Egészség

Alvási nehézségek demencia idején

| 2021.06.12.

Ahogy Magyarországon növekszik a demenciával élők száma, úgy lesz egyre megszokottabb, hogy környezetünkben demensek élnek, esetleg magunknak is kell demenseket gondoznunk. Nehéz pontosan megmondani, hogy ebben a feladatban mi a legnehezebb, de számos gondozóval és a téma kutatóival rendszeresen beszélve úgy látom, hogy a legtöbbször a megzavarodott időérzék kerül elő, ezen belül is az, hogy a demencia súlyosabb fokán már akár teljesen felborul az idő érzékelése, s a beteg nappal alszik, éjjel pedig végig fenn van, vagy teljesen váratlanul felriad, s nem tud visszaaludni. Ennek okaira keressük a választ.

Ahogy erősödik a dementálódási (leépülési) folyamat az emberi agyban, úgy beszélhetünk egyre gyakoribb alvási nehézségekről. Ennek számos oka van, amelyek között a legfontosabb az, hogy az agy hipotalamuszban található, úgynevezett suprachiasmaticus mag/nucleus (SCN) elkezd leépülni, s így a beteg ezen, időtapasztalatért felelős agyi rész elcsökevényesedése miatt valóban egyre nehezebben tudja, hogy nappal van-e vagy éjszaka. Az időérzék megzavarodása, majd utolsó fázisban annak elvesztése mellett problémát jelenthet az is, hogy a beteg tudata tele van zavarral és félelemmel, és ahogy előrehalad a leépülési folyamat, egyre nehezebben tud elaludni, és egyre felületesebben alszik, a legkisebb zajra vagy hangra felébred.

Szintén létezhetnek fantomfájdalmak (zsibbadások, viszketések), amelyeket a leépülő agy produkál, s ezek ugyanúgy kínozzák az embert, mint a valódi, testi fájdalmak. Nem egyszer előfordul az is, hogy a beteg valamilyen más gyógyszert szed, amely akadályozza a megfelelő elalvást és a mélyálom álomszakaszát (REM), tehát a leghasznosabb álomba kerülést. Sajnos előfordul az is, hogy a demenciára még reflektálni tudó beteg rendkívül rossz ideg- és lelkiállapotba kerül, félelmekkel, reménytelenséggel, kilátástalansággal, s ebben a depresszív helyzetben nem tud elaludni, vagy gyakran felriad.

A kérdés ezeket az állapotokat látva nem lehet más, mint az, hogy mit tudunk segíteni? Fogalmazzuk meg néhány fontos szabályt, amellyel tényleg segíthetünk!

  1. A mélyalváshoz teljesen zajmentes közeg kell, biztosítsuk ezt a demens ember számára!
  2. Az alvás előtt négy-öt órával végezzünk vele olyan mozgást (séta, tánc, kisebb futás), amelyre az orvos engedélyt ad, s amit ő is szeret! Ebben az esetben jobban kifárad, s igényli az elalvást.
  3. Ha már ő nem tud ügyelni az életritmusára, nekünk kell helyette. Azonos időben reggelizzünk, ebédeljünk, vacsorázzunk, és éjszakára semmilyen nehéz ételt és felesleges italt ne adjunk a betegnek!
  4. Nagyon fontos átnézni a gyógyszereket, és átolvasni, hogy melyik lehet az, ami akadályozza az alvást. Ha ilyet találunk, akkor egy másik gyógyszert kell felíratnunk helyette!
  5. Próbáljuk meg lecsökkenteni a napközbeni elbóbiskolási időket. Ebben az esetben azt is észrevesszük, hogy a „kába” állapotok is ritkábbak, s a beteg a megfelelő időben hamarabb elalszik.
  6. A koffeint, az alkoholt és a nikotint, mint stimulánsokat kerüljük, legföljebb reggel fogyasszon a páciens egy minimális kávét, ha ezt orvosa megengedi!
  7. Vegyük körül olyan tárgyakkal az alvásra készülő embert, amelyeket szeret és amelyek megnyugtatják, így könnyebben jut el a mélyalvásig!
  8. A fény szabályozásával, külső hatással elérhetjük, hogy a reggeli ébredés a fény megjelenésével egyszerre történjen.
  9. Altatót csak olyat adjunk, amelyet az orvos engedélyez, ugyanis egyes ilyen gyógyszerek kifejezetten ártanak a betegnek!

Mindezeken túl azonban – akármilyen nehéz is – a legfontosabb szabály, hogy legyünk türelmesek, s gondoljunk arra a jézusi törvényre, hogy amit nem kívánsz magadnak, ne tedd embertársadnak! Gondoljuk végig, hogy mi milyen ápolást szeretnénk hasonló esetben, és ezt adjuk meg embertársunknak!

 Forrás: ITT

Ajánljuk még: