Amit minden sörös címkén meg kell nézni

Bár Közép-Kelet Európában elsősorban az 1900-as évektől gyakoribb világos, szűrt, azaz pils vagy lager típusú söröket fogyasztjuk nagyobb arányban, 1990-től a kézműves sörök forradalmának (craft beer revolution) köszönhetően sokat gazdagodott a paletta: 2011-től pedig egyenesen divatjukat élik a különböző manufaktúrákban megálmodott sörkülönlegességek. Így aztán egyre nehezebb a választás, ha a sörös polc előtt álldogálunk az üzletben... a Tiltott Csíki Sör készítőinek segítségével összegyűjtöttünk hát 5+1 tudnivalót a sörről, amit a címkén keresni érdemes:

1. Miből készült a sör

A nagyságrendileg százféle malátából és kétszázötvenféle komlóból igen sokféle sört lehet előállítani, ám az alaprecept több száz éve változatlan: a sör gabonából, komlóból és vízből készül, élesztő hozzáadásával. Minden más nem természetes alkotóelem adalékanyagnak számít, tehát amennyiben a címkén a fentieken – ízesített söröknél az adott gyümölcsön vagy mézen – kívül mást is találunk (pl. kukoricalisztet, rizset, cukrot stb.), azt már nem kézműves sörnek hívjuk, hanem ipari sörnek. Aki tehát kézműves sört szeretne inni, ellenőrizze a címkén a sör összetevőit, hogy megbizonyosodjék annak minőségéről.

2. Milyen erjesztéssel készült a sör

A söröknek alapvetően két fajtáját különböztetjük meg erjesztés szempontjából: az alsó erjedésű, azaz lager vagy pils típusú söröket és a felső erjedésű, ún. ale típusú söröket. Az elsőt mi a klasszikus aranysárga vagy szőke, habzó nedűként ismerjük, az ale fajták pedig a korai időkből származnak, amikor még komló sem került a sörbe, amit akkoriban nem élvezeti cikként, hanem napi fogyasztásra ajánlottak. A kétféle sör erjesztési hőmérsékletéből adódó különbségeknek köszönhetően más-más típusú alkoholok fejlődnek ki, ráadásul a lager fajtákat több komlóval készítik, ezért érezzük kesernyésebbnek ezeket a söröket, míg az ale típusúakat krémesebbnek érzékeljük. A két fő kategórián belül harmincegy fajta sör létezik, mindegyik több alkategóriával, szűrés és ízesítés szerint újabb és újabb ízharmóniát kínálva az ínyenc fogyasztók számára.

3. Mennyi alkoholt tartalmaz

A sör a legalacsonabb alkoholtartalmú élvezeti cikkünk, egyben a leggyorsabban felszívódó alkoholos ital, ám ez az, ami a leglassabban ürül ki szervezetünkből. Ez utóbbi miatt is rendkívül fontos ismernünk az egyes sörkészítmények alkoholtartalmát és annak hatásait. A számok nyelvén ez így néz ki:

• a 0,5%-nál kisebb alkoholtartalmú söröket nevezzük alkoholmentes söröknek;
• a 0,5–2,8%-os alkoholtartalom közötti sörök alacsony alkoholtartalmúnak számítanak;
• a 2,8–5,5%-os alkoholtartalom közöttiek a leggyakoribbak, azaz a normál alkoholtartalmat képviselik;
• az 5,5–6,7% közötti alkoholtartalommal bíró söröket nevezzük ünnepi söröknek vagy Bock-söröknek;
• a sör 6,7% fölötti alkoholtartalomtól (akár 32%-ig) magas alkoholtartalmúnak minősül.

Aki igazán különleges sört szeretne fogyasztani, elsősorban a Bock kategóriában találja meg a kézműves minőségű, egyedi receptúra alapján készített fajtákat, például a Csíki Sör kínáltatában.

4. Hogyan tárolják a sört

A söritalok legnagyobb ellensége az oxigén, melynek hatására a sör opálosodni kezd és természetesen ízét is váltja. Emiatt fontos, hogy az eredeti ízélmény megőrzéséhez 10-15 °C között kell tárolni a sört, de mindenképpen 15 °C alatt. A legelőnyösebb tárolási módszer a hordós kiszerelés, amelyet leginkább a vendéglátóhelyek engedhetnek meg maguknak, szigorú higiéniai körülmények között. A kiskereskedelmi forgalomban előforduló palackozások közül a sötétebb üveges tárolás a legalkalmasabb a sör eredeti minőségének megőrzésére. A kézműves sörök szavatossági ideje ilyen körülmények között általában fél év. Amennyiben viszont a címkén pasztörizálásról is szó esik, a szavatossági idő egy évre is kiterjedhet, ugyanakkor ilyenkor a sör már nem kézműves, hanem ipari minőségűnek tekintendő a mesterséges beavatkozás miatt.

5. Mennyi a sör szárazanyag-tartalma

A címkén szereplő bűvös EP szám vagy Ballin fok (°B) a sör szárazanyag-tartalmára utal, vagyis arra, hogy milyen mennyiségű malátából nyerték ki erjesztés útján az adott alkoholkészítményt. 2 gramm szárazanyagból lehet 1 gramm alkoholt előállítani: ez a tiszta, adalékmentes kézműves sör receptje.

Ha például egy 5%-os alkoholtartalmú sör a címkéjén 9,5 EP szerepel, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a sörünk adalékanyagokat is tartalmaz, nem csak a tiszta alapanyagokat. Ezt az értéket nem kötelező feltűntetni a címkén, viszont a kézműves minőség bizonyításához erre az információra is szükségünk van. Olyan sört érdemes tehát választani, amelynek a gyártója a szárazanyag-tartalom értékét is megosztja a fogyasztókkal. Fogyasztóként a legkönnyebben úgy számoljuk ki a minimum szárazanyag-tartalmat, hogy az alkoholszázalékot szorozzuk kettővel. Minél magasabb a szárazanyag-tartalom, annál minőségibb termékről van szó.

+1. Szűrés és tápanyagtartalom

A szűrt sörök tiszta, átlátszó megjelenéséhez képest az opálos kinézetű, szűretlen fajták kevésbé tetszetősek ugyan, magasabb tápanyagtartalmuknál fogva egészségünk szempontjából mégis előnyösebbek. A sör köztudottan gazdag B-vitamin forrás (B2, B6, B12), ugyanakkor jó arányban tartalmaz kalciumot és magnéziumot, ami kedvező hatással van a vese- és epeműködésre is. A szűretlen sörök magasabb komlótartalma annak fertőtlenítő hatása miatt is egészségesebb a szervezet számára.

A cikk megjelenését a Tiltott Csíki Sör támogatta.

Ajánljuk még: