Legyél sokkal gondosabb gazdája a bélflórádnak!

Egészség

Legyél sokkal gondosabb gazdája a bélflórádnak!

Mikrobiom–bél–agy-tengely, bél-mikrobióta, bél-mikrobiom – bármilyen összefüggésben is hallottunk már róla, a bélrendszerben lakozó ökoszisztémát egyre több helyen említik úgy, hogy ez lehet az ember második agya. Azt már régóta tudjuk, hogy a bélrendszerünk egészséges működése nagyon sok mindent befolyásol a szervezetünkben. Ám a jelenleg is zajló kutatások újabb és újabb eredményei arra engednek következtetni, hogy sokkal gondosabban kellene bánni a bélflóránkkal, mint ahogy eddig tettük.

A bél-mikrobióta és a bennünk lakozó mikroorganizmusok

Az emberi test felületein és belső struktúráiban található mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok és egyéb mikrobák) békében élnek az emberi sejtek mellett, és így, együtt, egy komplett ökoszisztémát alkotnak. A bélrendszerünkben található mikroorganizmusok – amelyek összességét bél-mikrobiótának vagy bél-mikrobiomnak is nevezik – állandó kölcsönhatásban állnak az emberi sejtekkel.

A mikroorganizmusok működése elengedhetetlen az emésztéshez, és mint kiderült, sok minden máshoz is.

Ami a számukat illeti, döbbenetes, de legalább annyian vannak, mint az emberi sejtek, sőt, egyesek szerint még annál is sokkal többen. Ha csak a baktériumokat nézzük, legalább 1000 különböző fajtájuk található meg a bél-mikrobiótában. Ha a súly alapján akarjuk hasonlítani valamihez, a bél-mikrobióta 1-2 kilogramm között mozog, ami körülbelül olyasmi, mint az emberi agy. Nem véletlenül utalnak rá sokszor különálló szervként.

Először a szülőcsatornában találkozunk a mikrobiótát alkotó mikroorganizmusokkal, majd később, a növekedés során nő a bélflóra diverzitása is. Az eddigi kutatási eredmények szerint minél nagyobb a mikrobióta diverzitása felnőttkorban, az pozitívan hat az egészségre is. Mily meglepő, a táplálkozás kulcsfontosságú a bélflóra összetételében, és viszonylag rövid időn belül képes módosítani a bél-mikrobiótát.

Miért fontos a bél-mikrobióta?

Azt eddig is tudtuk, hogy közreműködésük elengedhetetlen az emésztési folyamatokhoz, és azt is, hogy bizonyos gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket annak köszönhetünk, ha felborul a mikrobióta egyensúlya.

Az úgynevezett „jó baktériumok” a bélrendszer egészségét védik, jól ismerjük már a Bifidobacteriumok vagy a Lactobacillusok törzsébe tartozó probiotikus baktériumokat, amelyek gátolják a káros mikroorganizmusok szaporodását, ezzel megelőzve az emésztőrendszeri fertőzéseket. Az viszont az elmúlt időszak kutatásainak köszönhetően válik egyre biztosabbá, hogy

ez a kényes ökoszisztéma jelentősen befolyásolja az általános egészségi állapotunkat és a betegségek kimenetelét is.

Kihat az immunrendszer működésére, a közérzetünkre, a stressztűrőképeségünkre, a szív egészségére, befolyásolja az anyagcserét, a testsúlyt, és hatással van a neurológiai folyamatokra.

A béltraktusban megbújó sok milliárd baktérium és egyéb mikroorganizmus jelenléte legalább olyan egyéni, mint az ujjlenyomatunk. Mindenkiben más lakozik, és egy-egy antibiotikum-kúra vagy a megváltozott táplálkozási szokások mind drasztikusan meg tudják változtatni a bélflóra összetételét. A kutatások szerint számos krónikus anyagcsere-betegség a bélflórában felboruló kényes egyensúly miatt kezdődhet el, és nem kizárt, hogy a tartósan fennálló gyulladás az előidézője. A bizonyossághoz további kutatásokra van szükség.

A mikrobiom–bél–agy-tengely

A mikrobióta idegi és kémiai összeköttetésben áll az aggyal, a mikrobák bizonyos fajtái abban is szerepet játszanak például, hogy a szervezet neurotranszmittereket, ún. ingerületátvivő anyagokat állítson elő.

