktárait, hogy minél több energiát szabadíthasson fel az egészséges növekedésre, így különböző látványos fázisok követhetik egymást: hízás és nyúlás kettősségében telik a serdülőkor java része. A hízásra való hajlam lehet genetikai örökség is, és ez esetben különösen fontos még időben, szakemberhez fordulni a kamasszal, hogy megelőzzük komolyabb betegségek – például metabolikus szindróma és az ebből fakadó meddőség, szív- és érrendszeri panaszok, cukorbetegség – kialakulását.

Fotó: Unsplash.com

A fiatal felnőttkor kihívásait testtömegindex tekintetében elsősorban az anyává váló nők élik meg nehezebben. A gyermekvállalással együttjáró súlygyarapodás természetes jelenség, és mind az anya, mind pedig a fejlődő magzat szervezetének egészségét szolgálja bizonyos mértékig. Bár a szakemberek véleménye eltérő a terhességi hízás egészséges mennyiségét illetően, a legtöbb szülész-nőgyógyász a normális testsúlyhoz képest 10 kg-mal többet „enged” a kismamáknak.

A túlhízás várandósság idején terhességi magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez és természetesen nehezebb szüléshez vezethet – ez utóbbi nem azt jelenti, hogy törvényszerűen nagyobb súlyú lesz a baba, ha a mama többet hízik az ajánlottnál. Ma már természetes, hogy a kismamáknak is elsősorban a friss gyümölcsökből és zöldségekből, valamint tápláló és egészséges fehérjeforrásokból összeállított étrendet ajánlják a szakemberek, hiszen ezzel és a kiegyensúlyozott mozgással vehetik elejét a nem kívánt súlygyarapodásnak.

Fotó: Pexels.com

A gyermekvállalás szempontjából aktív életszakasz végén, vagyis a menopauza beköszöntével ugyancsak megsínyli a női szervezet a testsúlyingadozást, ami a legfontosabb női nemi hormon, az ösztrogénszint csökkenésével függ össze. Ennek hatására ugyanis a testzsír-százalék növekedni kezd, és még a szilfid alkatú hölgyek is megtapasztalják a hason, a csípőn és a combokon megjelenő, alkattól függően kisebb vagy nagyobb zsírpárnákat. A megoldás szintén a több mozgásban és a kifejezetten zöldség alapú táplálkozásban rejlik: a friss zöldségek ugyanis magas víztartalommal rendelkeznek, ugyanakkor elegendő cukrot és vitamint is nyújtanak a szervezet számára, és nem engedik lerakódni a különböző ballasztanyagokat.

Idősebb korban külön oda kell figyelni a megváltozott alvási szokásokra is: az esti nassolás például kifejezetten gátolja a felborult alvási ciklus helyreállítását. Egyértelmű, hogy a változó korban is a komplex életmódváltás lesz a megfelelő megoldás a túlsúly elkerülésére és a súlygyarapodás leküzdésére. 

Fotó: Unsplash.com

Minél inkább telik az idő, az anyagcsere annál lassabban képes egészségünket szolgálni. Szervezetünk természetes védekezőképessége révén idősebb korban az étvágyunk is csökken, de gyakori jelenség, hogy nemcsak az ízlésünk változik, de megnövekszik az édes, cukros ételek iránti vágyunk is. A kínzó szénhidrátéhség hátterében általában a rendszertelen életmód és egészségtelen táplálkozás, a hormonális egyensúly és bizonyos vitaminok, ásványi anyagok hiánya állhat, emellett az érzelmi stressz és a kialvatlanság is okozhatja. A szakemberek szerint ugyancsak fontos a megfelelő folyadékbevitel, amivel ellensúlyozni tudjuk az olykor megtévesztő éhségérzetet, így a cukoréhséget is. 

Összefoglalásként érdemes sorra vennünk, melyek azok az általánosan, életkortól függetlenül betartandó ajánlások, amelyek segítenek az egészséges testtömeg megőrzésében és az elhízás megelőzésében:

  • változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás (mely elsősorban zöldségekből, gyümölcsökből, magvakból, és értékes fehérjékből áll);
  • megfelelő mennyiségű (legalább napi hét órányi) pihentető alvás;
  • napi rendszerességgel végzett „öröm-mozgás” (a szokásos napi tevékenységek mellett is szakítsunk időt rá);
  • a káros stressz minimalizálása életünkben (a facilitáló, vagyis teljesítményre serkentő stresszre továbbra is szükségünk van);
  • mentális egészségünk karbantartása (egyéni igények és alkat szerint válasszuk meg a feltöltődés és a testi-lelki regenerálódás eszközeit: ebben nincs általánosan bevált recept).

Ezek az alapvetések egészen kisgyermekkortól életünk végéig érvényes iránymutatással szolgálnak a kiegyensúlyozott életmód fenntartására. Életszakaszonként változó, hogy miként töltjük meg tartalommal, és erre a változatosságra szükségünk is van, szervezetünk pedig mindvégig hálás lesz, ha gondoskodunk tehermentes, harmonikus működéséről.

A megjelenést a Zabosfa KerTÉSZ Kft. támogatta

Ajánljuk még:

Ne higgy a kúráknak, inkább a mozaik-étrenddel barátkozz össze!
Ember legyen a talpán, aki képes eligazodni a divatos fogyókúrás módszerek olykor egymásnak ellentmondó ajánlásai között! A drasztikus előírásoktól és tiltólistáktól hemzsegő fogyókúrák közös tulajdonsága ráadásul, hogy mindegyik egyoldalú táplálkozásra épül, így nem, vagy csak bizonyos ideig leszünk képesek tartós súlycsökkenést elérni általuk. Ma már a dietetikusok sem ajánlják a fogyókúrázást: van ennél ésszerűbb és garantáltan fenntarthatóbb alternatíva.