Az egészséget is kikezdheti a brutálmagas páratartalom: erre figyelj fülledt időben

Nyáron meleg van (amit nagyon szeretek), de nem mindegy, hogy éppen milyen az a meleg. A fülledt, párás időt nemigen kedvelem, olyankor a közérzetem is rosszabb, türelmetlenebb vagyok és úgy érzem, csak egy frissítő zuhanyra vágyom. A levegő magas páratartalma azonban nemcsak a hangulatunkra lehet negatív hatással, de az egészségünkre is.

Szeretem a nyarat, de nem a fülledt, már-már fullasztó nyári meleget. Az ilyenkor jellemző magas páratartalom miatt szinte azonnal izzadtnak érzem magam, ahogy kilépek a szabadba. Rám tapad a ruha, és ha nem is az indulás pillanatában, de körülbelül egy óra múlva már befészkeli az agyamba magát az a gondolat, milyen szívesen letusolnék, hogy felfrissítsem magam. Rosszabb lesz a közérzetem. Nem esik jól ilyenkor sem metrózni, sem a liftben utazni,

ráadásul a hajam is olyan lesz, mint a Jóbarátokban Monicának, amikor Barbadoson nyaraltak…

A kinti levegő magas páratartalma bármelyik évszakban jelentkezhet, de nyáron különösen kellemetlennek érezhetjük. Minél magasabb a levegő páratartalma, annál több víz van a levegőben. A relatív páratartalom a levegő egyik, főleg meteorológiai és élettani szempontból lényeges jellemzője. Megmutatja, hogy pillanatnyilag mekkora vízgőzmennyiséget tartalmaz a levegő az általa tartalmazható maximumhoz képest. (Vagyis a relatív páratartalom nem lehetne 100 százaléknál magasabb, speciális körülmények között azonban mégiscsak lehet.)

A párás levegő hatása szervezetünkre

A relatív páratartalom főleg a bőr és a tüdő működésére van hatással. Az emberi szervezet számára a 40-60 százalékos relatív páratartalom az optimális, az ettől való eltérés diszkomfortérzetet okozhat. (A telefonom szerint ebben a pillanatban 58 százalékos a kinti páratartalom.) Magas páratartalom esetén az ember verejtéke nem, vagy csak lassan párolog, így a levegőt fülledtnek érezzük. Ráadásul

az izzadság hűtő hatását a lassú párolgás mérsékli, amire a szervezet fokozott verejtékezéssel reagálhat,

ez pedig akár kiszáradáshoz is vezethet. Különösen érzékenyek lehetnek erre például a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők. Alacsony páratartalom esetén a nyálkahártyák kiszáradnak, ami kellemetlen, kaparó, köhögésre ingerlő érzetet okozhat az embernek.

Gombák és poratkák kedvelik ezt

A levegőben lévő nagy mennyiségű vízgőz egészségügyi problémákat, különösen légzési nehézségeket okozhat. Magas páratartalmú körülmények között az emberek jellemzően a következő tünetekről számolnak be:

• orrdugulás,
• szemirritáció,
• köhögés és/vagy zihálás,
• bőrirritáció és/vagy kiütések,
• izomgörcsök,
• fejfájás,
• fáradtság.

Ha napokon keresztül jellemzően magas a levegő páratartalma, az egyre irritálóbb, egyre kényelmetlenebb lehet számunkra, és a kellemetlen egészségügyi hatások is erősebben jelentkezhetnek. Elég csak abba belegondolni, hogy párás környezetben a (penész)gombák és spórák nagyon jól érzik magukat, elkezdenek szaporodni. A fokozott penészesedésnek, gombásodásnak való kitettség ronthatja az asztma, az allergia vagy más légúti megbetegedések tüneteit, sőt, a tüdő egészsége is nagyobb veszélyben lehet.

Az arra allergiásoknak a poratkával is jobban meggyűlhet a bajuk. De nemcsak a gombák, a különféle fertőzéseket okozó baktériumok és vírusok is jobban szaporodhatnak, terjedhetnek, és tovább maradhatnak a levegőben, ha magas annak a páratartalma. Mindez ugyanakkor a levegő szennyezettségét is fokozhatja. Többek között például az építkezéseknél felgyülemlő por vagy a kipufogógázok is hosszabb ideg maradhatnak a környezetünkben, különösen szélcsendes időben, de a fülledt nyári melegre egyébként is jellemző, hogy nincs vagy csak alig van légmozgás.

Egyéb kellemetlenségek

A magas páratartalom nemcsak egészségügyi problémákat okozhat, más módon is tönkreteheti a napunkat. Megnőhet ilyenkor az elektronikus eszközök szigetelőinek a vezetőképessége, a páralecsapódás pedig rövidzárlatot okozhat. Például az okostelefonok is jobban „beizzadhatnak” a táskánkban vagy a zsebünkben, ami nem tesz jót a működésüknek.

Fontos, hogy a lakásban is odafigyeljünk a levegő páratartalmának kiegyenlítésére, mert a fából készült bútoroknak, festményeknek, dísztárgyaknak sem feltétlenül tesz jót a párás levegő – a múzeumokban ezért figyelnek különösen oda a látogatószámra, a bejáratnál pedig úgynevezett zsilipes rendszert alkalmaznak). A falakon, a padlón, a rosszul szellőző helyeken pedig megjelenhet a penész.

Mit tehetünk a pára kellemetlen velejárói ellen?

• Lassítsunk a tempón. Mozogjunk kevesebbet a párás napokon, hogy ne izzadjunk többet a szükségesnél. Amennyiben módunk van rá, csökkentsük a fizikai aktivitásunkat, vagy tartsunk többször/hosszabb szünetet. 
• Öltözzünk megfelelően. Jól szellőző, világos színű ruha viselése lehet az ideális ebben az esetben.
• Hidratáljunk. Igyunk elegendő mennyiségű vizet. Még akkor is ajánlott néhány korty, ha éppen nem érezzük magunkat szomjasnak. Lehetőleg kerüljük a koffeint, cukrokat vagy alkoholt tartalmazó italokat.
• Menjünk a hűvösre. Lehetőleg olyan helyen töltsük az időt, amelyik árnyékos, jól szellőzik, és ahol kellemes hűvös van. Ez nem feltétlenül a légkondicionált helyiséget jelenti, de akár az is megoldás lehet.

Ha magunkon vagy a környezetünkben bárkin azt vesszük észre, hogy rosszul érzi magát, legyünk a segítségére. Keressünk számára hűvös, szellős helyet, biztosítsunk neki folyadékot. Ha továbbra sem javul az állapota, kérjünk orvosi segítséget.