Egészség

A népszerű édesítőszer, ami széttöri a DNS-ünket

Bár a média fősodrában nem kapott helyet, a tudományos publikumot megdöbbentette az a nemrégiben bizonyítást nyert megállapítás, miszerint egy széleskörben használt édesítőszerünk komoly veszélyt jelent az emberi egészségre. Szakkifejezéssel élve: genotoxikus. Nézzük, mit is jelent ez pontosan, és miért érdemes komolyan vennünk?

A genotoxikus anyag alatt olyan mérgező anyagot értünk, ami a testi és ivari sejtek örökítőanyagára hat, vagyis az emberi DNS-ünkre. Megváltoztatja a DNS által tárolt genetikai információkat, és ez a változás akár gének egész tömbjét vagy kromoszómákat is érinthet (a kromoszóma akár több ezert gént is tartalmazhat). A genotoxikus anyag hatásaként felléphet elsődleges DNS károsodás és mutáció is, az ilyen anyagoknak kitett szülők gyermekei, sőt, a következő generációk is károsodhatnak, ha a mutációk a szülői csírasejteket is érintik.

Ilyen változás lehetőségei állnak fenn a népszerű édesítőszer, a szukralóz fogyasztása esetén – legalábbis a legújabb kutatási eredmények szerint. A szukralóz ugyanis számos, zsírban oldódó vegyületet termel a bélrendszerben, közülük az egyik legveszélyesebb a szukralóz-6-acetát, ami bizonyítottan genotoxikus. Sőt, a veszélyes vegyület nemcsak emésztés során termelődik, hanem az új kutatás szerint már a megvásárolt szukralózban is megtalálható.

Mi az és miben van szukralóz?

A szukralóz, klórcukor, TGS vagy E955 egy kémiailag a kristálycukorral (szacharóz) rokon édesítőnk. A szacharóz átalakításával állítják elő. Az így kapott édesítőszer, a szukralóz körülbelül hatszázszor édesebb a szacharóznál. Hőstabil (hevítés hatására nem válik keserűvé, nem bomlik le) és kellemetlen utóízzel sem rendelkezik, ezért igen kedvelt az édesítőszerek piacán

Elfogadható napi beviteli mennyisége 15 milligram tetsúlykilogrammonként. Számos élelmiszerben megtalálható, a csökkentett energiatartalmú vagy cukormentes italokban, édességekben,

számos gyümölcs- és zöldségkonzervben, szószokban, gabonás snackekben, alkoholos italokban, tejtermékekben,

jégkrémekben, de még a táplálékkiegészítőkben is.  

Az 1990-es és 2000-es években közel száz különböző vizsgálatban tanulmányozták a szukralóz szervezetre gyakorolt hatását, igazolva ártalmatlanságát. Ennek hatására 2003-ban felkerült az EU engedélyezett adalékanyagainak listájára is, és ma már széleskörben használt édesítőnek számít.

Porszem került a gépezetbe

Az édesítőszerek piacának bővülésével egyre inkább előtérbe került ezeknek az anyagoknak a hatása, ami kutatások egész sorát zúdította rájuk. Egyre-másra estek ki a szekrényből a csontvázak, mígnem bizonyítást nyert, hogy a hosszú távú szukralóz fogyasztás

hatással van az inzulin- és vércukorválaszokra, romló szénhidrát-anyagcserét okozhat,

ami a bél-agy tengely tartós szénhidrátanyagcsere-szabályozási zavarát is eredményezheti. 2021-ben a kutatók arra is rávilágítottak, hogy a tartós édesítőszer-fogyasztás a kardiovaszkuláris mortalitási kockázat növekedésével jár, ami a túlsúlyos emberek esetében fokozottan jelentkezik.

De ez még semmi ahhoz képest, amit a 2023-as év hozott a szukralóz egészségünkre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A legfrissebb kutatás során ugyanis azt tapasztalták, hogy a szukralóz vegyülete, a szukralóz-6-acetát felbontotta a DNS-t azokban a sejtekben, amelyek a vegyszer hatásának voltak kitéve. 

Amikor a kutatók szukralózt és szukralóz-6-acetátot juttattak a bélfalat borító bélhámszövetekhez, azt tapasztalták, hogy mindkét vegyi anyag a bélrendszer szivárgását okozta:

a bélfalat áteresztőbbé tették,

és károsították azokat a csomópontokat, ahol a bélfal sejtjei összekapcsolódnak egymással. A kutatás vezetői szerint ez azért problémás, mert így azok a dolgok, amelyek a széklettel ürülnek ki a szervezetből, kiszivárognak a bélből, és felszívódnak a véráramba. 

Tehát mielőbb szükséges lenne felülvizsgálni a szukralóz biztonsági és szabályozási státuszát, mert egyre több cáfolhatatlan bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy jelentős kockázatokkal jár a fogyasztása. Ráadásul, ha azt is számításba vesszük, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság minden genotoxikus anyag esetében 0,15 mikrogramm toxikológiai küszöböt állapított meg naponta egy ember számára, akkor a szukralóz-6-acetát akár csak nyomokban lévő mennyisége egyetlen, napi szukralózzal édesített italban is meghaladhatja a küszöbértéket. Így nem nehéz kiszámolnunk, hogy napjában hányszorosan lépjük túl a határértékeket, és mekkora terhelésnek tesszük ki szervezetünket.

Ajánljuk még:

Megjavítom az agyam! – A neurofeedback módszerével közeledek egy kiegyensúlyozottabb élethez

Bárki megmondja rólam, hogy már gyerekként is tíz centivel a föld felett jártam és ábrándoztam reggeltől estig, de még ma is előfordul, hogy ha szólnak hozzám, az csak tíz másodperc elteltével jut el a tudatomig – ha egyáltalán eljut. Minden kimegy a fejemből és elképesztően szétszórt vagyok, arról aztán nem is beszélve, hogy egész életemben botladoztam, folyton levertem és összetörtem valamit. Amikor hallottam a neurofeedbackről, amivel többek között a figyelemzavart kezelik az agyhullámok kondicionálásával, rögtön meg akartam tudni, mi is van az én fejemben. 

 

Már követem az oldalt

X