A mikrobiom a bélrendszer és az agy közötti idegi összeköttetésen keresztül képes befolyásolni a rajta áthaladó üzeneteket, így hatva az agy bizonyos működésére, fejlődésére, a táplálkozási és egyéb magatartásra.

Olyannyira, hogy a mikrobióta például képes manipulálni, hogy milyen ételt együnk! Az idegpályákon keresztül jelzést tudnak küldeni az agyba, és arra ösztökélni a gazdaszervezetet (bennünket), hogy olyan táplálékot vegyünk magunkhoz, amire a mikrobának éppen szüksége van. Mivel ez a mikrobák másik csoportjának nem biztos, hogy ideális, módosíthatják azt, hogy milyen ételt kívánunk. Gyakorlatilag versengenek egymással, és a bélflóra összetételét mindig az befolyásolja, hogy melyik csoport érdekérvényesítése az eredményesebb.

Szerencsére nemcsak a mikrobióta tudja befolyásolni azt, hogy mit eszünk, de a táplálkozással mi is tudunk hatni rájuk. A bél-mikrobióta nagyon gyorsan megváltoztatható a táplálkozással, az erre irányuló kutatások áttörő eredményeket hozhatnak bizonyos betegségek kezelése terén.

Hogyan tápláljuk a lakótársainkat?

A változatos táplálkozás, valamint a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása hozzájárul ahhoz, hogy a mikrobiótában található mikroorganizmusok változatos és optimális összetételben legyenek jelen.

  • A növényi rostok, bár valójában emészthetetlenek, fontos táplálékforrásul szolgálnak a bélflóra lakóinak. A hüvelyesek és a gyümölcsök előnyben részesítése mind-mind elősegítik a bélflóra egyensúlyának fenntartását, és táplálékhoz juttatják a Bifidobacteriumok törzsébe tartozó probiotikus baktériumokat.
  • A fermentált ételek, a joghurt, a kefir, a savanyú káposzta vagy a kimchi, bőségesen tartalmaznak a Lactobacillusok törzsébe tartozó baktériumokat. Ők azért fontosak, hogy kordában tartsák azokat a mikroorganizmusokat, amelyek a bélrendszert képesek megbetegíteni.
  • A prebiotikumban (ezek olyan összetevők az élelmiszerekben, amelyeket a gyomor nem tud lebontani, és változatlan formában jutnak el a vastagbélig) gazdag ételek – mint például a banán, spárga, articsóka, zab vagy alma – szintén a jó baktériumok megfelelő szaporodását segítik elő, és javítják azok hatásait.
  • A teljes kiőrlésű gabonák rengeteg rostot és béta-glükánt tartalmaznak, amely segít a testsúly megtartásában, csökkenti a daganatos betegségek, a cukorbetegség, illetve egyéb betegségek kialakulásának kockázatát is.
  • Bizonyos kutatások szerint a növényi alapú, vegetáriánus étrend csökkenti a szervezetben levő krónikus gyulladást és a koleszterinszintet.
  • A polifenolokban gazdag ételek, mint pl. a zöld tea, az étcsokoládé, az olívaolaj, kis mennyiségben a kávé és a vörös bor, valamint a teljes kiőrlésű gabonák szintén hozzájárulnak a mikrobióta egyensúlyához és nagyfokú diverzitásához.
  • Nagyon fontos, hogy az újszülöttek elegendő ideig juthassanak anyatejhez, mert a picik bél-mikrobiótája ilyenkor fejlődik ki, és fontos komponensekhez juthatnak az anyatejből. Nem lehet elégszer kihangsúlyozni az antibiotikumok körültekintő használatát, hiszen az nemcsak a betegséget okozó kórokozóktól szabadít meg, de az emberi test számára jótékony mikroorganizmusoktól is.

Összességében kiegyensúlyozott és változatos táplálkozással tehetünk a legtöbbet a bélrendszerünk egészségéért, amely során részesítsük a teljes értékű tápanyagokat előnyben. Nem elhanyagolandó a rendszeres testmozgás, a bőséges folyadékfogyasztás és a megfelelő pihenés sem, ezek mindegyike az egészséges életmód nélkülözhetetlen eleme.

Források:

Biró György: A bél-mikrobióta, a humán mikrokozmosz egészséget befolyásoló eleme (szakirodalmi áttekintés)

Biró György: A bél-mikrobióta kapcsolata az egészséggel és betegséggel (irodalmi áttekintés)

Halmos Tamás: A bélbaktériumok szerepe egészségben és betegségben

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X